Karácsony zöld Budapestet akar

Én nem erős vezető szeretnék lenni, hanem egy erős város vezetője – jelentette ki, hangsúlyozva, a közösség erejébe vetett hite miatt ragaszkodik az előválasztáshoz és ahhoz is, hogy a budapestiekkel együttműködésben határozzák meg programjának prioritásait.

Elképzeléseit bemutatva Karácsony Gergely többször is a mintegy száz éve progresszív polgármester vezette Bécs példájára hivatkozott, például akkor, amikor erős közösségi bérlakásprogramot szorgalmazott, valamint célnak nevezte, hogy az éves bérletet váltók legfeljebb napi száz forintért használhassák a közösségi közlekedést.

Egészségügyi elképzelési között említette olyan szűrőprogamok bevezetését, amelyekkel elkerülhető, hogy valaki megelőzhető ok miatt haljon meg.

Elmondta, zöld céljainak egyike, hogy ne csupán számukban, hanem hatásukban kelljen pótolni a kivágott fákat, emellett a Margitszigettől a Hajógyári-szigeten át a Római-partig húzódó „zöld korridort” ígért, valamint azt, hogy megakadályozzák a szükségtelen beruházásokat, a „lopakodó olimpiai projektet”.

Tiszta, rendezett és biztonságos városra van szükség – mondta Karácsony Gergely, aki a rendőröknek fővárosi pótlékot adna.

A főpolgármester-jelölt arra is kitért: a rászoruló gyerekek tanulásának támogatásával a tudásipar, a kulturális turizmus fejlesztésével pedig a kreatív ipar regionális központjává kell tenni Budapestet.

Tervei anyagi hátteréről szólva elmondta: legalább ezer milliárd forintot lehetne e célokra fordítani abból a pénzből, amely különben a Fidesz számára kedves, de a fővárosiak többsége által nem támogatott projektek finanszírozását szolgálná.

Karácsony Gergely hangsúlyozta: azért is le kell váltani Tarlós István főpolgármestert, amit tett és azért is, amit nem, soha nem olt ennyi szemét és patkány a városban. Véleménye szerint a főpolgármester ugyanakkor „a NER fogságába juttatta” Budapestet, például azzal, hogy nem védte meg a várost az iskolák, kórházak elvételétől, lakosait pedig a légszennyezéstől, a fakivágásoktól, az elszabadult ingatlanáraktól és lakbérektől.

Szavai szerint Tarlós István „elvesztette főpolgármester-jellegét” és annak a Fidesznek vált a „helytartójává”, amelynek Budapest-politikáját leginkább az jellemzi, ami a Várban történik, ahol rengeteg közpénz elköltését csak néhány fideszes élvezheti.

Arra szövetkeztünk, hogy Budapest legyen Magyarország megváltoztatásának első lépése – jelentette ki, arra utalva, hogy a történelmi változások mindig a fővárosból indultak ki.

Horváth Csaba szocialista párti fővárosi közgyűlési képviselő az eseményen arról beszélt: Budapest minden gondját a szabadság, a függetlenség és a pénzügyi önállóság hiánya okozza. Kormányoldalon „végletekig gyötörhető fejőstehénnek” tekintik Budapestet, „Magyarország aranytojást tojó tyúkját”, holott a városból érkező költségvetési befizetések tizedének visszaadásával minőségi életet lehetne itt teremteni – tette hozzá.

Kukorelly Endre író, korábbi LMP-s parlamenti képviselő szerint akkor lesz a fővárosban jobb világ, ha minél több embert sikerül felébreszteni mostani „kómájából”, és rávenni, hogy legyen a közélet részese, mondja el és képviselje saját álláspontját.

Misetics Bálint szociálpszichológus a lakhatási jog eszméje köré csoportosította mondanivalóját, e kérdést említve a szociálpolitika egyik legelhanyagoltabb területeként. Kifogásolta egyebek mellett a rendelkezésre álló bérlakások számának apadását és a meglévők rossz állapotát, a rezsitámogatások radikális csökkentését.

Ámon Ada, az Energia Klub vezetője azt hangsúlyozta beszédében, hogy fontos odafigyelni a környezetre, megjegyezve, „egy 21. századi metropolisz zöld, mert klímatudatos és egészséges”, a károsanyag-kibocsátás visszafogása mellett pedig érzékeny az új problémákra és a megoldásukra.

Arra fogjuk kényszeríteni a budapestieket, hogy rakják le az autójukat – jelentette ki, elismerve, komoly feszültséget fog okozni, hogy a következő években az autókból tömegközlekedési eszközökre kívánják terelni a főváros forgalmát.