A budai Vár lépcsőin egy férfi nyargal felfelé egy hatalmas paripa hátán a Sándor-palotába. A járókelők ijedten húzódnak a falhoz a lóháton feszítő magabiztos fiatalember láttán, aki egyenest fölléptet a Sándor-palota lépcsőin, ki az emeleti erkélyre, ahol anélkül, hogy leereszkedne a magas lóról, azonmód pipára gyújt. A férfi bajnai, akit hatalmas vagyonán túl nyaktörő mutatványairól ismer az egész ország, mert mindig olyan vállalkozásba kezd, amihez másoknak sohasem lenne mersze.

A ma embere ebből a jelenetből okkal következtethet arra, hogy Magyarország jelenlegi miniszterelnökének a köztársasági elnököt bosszantó ügyéről lenne tán szó ironikus tálalásban, ám volt idő, amikor ebben a jelenetben nem volt semmi pártpolitika. Az 1830-as évek Magyarországán mindenki tudta, hogy csupán a Komárom-Esztergom megyei bajnai uradalom birtokosa, a hihetetlen lovasbravúrjairól elhíresült arisztokrata Sándor Móric gróf, az Ördöglovas tért haza egy sétalovaglást követően.

Nagyot változott a világ. 2009 Magyarországán Sándor gróf mára már leromlott állagú bajnai kastélyán kívül még kilenc kastély vagyonkezelői jogának átadására szólította fel a napokban Hiller István szocialista kulturális minisztert Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Rt. (MNV) vezetője. Az épületek olyan híres családok uradalmi központjai voltak, mint a Zichy, Almássy, Prónay, Eszterházy, Festetics, Károlyi, Cziráky családok, akiknek sarjai közül páran a magyar történelem kiemelkedő személyiségei voltak egykor. Hajdanvolt pompázatos kastélyaik jó része az államosításkor állami tulajdonba került, állaguk leromlott.

„Az elhanyagolt állapotú műemlékek megfelelő állapotban tartására a piaci hasznosításukat látjuk egyedüli megoldásnak” – írja Tátrai Hillernek címzett rövid levelében. Az MNV azt javasolja a miniszternek, hogy a hasznosítás beindítása miatt a már folyamatban lévő, kastélyokra vonatkozó EU-s pályázatokat függesszék fel, valamint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) vagyonkezelésében lévő épületek esetében Hiller járuljon hozzá a vagyonkezelési jog felmondásához.

Levélbomba

Tátrai fogalmazványa rövidsége ellenére alaposan kiverte a biztosítékot, nemcsak a vagyonkezelési jog átadásában burkolt privatizációt sejtő ellenzék, hanem a szakmai szervezetek és a szakminisztérium berkein belül is. A jelenlegi vagyonkezelő MNG igazgatója, Varga Kálmán káros, ostoba és megalapozatlan érvelésnek nevezte Tátrai eszmefuttatását.

A Népszabadság értesülései szerint az MNV akarja megszerezni a vagyon kezelésére szóló jogokat, amelyeket aztán továbbadna olyan beruházóknak, akik felújítanák, karbantartanák a patinás épületeket, múzeumot vagy szállodát üzemeltetve a kastélyokban.

A Tátrai vezette MNV az acsai, a soponyai, a bajnai, a gyulai, a tatai, a dégi, a füzérradványi, illetve a lovasberényi kastélynak, valamint a fertőrákosi püspöki és az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim kastélyegyüttesnek szán ilyen sorsot. Mint Száraz Gábor, a Nemzeti Vagyonkezelő szóvivője fogalmaz, „a kastélyok helyzete évtizedek óta megoldatlan, állapotuk állami pénz hiányában fokozatosan romlik. Az elhanyagolt állapotú műemlékek megfelelő állapotban tartására az MNV Rt. a piaci hasznosítást látja egyedüli megoldásnak a sikeres hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján. Több hazai és nemzetközi – portugál, francia, olasz, horvát – példa igazolja, hogy a piaci hasznosítás megoldást jelent a kastélyok megóvására. Magyarországon sikeres példa erre a Lillafüreden lévő kastélyszálló, valamint Franciaországban több Loire menti kastély működtetése.”

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága neve elhallgatását kérő munkatársa a Demokratának elmondta, akad ugyan néhány pozitív példa a kastélyok hasznosítását illetően, de igazából sokkal több a negatív előjelű beruházás.

– Parádsasvár luxusszállodája, amely nem is védett műemlék, a hírek szerint nem működik igazán nyereségesen. Hőgyészen a Széchenyi-tervből felújított, már magántulajdonban lévő kastélyszálló eladását fontolgatják, mert nem nyereséges. Röjtökmuzsajon a kastélyra ácsingózó vevőjelöltek köre egy pillanat alatt semmivé lett a válság kitörésekor. Az MNV levelében felsorolt kastélyok közül a bajnai kastélyt többször meghirdették, ám az senkit nem érdekelt. Az acsai Prónay-kastélyba beruházó magyar-amerikai befektető végül visszaadta a kastélyt az államnak. A soponyai kastély esetében sem akadt jelentkező a korábban meghirdetett vagyonkezelői jogra. A lovasberényi kastélyt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábban meghirdette, egy művészeti alapítvánnyal szerződést is kötöttek, aztán bedőlt az is, vagyis inkább rossz példákkal van tele a múlt és a jelen – mondja a szakértő.

