KDNP: több forrás jut családpolitikára, oktatásra, egészségügyre
Minden kiadási tételen több forrás szerepel 2021-ben, így családpolitikára, oktatásra, egészségügyre, nyugdíjakra és a közszféra béremeléseire is magasabb összeg jut jövőre – mondta a KDNP vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben, a 2021-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában.
Hargitai János, KDNP vezérszónoka a 2021-es költségvetést úgy értékelte: az minden kiadási tételen több forrást szerepeltet mint idén vagy a korábbi években. Hangsúlyozta: a KDNP számára kiemelten fontos családpolitikára még a gazdasági válság sújtotta helyzetben is 2295 milliárd forintot fordítanak jövőre, ami 65 milliárddal több, mint 2020-ban. Ez a magyar GDP 4,5 százaléka, ilyen sehol nincsen Európában – tette hozzá.
Ha ezt következetesen, hosszú időn keresztül tenni tudjuk, akkor ez a demográfiai mutatókban látszani fog, ami a jövő szempontjából sorskérdés – mondta.
Trianon 100. évfordulójára utalva úgy fogalmazott: ha a magyarság belakja a Kárpát-medence azon részét, amelyet meghagytak neki, akkor az az övé lesz, de ha nem, akkor elfogy.
Hargitai János közölte: a nyugdíjakra jövőre 3907 milliárd forint jut, ami 327 milliárddal több mint idén, és ebben már szerepel a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amit a korábbi szocialista kormány és a hitelezők közötti paktum miatt vettek el.
Hozzátette: oktatásra, egészségügyre, az ország biztonságára és rendvédelemre is több forrás áll majd rendelkezésre, valamint a költségvetés tartalmazza a közszféra béremelését és a közfoglalkoztatási keretet is.
Elmondta: a gazdaságvédelmi alap 2550 milliárdot tartalmaz, míg az egészségügyi és járványügyi alap 3000 milliárdot, amelyben plusz 138 milliárd forint áll rendelkezésre a gyógyító tevékenységet végzők bérfejlesztésére.
A KDNP szónoka az ország 2008-2009-es gazdaság állapotát és az akkori világválságra adott választ hasonlította össze a 2010 óta követett gazdaságpolitikával és a mostani válságkezelő intézkedésekkel. Úgy értékelt: nem szabad visszanyúlni a baloldali válságkezeléshez, amelyet a hitelfelvételek, a bérek befagyasztása, az adóemelések és a 13. havi juttatások elvétele, magas munkanélküliség jellemzett. Továbbra is munkaalapú társadalmat kell építeni, növelni kell a foglalkoztatást, csökkenteni az államadósságot és nem hitelfelvételből finanszírozni folyó kiadásokat – tette hozzá.
Kifejtette: a baloldal által szorgalmazott munkavégzés nélküli jövedelmet csak akkor lehetne osztani az embereknek, ha hitelt venne fel az ország, ez azonban járhatatlan út, és az emberi természettel is ellenkezik ez a hozzáállás.
Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva azt mondta: a 3000 milliárdos önkormányzati költségvetési „tortából” 34 milliárd forintos az elvonás. Hozzátette: tudja jól, hogy ez a kisebb településeket nehezebben érinti, mint a nagyobbakat, ezért a kormány lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzatok átmenetileg hitelekhez jussanak, valamint folytatódik a Magyar falu és a Modern városok program is.
Az önkormányzatoknak is szolidárisnak kell lenniük válságkezelés idején, ez nem kérdés – hangsúlyozta.
