Kattints a Feliratkozás gombra!

Az „influenszer” általában üzleti, politikai vagy egyéb területen hat a rajongóira. Befolyásolja őket abban, hogy milyen terméket vegyenek meg vagy mit gondoljanak bizonyos társadalmi, politikai ügyekről, és mindezt többnyire a közösségi média felületein (Facebook, TikTok) vagy a YouTube-on teszi.

Az „influenszer” szó és jelenség sokat elárul korunk szellemi állapotáról. Korábban a manipulációt, a befolyásolást igyekeztek elrejteni. Ma már ünneplik, és az embereknek kedvenc „befolyásolóik” vannak. Kissé olyan az influenszerjelenség, mint Esti Kornél Becsületes városának erkölcse, ahol mindenről kíméletlenül őszintén írnak vagy beszélnek, tehát azt is mondhatná egy becsületes influenszer, hogy „én csak azért ajánlom neked ezt a terméket (vagy társadalmi ügyet, pártot), mert ezért pénzt kapok, téged pedig mélyen megvetlek, hogy rám egyáltalán időt szánsz. De nekem jól jön”.

Ám nem minden influenszert lehet egy kalap alá venni: vannak például olyanok is, akik számítógépes játékokat tesztelnek, mutatnak be, és a tizenéves gyermekek meg a huszonévesek körében népszerűek, mások recepteket ajánlanak és készítenek, milliók nézik őket, de sosem politizálnak. Vajon hogyan áll ezen a téren a jobboldal? Mit tudhatunk a legnépszerűbb influenszerek értékrendjéről?

Liberális hegemónia

A politikai kérdésekkel foglalkozó kormányellenes influenszerek sokkal népszerűbbek a jobboldaliaknál (utóbbiakat, ha vannak is, nehéz azonosítani, mert nem beszélnek a politikai/társadalmi elkötelezettségükről). Pottyondy Edinát 320 ezren követik YouTube-on, Osváth Zsoltot 272 ezren, Radics Petit 953 ezren, és folytathatnánk azok sorát, akik nyilvánosan bírálják a kormányt vagy liberális álláspontot képviselnek társadalmi kérdésekben. Az év elején világossá vált, hogy a magyar influenszerek egy része hajlik arra, hogy éles helyzetben politikai értelemben felhasználják őket. A Novák Katalin ügy idején Pottyondy Edina vezetésével tüntetést szerveztek a Hősök terére, David Pressman amerikai nagykövethez pedig szinte hazajárnak vacsorázni az ellenzéki, balliberális influenszerek – és a zenészek, mint Azariah és a Carson Coma. Őket nevezte „bel-pesti szektának” Dancsó Péter (1,27 millió követő), aki egy kritikus videót készített az esetről, amelyben többek között erről beszélt: „Lehet azt mondani, hogy ártalmatlan ismerkedés történik, ahogy azt a naiv PamKutya el is hiszi. Természetesen nem úgy kezdődik a politikai agitáció, hogy rögtön megmondják, mit kell tenned. Hosszú távon, szép lassan édesgetik maguk mellé az influenszereket, hogy később már maguktól is posztoljanak olyanokat, amik az érdekeikkel azonosak. Egyre több tartalomgyártóról, influenszerről van szó, akik előtte nem is politizáltak, de az utóbbi években olyan szektaépítés történt az interneten, hogy már ők sem kerülhetők ki.” Dancsó Péternek nekiestek a Pressmanhez járó influenszerek, de a Dancsóéhoz hasonló véleményt alig hallhattunk a nyilvánosság eme térfelén.

Magyar Péter közmédia elleni tüntetésen feltűnt a Jólvanezígy és a Fókuszcsoport nevű YouTube csatorna egyik arca, Szabó Márton is. Ők több társadalmi kérdésekkel foglalkozó videót is készítettek, de vannak LMBTQ-témákat boncolgató és katolikus papokat negatív színben feltüntető videóik is; a csatorna másik arca, Nagy Ádám korábban többször is azt állította magáról, hogy egyház-, vallás- és spiritualitásellenes. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ellenzéki média egy jó nagy része az influenszerekéhez hasonló stílusban és eszközökkel közvetít kormánykritikus üzeneteket, leginkább videós formában. Még a Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint is pártpolitikai üzeneteket és véleményeket közöl a Telex, ráadásul „meglehetősen leegyszerűsített módon, amelyet a hatásosság kedvéért elemzésnek tűnő köntösbe burkolnak, ezzel próbálva meg legitimálni és felemelni az ellenzék primér politikai állításait”. De ugyanebbe a kategóriába sorolják a 444.hu Magyar Jeti videósorozatát is, amelyben „hatásvadász, nem igazán árnyalt politikai állásfoglalásoktól” hemzsegő, elfogult videókat találhatunk. Tehát a kormánykritikus média is politikai influenszerként működik, és politikai célja az, hogy megbuktassák a kormányt.

