Kárpátalja válaszolt Rácz Andrásnak
A határon túli magyarokért vállalt felelősség nem pártpolitikai kérdés, jó esetben ezen ügyek mentén kellene előszőr létrejönnie az úgynevezett nemzeti minimumnak. A magyar nyilvánosság baloldali hangadói azonban képtelenek a magyarok mellé állni, a kárpátaljai nemzetrészt pedig szemrebbenés nélkül feláldozzák, ha esélyük van ártani azzal az Orbán-kormánynak. Akaratukon kívül ugyan, de újabb magyarellenes atrocitásokat bátorítanak azzal, hogy a határon túli területeken mindig a többség mellé állnak sajátjaik helyett.
Néhány napja érdekes cikk jelent meg egy kárpátaljai magyar újságíró tollából. Badó Zsolt, a palágykomoróci közösséget, a református és görögkatolikus lelkészt is jól ismerte. Amikor a görögkatolikus templom felgyújtása után a Rácz András és köré szerveződött narratívagyár megpróbálta elkenni a magyarellenes támadást, illetve a történtekért a felelősséget (Rácz sugalmazása szerint a magyar kormánynak is része volt a gyújtogatásban) a magyar kormányra hárítani, a kárpátaljai újságíró eldöntötte, hogy utána jár az igazságnak.
Rácz kétkedése abból táplálkozik, hogy amennyiben ukrán nacionalisták voltak az elkövetők, úgy miért a magyar és ukrán hívek által használt görögkatolikus templomot gyújtották fel, mikor Rácz szerint sokkal jobb célpont lehetett volna a falu XIII. században emelt, tisztán magyar reformátusok által használt temploma. A válasz egészen egyszerű, amelyet Badó Zsolt cikke tisztáz. Az újságíró ugyanis kiderítette, hogy a falu református templomát már jó ideje fenyegetik az ukrán nacionalisták, azonban eddig nem sikerült kárt tenniük benne.
„Tavaly egy ismeretlen azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a falu központjában, egy dombon álló református templomot, amelynek sírboltjában van eltemetve többek között a község egykori birtokosa, Buttler János gróf, Mikszáth Különös házasság című regényének hőse. Novemberben megjelent egy hír az ukrán sajtóban, amely szerint ott járőröző rendőrök előállítottak egy, a templom közelében zavartan viselkedő férfit, akinél maszkot, gyúlékony anyagot tartalmazó műanyag flakonokat és festéksray-t is találtak. Azóta a rendőrség folyamatosan őrzi a palágykomoróci templomot. A helyiek megfigyelése szerint húsvéttól már nemcsak éjjel, hanem a nap mind a huszonnégy órájában vannak a templomnál rendőrök. Tehát a református templom felgyújtása jelenleg lehetetlen vállalkozás” – mutat rá Badó Zsolt cikkében.
Rácz András „védenceinek” választása így jobb híján esett a görögkatolikus templomra. Szívük szerint természetesen a többszáz éves magyar műemléket semmisítették volna meg, azonban a rendőrség jelenléte miatt egyelőre nem jártak sikerrel. Rácz elmélete, miszerint az ukrán nacionalistáknak nem, ellenben a magyar kormánynak nagyon is köze volt a merénylethez, más szempontból is nehezen összeegyeztethető a valósággal. Az ukrán rendőrség ugyanis előállított három olyan személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt a gyújtogatáshoz. Amennyiben tehát Rácznak van igaza, úgy az ukrán rendőrök Orbán Viktor kottájából játszanak, vagy pedig Ukrajna olyan ország, ahol az egyenruhások tetszőlegesen rámutatnak valakire, akit bűnbakként használhatnak olyan esetekben, amikor el akarják kerülni a botrányt…
Rácz András Oroszország-szakértőt az is sokáig nyugtalanította, hogy a gyújtogatók által felfestett magyarellenes feliratokról készült fotók az úgynevezett Orbán-stábtól szivárogtak ki, azaz minden médium a miniszterelnök közösségi oldalán megosztott képet használta. Rácz úr azonban ezentúl nyugodtan alhat. Badó Zsolt ugyanis helyette is kiderítette, hogy a gyújtogatás éjszakáján mindenki a tűzfészket akarta megközelíteni, az ungvári TV21 magyar munkatársai is látták a feliratokat, azonban először a gyújtogatás nyomait filmezték. Mire a cirillbetűs feliratra került volna a sor, a rendőrség nyomatékosan megkérte őket, hogy ne készítsenek felvételt a magyarellenes gyalázkodásról, majd lemeszelték a falat. A háborús helyzetre való hivatkozással ugyanis a rendőrség bármikor megtilthatja Ukrajnában, hogy a sajtó munkatársai a feladatukat végezzék. Helybeliek azonban számtalan fotót készítettek, ugyanis a falu lakói még azelőtt a helyszínre érkeztek, hogy a rendőrség lezárta volna a területet. A feliratokról így számtalan kép készülhetett, egy pedig eljutott a miniszterelnök stábjához is. Ez azonban egyáltalán nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy ki az, akit a kárpátaljai magyarok anyaországi szövetségesként számon tartanak.
Mindezek mellett Rácz András Budapestről megállapította azt is, hogy a kiírás nem származhat cirill betűkkel író személytől. Tehát provokáció történt, az ukránok pedig ártatlanok. Rácz szakmai véleményével szemben azonban egy beregi járásban élő ukrán nyelv- és irodalomszakos tanár azt állítja, hogy minél fiatalabb vagy műveletlenebb egy ukrajnai polgár, annál valószínűbb, hogy elköveti azokat a betűk formálása közben ejtett hibákat, amelyekre Rácz hivatkozik. Mindenki az elektromos kütyükön keresztül kommunikál és ír, a kézírás Ukrajnában teljességgel kiment a divatból. Éppen úgy, mint a nyugati féltekén mindenütt. Nem mellékes az sem, hogy egy festékszóróval még a leggyakorlottabbak sem tudnak úgy írni, mint egy füzetbe tollal. A nyelvtani szempontból helyes szöveg „betű formálási” hibái tehát nem etnikai jellegűek. Csupán egy erőltetett kísérletként használták arra, hogy eltakarják a valóságot: az ukrán nacionalisták a kárpátaljai magyarságot vették célba! Ehhez pedig magyarországi támogatóiktól is megkapták az erkölcsi felmentést.
Rácz András eszmefuttatásai:
