Kardosné Gyurkó Katalin: „Ki kell tenni a kirakatba” a család értékeit

Kardosné Gyurkó Katalin a csúcs csütörtöki napjának záróeseményén azt mondta, ma a környezet is folyamatosan változik, ötgyermekes édesanyaként ő még emlékszik arra, hogy az 1970-es, ’80-as években Magyarországon a kétgyermekes volt a leggyakoribb családmodell, a nagycsalád ritkábban fordult elő, ám ezt követően elkezdett nőni a nagycsaládosok száma. Elsősorban ez a növekedés vezetett oda, hogy 1987-ben létrejöhetett a NOE.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években azok száma is nőtt, akik nem kívánnak gyermeket vállalni.

„Ám ha van gyermekünk, akkor van jövőnk, és ezért érdemes dolgozni” – mondta, hangsúlyozva, hogy a nagycsaládok sokkal jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, a kihívásokhoz, mivel a családtagok segítik egymást, és tanulnak egymástól.

Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője, a beszélgetés moderátora arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos koncepciók megkérdőjelezhetetlenek, a család intézménye is ilyen. Ugyanakkor – tette hozzá – egyszer csak „azt vettük észre, hogy ez a téma a közbeszédben szinte szégyenné vált, nem merünk róla beszélni”.

Varro Vooglaid, az észt Család és Tradíció Védelmében Alapítvány elnöke úgy fogalmazott, hogy a családi értékek miatt – amelyeket az elmúlt időszakban széles körű támadás ért – nincs ok a szégyenkezésre, a család védelme elsődleges az állam, az ország szempontjából is. Ezzel kapcsolatban kiemelte a magyar kormány családpolitikáját, amely nagyon jó példával jár elöl.

Vincenzo Bassi, az Európai Katolikus Családegyesületek Szövetségének olasz elnöke azt mondta, hogy a család valóság, magát a civilizációt jelenti, nem koncepció, hanem intézmény, amelyet el kell ismerni. A család az egyetlen olyan intézmény, ahol a nő és a férfi házasságkötése a másik érdekében történik, és miközben a magány az egyik legrosszabb betegség, a család erre megoldást nyújthat – tette hozzá.

Regina Maroncelli, az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének olasz elnöke azt hangoztatta, hogy nem a család maga változott, hanem az azt körbevevő tényezők, a lakhatás, a munka jellege, az élet ritmusa, ezért nehéz úgy élni, mint korábban. Ugyanakkor el kell érni, hogy a családok életet könnyebbé lehessen tenni – mondta.

Radoslaw Waszkiewicz, a Lengyel Nagycsaládosok Egyesületének elnöke szerint már annak idején „Marx és Engels filozófiájában megfogalmazódott például, hogy a nőket meg kell szabadítani az anyaság terhétől”, ám miközben ezek a gondolatok legalább 200 éve jelen vannak, sokáig elméleti szinten maradtak, a családok „túlélték” ezeket, még a szovjet kommunizmus 70 évét is. Ugyanakkor a mai problémák – mint az LMBTQ-propaganda – folyamatosak, és ezeknek már hatásuk van. A Lengyel Nagycsaládosok Egyesületének elnöke szerint ezektől a trendektől meg kell védeni az ifjúságot, ugyanis az igazi modern család a sokgyermekes család.

Ignacio Socias, a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetség spanyol igazgatója komoly problémának nevezte, hogy amikor a nők bejutottak a munkaerőpiacra, nem vették figyelembe az anyaság szempontjait. Ha igazán segíteni szeretnének a ma emberének, arra a gondoskodásra kell összpontosítani, amelyet egy család nyújthat – jelentette ki.

Az V. Budapesti Demográfiai Csúcs csütörtöki programja ezzel a beszélgetéssel véget ért, a tanácskozás pénteken folytatódik.