Karácsonyék tovább lassítják Budapest tömegközlekedését

A BKK az utasok biztonságérzetére hivatkozik, azonban ha az intézkedés megálmodói nem autóval bejárva a munkahelyükre, íróasztalnál ülve húzogatnák a vonalakat a térképre, hanem valóban használnák a budapesti tömegközlekedést, ők is megtapasztalhatnák, hogy a biztonságot, komfortérzetet veszélyeztető potyautasokat (pl. a hajléktalanokat) aligha zárja ki az, ha csak az első ajtónál szabad felszállni.

A járatok gyorsaságát viszont szépen lerombolja, ha a buszvezetők következetesen betartják az ellenőrzést. A cikk szerzője utazott már úgy hétvégén Budapest egyik legfontosabb „gyorsjáratán”, a 20E-n, hogy a busz 14 perc(!) késéssel érkezett a Keleti pályaudvarra, ahonnan azonnal indulnia kellett vissza Káposztásmegyerre.

Nevetséges módon számos gyorsjáratot lassítanak reggeli és délutáni csúcsidőben is a fölösleges intézkedéssel. Minden időszakban elsőajtós „expressz” a 40E, a 84E, a 89E, a 94E, a 100E, a 122E, a 168E, a 188E, a 193E, a 200E, a 202E, a 217E, a 251E, a 254E és a 255E busz. Ez nemcsak az utasoknak rossz, akik gyorsjárat ellenére elbukják a megállóban töltött értékes perceket, de a sofőröknek is, hiszen elveszíthetik emiatt a végállomási pihenőidejüket.

Vitézy Dávid: Ez nem ér ennyit

Az intézkedés kapcsán Vitézy Dávid közlekedési szakember is megszólalt. Szerinte a BKK túlzásba esik. „Sok kis forgalmú időszakban indokolt az elsőajtózás, magam is támogattam a bevezetését anno néhány kisebb forgalmú vonalon, de egyrészt hétköznap 20 órakor számos érintett vonalon a forgalom ennél jóval nagyobb még, ez pedig lassítani fogja a közlekedést, másrészt a rendszer egyre követhetetlenebbé válik az utasok számára” – írta.

„Utas legyen a talpán, aki 20:25-kor tudni fogja, mi az elvárás épp az adott járaton. Ennyit ez nem ér. A rendet fenntartani pedig másképp is lehetne, például a biztonsági őrök visszahozatalával a késő esti és éjszakai kitettebb járatokon”

– tette hozzá Vitézy Dávid. Valóban, amikor még ő volt a BKK vezérigazgatója Tarlós István főpolgármestersége alatt, éjszakánként számos járaton lehetett akár többfős biztonsági személyzettel találkozni, a járművezetőnek pedig elég volt azt a munkát elvégeznie, ami egyébként a feladatuk.

Betarthatatlan téboly

A rendszer követhetetlenségét jól példázza a 72-es (a bevezetéskor még 72M) trolibusz, amely sokáig háromfelé volt vágva a felszállási rendet tekintve, ez ráadásul időszakonként váltakozott. A trolibuszjárat a terézvárosi–városligeti szakaszon mindennap elsőajtós volt, a belvárosi szakaszon soha, Józsefvárosban pedig hétvégenként kellett jegyet, bérletet mutatni. Valószínűleg rájöttek, hogy ez agyrém, mert ma már a belvárosban is megy a hétvégi elsőajtózás. Noha így még lassabb lett a 72-es, legalább hétvégén a teljes vonalon egységes a felszállási rend.

Ma is akadnak azonban szép számmal többfelé vágott vonalak, ilyen például az 5-ös busz, amelynek a két külvárosi szakaszán az első ajtóhoz kell fáradni, a belvárosban viszont az összes ajtó használható. Ma már Budapest szinte összes busz- és trolivonalán bevezették ezt a rendszert, egyedüli kivételek egyes, csak hétköznap közlekedő járatok (pl. 176E, 182A busz), a 7E busz, valamint az ingyenes 135-ös járat.

Az esti módosítást is összevissza vezetik be. Ahogy írják, január 19-étől, péntektől a 11-es, a 182-es, a 184-es busz, a 70-es, a 74-es és a 78-as troli teljes vonalán, valamint a 110-es és a 112-es busz budai szakaszán lesz 20 órától munkanapokon elsőajtós felszállás. Tehát a 110-es és a 112-es busz pesti szakaszán továbbra is minden ajtó használható. Nem lennénk a buszvezetők helyében, akiknek valamennyi vonalra lebontva fejből tudniuk kell majd, melyik megállótól nyithatják ki az összes ajtót…