Üres jobbegyenes

Sokan azt fogják mondani e cikkünket olvasva, hogy nincs igazunk, mert „igenis vannak jobboldali influenszerek”, ám akkor egy paradoxonnal szeretnénk érzékeltetni a helyzet furcsaságát: ha voltak jobboldali influenszerek, akkor miért kellett létrehozni a Megafont? Fogas kérdés. Cikkünkben nem kívánjuk tárgyalni a Megafon-jelenséget, mivel nem szervesen létrejött influenszerszemélyiségeket, hanem mesterségesen felépített influenszereket „képeznek”, reklámozásukra pedig rengeteg pénzt költenek, míg fordított esetben a nagy cégek költenek sok pénzt arra, hogy őket reklámozzák az influenszerek. A Megafon munkatársait az különbözteti meg a népszerű kormánykritikus influenszerektől, hogy utóbbiak közül kevesen foglalkoznak csak politikai témákkal, ezért hitelesnek tűnnek követőik szemében, nem csak a politikai véleményükért, hanem másért is szeretik őket. Valószínű, hogy David Pressman azért köti be az ellenzéki influenszereket a hálózatába, mert – ahogy Török Gábor politológus mondta egy interjúban – ha egyes influenszerek készek akár csak időlegesen is politikai szereplővé válni, „abból bármi kijöhet”. A politikum azért lát bennük fantáziát, mert olyan nyilvánossághoz is képesek eljutni, ahol nem olvasnak sajtót vagy nem követnek politikai híreket.

Tehát az a kérdés, hogy hol vannak a jobboldali témákat, értékeket nyíltan vállaló influenszerek. Nagyjából sehol. A jobboldalon saját jogán lényegében két politikai influenszer létezik: a The Fair Right – Varga Ádám csatornája (53,1 ezer követővel) és a PolitikaiHobbista, Jeszenszky Zsolt csatornája 46,7 ezer követővel – ám ők együtt sem érik el egy ellenzéki táborba tartozó influenszer számait. Sokatmondó, hogy a Patrióta nevű – Megafonhoz köthető – YouTube-csatorna legnézettebb, legnépszerűbb, több százezres videóit Vukics Ferenc alezredes, katonai szakértő fémjelzi, ő már több milliós nézettségre tett szert, ám igazán ismertté és népszerűvé az Ultrahang nevű YouTube-os podcast csatornának, valamint a HírTV Háború Ukrajnában című műsorának köszönhetően vált. Mindkét helyen állandó vendégként szerepelt, mielőtt leszerződtette volna a Patrióta. Ráadásul érdemes megjegyezni, hogy Vukics leginkább világmagyarázó, külpolitikai témájú videókat készít, ami csak közvetve tartalmaz belpolitikát – ilyen módon ő hiteles a rajongóinak a szemében, és összehasonlítható a másik oldal influenszereivel, a többiek aligha.

Summa summarum: nincs olyan hagyományos értelemben vett jobboldali influenszer – aki nem közvetlenül kötődik a politikához, politikai oldalhoz – és nem politikai tartalmat készít, hanem csak alkalmanként nyilvánul meg jobboldali álláspontot képviselve társadalmi kérdésekben.

Germánia

Németországban éppen ellentétes folyamat zajlik, hisz az AfD erősödésével párhuzamosan egyre jobboldalibbá válnak a közösségi platformok; ez azzal is összefügghet, hogy az AfD a fiatalok körében a legnépszerűbb párt, sikeresen szólította meg a Z-nemzedéket. Az egyik influenszerük 2023 nyarán még a CDU színeiben játszott, ám pár hónap alatt az AfD üdvöskéjévé vált, és ReBelle néven a TikTokon és Instagramon büszkélkedik azzal, hogy barátnőivel együtt hogyan lettek a Lukreta, az AfD nőmozgalmának ifjúsági aktivistái.

A Politico elemezte a német helyzetet, és arra jutott, hogy a közösségi médiát a jobboldali témák uralják, ami korábban nem volt így. A jobboldal párhuzamos, alternatív médiát épített ki, ami az egyéneket célozza precízen. Született egy kitoloncolásos témájú videójáték is Germany Rescuer (Németország-megmentő) címmel, amelyet szintén az AfD fiataljai készítettek. Anna Leisten, az AfD brandenburgi ifjúsági vezetője szerint a fiatalok nem fognak választási programot megosztani a WhatsAppon, de egy játékot már sokkal könnyebben elterjesztenek. Meg is lett a hatása: a keletnémet választásokon a fiatalok egyharmada szavazott a jobboldali rendszerkritikus pártra. A magyar és a német helyzetet lényegében ugyanaz magyarázza: a fiatalok forradalmi lelkületűek, mindig a fennálló rendszerrel szemben határozzák meg magukat. Noha akkor még nem voltak „influenszerek”, a 2000-es évek második felét mégis a jobboldali véleményvezérek uralták az erős, radikális nemzeti ellenkultúra részeként. Az AfD-s fiataloknak is a tiltott gyümölcs édes íze lehet az igazi vonzerő. Különben is, mi ez a pár százezres, félmilliós megtekintés Azariah és Desh több tízmilliós nézettségéhez képest? Ők fogalmazzák meg a mai fiatalok korhangulatát. És miről énekelnek? Álljon itt a Béke című közös daluk szövege: „Minek bántod, aki sose zavart? / Gyűlöletet az emberek, a népek közt / a politikai hiba kavart. / Balkánnak nyugati, nyugatnak vicc, ahol élünk, / de ne érezd szarul magad, / csak lazulj be egy percre, gyújts egy blázt.” 8,7 millióan hallgatták meg egy év alatt.

Fiatalok és politika című összeállításunk további cikkei itt olvashatók.