– Az Európai Űrügynökség (ESA) második biztonságpolitikai konferenciájának üzenete, hogy nyíltabban kell beszélni az Európát érintő új kihívásokról, amelyek az űrtechnológia és az űreszközök használatát is érintik – nyilatkozta Ferencz Orsolya.

Hirdetés

– Jómagam a különböző védelmi lehetőségeket és dilemmákat körüljáró panelbeszélgetésben vettem részt, amelyen azt boncolgattuk, hogy Európának milyen stratégiai dimenziókkal kell számolnia. Fontos hangsúlyozni, hogy az ESA komoly, megbízható partnerként tekint Magyarországra, s ennek köszönhető, hogy ezen a konferencián kiemelten képviseltethettük magunkat, ahogyan az is, hogy jelen lehetünk az űrügynökség minden programjában

– mondta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek.

Ferencz Orsolya arról is beszélt, adott esetben egy fegyveres konfliktus kimenetelébe is beleszólhat, ki milyen adatok fölött diszponál, miként tud a különböző eszközeivel navigálni, valamint, hogy milyen képeket tud alkotni a földfelszínen zajló folyamatokról.

– Ezekben a kérdésekben Európának nagyobb függetlenségre lenne szüksége, s fontos lenne, hogy hatékonyabban használjuk ki a saját, nagyon magas színvonalú eszközeinkben rejlő lehetőségeket. Erről szól a stratégiai szuverenitás is, amiről például Emmanuel Macron francia elnök is beszélt nemrég

– közölte. Ferencz Orsolya szerint annak szükségessége is világossá vált, hogy az úgynevezett kettős felhasználású technológiák is erősebb fókuszt kapjanak.

– A brüsszeli konferencia markánsan jelzi ezt a fordulatot. A biztonságpolitikai megfontolások egyébként nemcsak a háborús veszélyekre történő felkészülés szempontjából fontosak, hiszen az űreszközöket sok minden más behatástól is védeni kell. Ebben az érzékeny infrastruktúrában akár egy napkitörés miatt is keletkezhetnek komoly sérülések, ami például a globális kommunikációban okozhat a világgazdaság egészére kiható akadozásokat

– fejtette ki a miniszteri biztos. Ferncz Orsolya szerint a kibertámadások az űreszközökre is veszélyt jelentenek, ezt láthattuk például az ukrajnai háború első napjának hajnalán is, amikor a Viasat műholdrendszer megzavarásával a kapcsolódó német szélfarmok gyakorlatilag vezérelhetetlenné váltak.

– A 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia általános keretrendszere ezeket a folyamatokat már figyelembe vette. A NATO például már 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt. Egyébként egy-két évente felülvizsgálják – és szükség szerint kiigazítják – ezeket a nagy kormányzati stratégiákat

– mondta.

– Az űreszközök olyan kritikus infrastruktúrák védelmét is megkönnyítik, mint az ivóvíz- és az úthálózat, valamint az energiaellátás. Ma már akár tíz centiméteres felbontásban is készíthetők az űrből a földfelszínről képek, s ez akár az említett infrastruktúra rendszerek lerombolását tervező ágensek esetében is komoly visszatartó erőt jelenthet. Ám ezen technológiák segítségével például olyan tragédiák is megelőzhetők, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa, ugyanis a mai műholdak akár kisméretű repedéseket és elmozdulásokat is képesek kimutatni. Ezért is rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszereken belül transzparensen történjen az adatok megosztása – tette hozzá a miniszteri biztos.

Ferenc Orsolya arról is beszélt, hogy 2002 és 2010 között, de már az 1994 és 1998 közti időszakban is komolyan leépítette ezt a szektort a baloldali vezetés.

– Viszont miután a 2010-es kormányváltást követő években az Orbán-adminisztráció stabilizálta az örökül kapott, csőd szélén álló államháztartást, jelentős fejlesztések és beruházások indultak be az űrszektorban. 2015-ben végre teljes jogúan csatlakoztunk az ESA-hoz, eleget téve az 1991 óta álló meghívásuknak. Mostanra pedig elértük, hogy a 25 millió dollárt kitevő éves befizetésünk egy főre lebontva összemérhető a lengyelekével vagy a románokéval. További előrelépés volt, hogy 2018-ban a külügyi tárcához került ez a terület, és ez óriási segítséget jelent a kapcsolatrendszerünk bővítésében

– fejtette ki a miniszteri biztos.

A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.

Korábban írtuk