A hely szelleme

Természetesen nem kerülhetők meg a kastélyok hasznosítása ügyében az érintett helyi önkormányzatok, akik a rossz állapotú épületeket látva jelentős erőket mozgósítanak a helyreállítás és hasznosítás érdekében.

– A hetvenes évektől folyamatosan voltak ötletek és tervek a hasznosításra – mondja a Demokratának Pallagi Tibor, Bajna polgármestere. – A Sándor család és az Ördöglovas okán a kulturális turizmus vagy konferenciaturizmus került szóba legtöbbször. A legnagyobb probléma az, hogy a rendszerváltás utáni időktől kezdve nincsenek meg a kastély birtokai, azok magánkézbe kerültek. Mindenki azt szerette volna, ha a földdel együtt, egy tagban megmaradt volna a százhektáros grófi birtok, mert az kitermelte volna a szükséges felújítási és fenntartási költségeket, hiszen egy teljes birtok, működő uradalom középpontja volt a kastély, nem pedig egy helyrajzi szám a tulajdoni lapon – teszi hozzá a polgármester.

A bajnai kastélyt jelenleg feltárják.

– A kommunizmus idején a körzeti gépállomás felszerelései voltak ott, és divat volt akkor, hogy a körmös traktorral lehet fölmenni a márványlépcsőn – utal a kommunista idők vagyongazdálkodási gyakorlatára Pallagi Tibor.

– A hetvenes évek végén helyi lelkes emberek felkarolták az épületet, most a kincstár időnként beenged bennünket, így tudtunk immáron harmadszor operettgálát rendezni. Amíg a nagyapám a süvegét levéve minden reggel bemehetett a gróf elé, addig Bajna község polgármestere csak engedéllyel és vagyonőri kísérettel mehet be – jegyzi meg ironikusan Pallagi, aki szerint az önkormányzat azért is igyekezett megszerezni a kastély hasznosításának jogát, mert a falunak jólétet hozó Sándor család emlékét megőrizte a helyi emberek emlékezete.

– Amikor a hír megjelent, biztos voltam benne, hogy a berényi kastély is rajta lesz a listán – mondja a volt lovasberényi polgármester, Gálos László. – Amikor a kastélyt évekkel ezelőtt kiemelt védelem alá helyezték, éppen három, igen komolynak tűnő befektető érdeklődött az önkormányzatnál, már terveztük a közös hasznosítást. A kastély azonban a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékek közé került, a lehetőség elszállt, mert mindenki elsősorban tulajdont akart szerezni, abban pedig nem volt partner egy befektető sem, hogy beleinvesztál a rossz állapotú kastélyba több milliárd forintot, aztán végül az államé lesz az egész – mondja Gálos, hozzátéve, ha az MNV izraeli befektetőt akar bevonni, mint ahogy teszik azt a Lovasberényhez közeli sukorói beruházás esetében, akkor a település szempontjából a kastély története ott véget is ér.

– Akkor egy darab Magyarországra akár a külföldi állam lobogóját is fel lehet húzni, mert a beruházó első dolga lesz az épületet fallal körülvenni, megszüntetve a helyiek és a látogató érdeklődők azon jogát, hogy bármikor megnézzék, körbejárják a kastélyt – elemzi a helyzetet Gálos László.

Az MNG névtelenül nyilatkozó szakértője is fontosnak tartja az önkormányzatok szerepvállalását.

– Az önkormányzatokkal nagyon jó a kapcsolatunk, nélkülük nem is tudnánk létezni. Számos megnyert projekt nem is ment volna az önkormányzatok közreműködése nélkül, ráadásul a kastélyok hasznosítási tervében megjelölt funkcióknak illeszkedniük kell a települések rendezési terveihez, vagyis együttműködésre ítéltettünk. Mi kulturális intézményként a közösség számára történő hasznosítási céllal kezeljük a kastélyokat. Fertőrákoson az önkormányzattal fogunk össze a kastélyért, Tatán másfél milliárd forintos program keretében kiemelt projekt készült el – sorolja a szakértő. – A lovasberényi kastély valóban igazán rossz állapotban van, ott korábban kezdeményeztünk egy befektetői hasznosítást, a KVI azonban ezt nem engedélyezte. Azt azonban illúziónak tartjuk, hogy majd jön egy ember a pénzestáskával és megvalósítja az álmokat, a Tátrai-féle MNV törekvése pedig ez – jellemzi a helyzetet.

