Kályhát, de milyet?
Nagyot ugrott a kereslet a kályhák piacán, amióta a kormány bejelentette, augusztustól korlátokhoz köti a rezsicsökkentést. A szakboltokból, barkácsáruházakból kisöpörték a vásárlók a készleteket, a drágább, prémium termékek iránt is meglepően nagy az érdeklődés, a használtpiacon pedig már a rozzant lemezkályhákat, leharcolt sparhelteket is elkapkodják. De mibe érdemes most beruházni? Szakembereket kérdeztünk, mitől lesz jó egy kandalló, és miért érdemes cserépkályhát építtetni?
Rengetegen igyekeznek alternatív fűtésrendszert kiépíteni otthonukban. Az igyekezet oka, hogy már ettől a hónaptól áramból 210 kilowattóra, földgázból pedig 144 köbméter a hatósági áron fogyasztható havi mennyiség. A legtöbbet kétségkívül a fűtésen lehet megspórolni, így nem csoda, hogy számos kályhakereskedés honlapján fogad a „kifogyott a készlet” üzenet.
A piac farkastörvényei is érvényesülnek: az Árukereső.hu-n grafikonok rögzítik az egyes termékek árának alakulását; két tetszőlegesen kiválasztott, szerényebb árú kályhát néztünk meg. Egy pici tűzterű, öt kilowattos lemezkályhának, amelyet idén májusban még 29990 forintért haza lehetett vinni, az augusztus eleji átlagára 54568 forinton mozgott. Egy nagyobb tűzterű, tíz kilowattos pedig a májusi 113 ezer forintról 165 ezerre drágult.
Nagy tűzteret!
Az elmúlt hetekben sokan tették fel a kérdést, mégis milyen kályhát válasszanak az ezernyi típus közül?
– Egy drágább modell esetében a tartósság az előny, például ne essen le az ajtaja egy hét után, ne deformálódjon az oldala a hő hatására, egyszóval bírja a mindennapi használatot – tudja meg lapunk a kályhákat, kandallókat és sparhelteket forgalmazó Prity Hungary Kft. szakmai vezetőjétől. Az olcsóbb fűtőeszközök ugyanis gyakran hobbikelléknek lettek kitalálva, esetleg hétvégi házban, évente egy-két begyújtásra lehetnek jók. Megtudjuk azt is, hogy praktikus minél nagyobb tűzterű kályhát választani. A fémből gyártott fűtőalkalmatosságok ugyanis nem tudják tartani a hőt, vagyis pontosan addig tartják melegen a lakást, amíg ég bennük a fa. Egy kis tűzterű kályhába értelemszerűen kis mennyiségű, vékonyra hasogatott fát lehet csak betenni, ami hamar ellobban, vagyis rengeteg munkát ad a folyamatos táplálása. Ezzel szemben egy nagy tűzterűt combnyi vastagságú rönkökkel is meg lehet pakolni, amelyek négy-öt órán keresztül izzanak, egyfolytában ontva a meleget.
A kályhaszaküzlet tulajdonosa azt is elárulja a Demokratának, hogy a feltüntetett teljesítmény gyakran megtévesztő lehet.
– Könnyen kijöhet úgy egy 15 kilowattos érték, hogy a mérés során egy kis kályhát folyamatosan pakolnak fával, és ha csak pár másodpercre is elérte ezt a teljesítményt, az adat már rá is kerül a csomagolásra. A későbbi vevő pedig csodálkozik, hogy nem boldogul a ház kifűtésével, éppen ezért a vásárlás előtt érdemes végiggondolni, mekkora helyiségbe szánjuk. Egy kis hálószobában izzasztó volna a túl nagy kályha, de ha valaki két szobát és a konyhát, összesen nagyjából száz négyzetmétert szeretne kifűteni, annak érdemes egy nagyobb kályháért mélyebben a zsebébe nyúlnia és akár 300 ezer forint feletti összeget is rászánnia, mert ezzel rengeteg bosszúságot megspórol.
A szakember azt is elmondja, hogy a prémium kályhák 500-600 ezer forintos kategóriájában is megnövekedett érdeklődés.
Cserép és pellet
Már éppen azt fontolgatta, hogy abbahagyja az egészet, amikor jött a vásárlók rohama, meséli a Demokratának Szlovák Andrea, az Idill Cserépkályha és Kandalló Stúdió tulajdonosa. A vállalkozás a nagy múltú Esztergomi Kályhagyár helyén alakult közel harminc éve, miután az a félresikerült privatizáció után bezárta kapuit.
– Volt egy időszak, amikor nagyon lecsökkent az érdeklődés a kályhák iránt, elsősorban azért, mert megemelkedett a tűzifa ára. Problémás lett az alapanyag beszerzése is, ezért éreztem úgy, hogy már nem érdemes folytatni – eleveníti fel Szlovák Andrea. Most viszont folyamatosan cseng a telefonja, egyre-másra rendelik a cserépkályhákat. Ezek a mutatós fűtőalkalmatosságuk ugyanis amellett, hogy a szoba-konyha díszei, képesek arra is, amire a fémből gyártott kályhák nem: hozzáértő használat mellett megtartják a hőt.
– Elég naponta egy fél órát rászánni a felfűtésre, aztán másfél-két óra múlva lezárni a kályhát, és egész napra le van tudva a fűtés gondja. Ha a ház központjában lett elhelyezve, mindenhova sugározza a hőt, és gazdaságosan lehet üzemeltetni – sorolja a cserépkályha előnyeit az üzlettulajdonos. Igaz, azt sem rejti véka alá, hogy egy egyszerű öntöttvas kályhához képest az ára meglehetősen borsos, felszereltségtől függően egy- és kétmillió forint között mozog.
Persze ha valaki ekkora összeget invesztálna a fűtésbe, választhat egy modern pelletkályhát vagy kazánt is. Egy több helyiség kifűtésére alkalmas készülék ára vetekszik egy cserépkályháéval, de kisebb, olcsóbb pelletkályhát sem nagyon lehet félmillió forint alatt találni. Éppen ezért, noha ezek igen modern, gyakran digitális vezérlővel ellátott készülékek, nem is tudtak eddig Magyarországon széles körben elterjedni. Pedig az újrahasznosított faipari hulladékból készült fűtőanyag felhasználása abból a szempontból is logikus lenne, hogy hazánkban számos pelletgyár működik, de leginkább olasz importra termelnek, itthon ugyanis nincs rá elég kereslet. Ez azonban most megváltozhat, tekintve hogy a hagyományos fatüzelésű kályhák is jelentősen megdrágultak. Emellett a kormány a hét pontból álló intézkedési tervében kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra és a tűzifára; ha ebbe a körbe a pellet is bele fog tartozni, akkor nagy mennyiségben állhat rendelkezésre.
Jól jön egy kémény
Aki valaha használt vegyes tüzelésű kályhát, az pontosan tudja, hogy fontos kelléke a jól működő kémény, illetve a ház megfelelő szellőzése. Aki ezek hiányában fontolgatja egy ötletszerűen megvásárolt kályha beállítását, az a szén-monoxid-mérgezést kockáztatja; a szakértők máris borítékolják, hogy az ilyen esetek száma drámaian meg fog nőni idén. Márpedig évtizedek óta nem divat már vidéken sem kiépíteni egy fatüzelést szolgáló kéményt a családi házakhoz, hiszen amíg minden rendben volt a gáz- és a villanyfűtéssel, nem is volt rá szükség. Most viszont egy ilyen rendszert utólag betoldani alsó hangon 5-600 ezer forintba kerül, és a kéményen túl, mivel nyílt égésterű fűtőeszközökről van szó, az égéslevegő pótlását is meg kell oldani. Utóbbin sem érdemes spórolni, hiszen míg régen a rosszul szigetelt házakban természetes úton is megtörtént a „szellőzés”, addig az új építésűekben a tizenöt centis nikecellréteg és a műanyag ablakok olyan tökéletesen zárnak, hogy a kandalló begyújtása után gyorsan elhasználódik a levegő a belső terekben.