Apró romok

A kastélyok helyzetének rendezése során az egyik legnagyobb gond az, hogy a korábbi birtoktestek felaprózódtak. A romos lovasberényi kastély – itt a kommunizmus idején tehénistálló működött a patinás falak között – angolparkja régen százhektáros volt, ma mindez már csak öt hektár. A kastélynak tava is volt, a Czirákyak birtokának 3200 hektáros területéből 1200 hektár erdő volt, ennek egy részét ma már a HM Erdészet kezeli.

– A rendszerváltás utáni években kellett volna az ügyet rendezni, a privatizációs folyamat előtt – vázolja a magánosítás most jelentkező bűnét a MNG névtelenül nyilatkozó szakértője, hozzátéve, az erdőgazdálkodás nagyon jó pénzt hoz, föl kéne forgatni számos törvényt, vagyis nem mindig a kastélyépület a vonzó, hanem a terület, az erdő.

– A cseheknél az arisztokráciának visszaadták nemcsak a kastélyt, hanem az épületet kiszolgáló birtoktestet, a románok még ma is így járnak el. Visszaadják az erdőt, a szántót, ami fedezi az épület fenntartását. Magyarországon a kastélyokat szinte levágták a birtoktestről, sok esetben önálló helyrajzi számot kaptak, már az is öröm, ha néhol a korábbi kastélypark egy szelete megmaradt. Évek óta van törekvés a történelmi kertek, parkok megmentésére, időnként vissza tudunk vásárolni kisebb területeket, de ez nagyon kevés.

Az állam legalább a saját tulajdonában lévő, egykor egységet képező birtoktesteket összevonhatná, összegez a szakember, aki szerint nem véletlen az sem, hogy Tátrai Miklós és a Nemzeti Vagyonkezelő a kastélyokra vonatkozó EU-s pályázatok felfüggesztését kéri.

– Nehéz nem észrevenni, hogy a kastélyok kitűnő infrastrukturális adottságokkal bírnak, fekvésük kiváló. Több épület autópályán könnyen megközelíthető, néhány kastély közvetlen közelében repülőtér van. Az EU-s források java része, ami műemlék-felújítást is tartalmaz, a turizmusfejlesztési pályázatokban van nevesítve, vagyis valakiknek kiváló alkalom lenne arra, hogy a pályázati források csak ezekre a kastélyokra vonatkozzanak, csak ezek részesüljenek belőle, így a vagyonkezelői jog új birtokra még EU-s pénzeket is kapna ajándékba, amiből felújíthatná a megszerzett létesítményt. A Műemlékek Nemzeti Gondnokságának van kiforrott stratégiája, amelynek lényege, hogy ki kell választani a közösség számára hasznosítható, állami tulajdonban tartandó kastélyokat, és azok állagáért az állam álljon helyt. A többit pedig úgy hasznosítsuk, hogy abban a helyi önkormányzatok, egyházak vehessenek részt. Ezért is bántó a pályázati projektek leállítására vonatkozó felhívás, hiszen ezekkel az állam büdzséjét tehermentesítjük és a közösség vagyonát gyarapítjuk, ami nem nagy divat manapság.

Milliárdokat hozunk be műemléki fejlesztésekre, mondja a szakértő, példaként említve a Miskolc közelében lévő edelényi kastélyt, ahol két és fél milliárdos fejlesztés valósul meg, ami munkahelyeket teremt és szolgáltatásokat generál, a sétakocsikázástól az étteremig. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy a volt lovasberényi polgármester emlékszik a két-három évvel ezelőtt megjelent turisztikai pályázatok esetére is.

– Azt a tájékoztatást kaptam a kiíróknál, a KVI-nél, hogy ne is próbálkozzunk pályázni a romos berényi kastélyra, mert a pénz a már működő kastélyok továbbfejlesztésére szolgál – eleveníti fel a közelmúlt eseményeit Gálos László.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága emlékeztet arra, hogy a mindenkori kulturális miniszternek felelőssége van a kastélyok ügyében is. Egy vagyonkezelői jogot átengedő döntéshez mindig konkrét terveket, szakmai anyagokat biztosítanak a miniszter számára, hogy mérlegelni tudjon.

– Jelen esetben egy végrehajtó szerv, az MNV vezetője felszólította Hiller Istvánt, hogy feltétel nélkül mondjon le a vagyonkezelői jogokról. Ha én volnék a kulturális miniszter, ráborítanám az asztalt Tátraira – fogalmaz sommásan a MNG szakértője, hiszen semmi konkrétum nem derül ki a vagyonkezelő első emberének leveléből. Hiller válaszában felszólítja majd Tátrait, hogy indokolja és támassza alá levele tartalmát. Sajtóértesülések szerint az asztalborogatás sincs messze, mert Oszkó Péter pénzügyminiszter Tátrai menesztésén töri a fejét.

Az impozáns kastélyokra ácsingózó mai ördöglovas belebukhat a mutatványba.

Udvarhelyi István