Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját, csárdájára ki is tűzi veres zászlaját – szól a negyvennyolcas toborzódal. A hírös városban ezúttal szavazókat igyekeznek saját zászlójuk alá toborozni a politikai pártok. Bács-Kiskun megye székhelyén különös helyzet állt elő, a korábban többször is fideszes színekben megválasztott polgármester, a kiskirálynak tekintett dr. Szécsi Gábor ugyanis ezúttal a kormánypártok jelöltjeként indul, noha a szocialisták és a liberálisok évekig támadták. A Fidesz-MPSZ jelöltje a megyei kórház közismert és népszerű igazgatója, dr. Zombor Gábor. Nagy küzdelem várható a városi elöljáró tisztségéért, s a zászló ezúttal, úgy fest, a jobboldalnak áll.

Kecskemét száztízezres alföldi mezőváros. Megyeszékhely, annak minden előnyével és hátrányával. Előny, hogy ebbéli minőségéből fakadóan talán könnyebben jut hozzá a fejlesztéshez nélkülözhetetlen forrásokhoz, hátrány, hogy épp ezért nagyobbak a költségek, s nehezebb megtartani a pénzügyi egyensúlyt. Nem mellékes továbbá, hogy egy ilyen méretű városban szinte mindenki ismer mindenkit, így nem sok titok marad fölfedetlen. Mégis sokan meglepődtek a helyiek közül, amikor az 1998-ban, majd 2002-ben fideszes színekben polgármesterré választott Szécsi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa szakított korábbi pártjával és átnyergelt a Magyar Szocialista Párthoz, illetve a Szabad Demokraták Szövetségéhez. E két párt támogatásával indult tavasszal az országgyűlési választásokon, ahol alulmaradt a Fidesz jelöltjével szemben. Talán ez is jelez valamit. A szakítás oka a Demokratának nyilatkozó informátorok szerint az volt, hogy Szécsi Gábor egyre kevésbé tudott együttműködni a városi közgyűlés Fidesz-frakciójával. Az ellenzéki városatyák kifogásolták a polgármester vezetési stílusát, a pályázatok szerintük nem szakszerű kezelését, a botrányos gazdálkodást és főként a megyeszékhely adósságállományának folyamatos növekedését. Tény, hogy nagy botrányt váltott ki a Malom Center nevű bevásárlóközpont ügye, amelyet egy lebontott műemlékmalom helyére építettek Kecskemét belvárosában, annak ellenére, hogy nagyon sokan tiltakoztak ellene. Ennél is botrányosabb volt a szerveshulladék-komposztáló ügye, amelynek megépítésére közbeszerzést írtak ki az ISPA- (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program keretében. Ez az európai uniós forrás a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházásokat van hivatva támogatni. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy milyen technológiával kell megépíteni a komposztálót. A beérkezett pályázatokat az önkormányzat kérésére szakértők minősítették, s világosan megállapították, hogy az egyik anyag szakmailag jóval alacsonyabb színvonalú, mint a többi, a benne leírt eljárás pedig bűzzel jár. Ennek ellenére ez a pályázat lett a nyertes, mivel a testületi szavazás során a képviselők nem kapták meg a szakértői minősítéseket, s így csupán az ár alapján döntöttek. A nyertes cég kétségtelenül a legkedvezőbb árajánlatot tette, csak éppen nem azt és nem úgy kívánta megvalósítani, ami és ahogyan a pályázati kiírásban szerepelt. Az eredményt a Közbeszerzési Döntőbíróság megsemmisítette, így új pályázatot kell kiírni. A lényeg azonban az, hogy a testületi szavazás előtt valaki eltitkolta a beérkezett pályázatok szakértői minősítését. Szécsi Gábor az ehhez hasonló ügyek miatt évekig a szocialisták és a liberálisok első számú céltáblája volt Kecskeméten.

Ellenségből jó barát Szécsi Gábor és a kecskeméti közgyűlés Fidesz-frakciója közti viszony 1998 és 2002 között sem volt harmonikus. A polgármester kiskirályként igyekezett viselkedni, nyűgnek tekintette azt az értékrendet, amelyet a Fidesz-MPSZ képvisel, s amelyre folyamatosan figyelmeztették képviselőtársai. Ennek ellenére 2002-ben – nyilván az országgyűlési választások elvesztésének hatására – a polgári oldal úgy döntött, nem kockáztatja meg, hogy egy új, ismeretlen jelölttel elveszítse a helyhatósági választást is, ezért újra jelölték Szécsi Gábort. A későbbiek ismeretében úgy tűnik, ez rossz döntés volt. 2004 márciusában ugyanis odáig fajultak a polgármester és a Fidesz-frakció közti ellentétek, hogy az ellenzéki párt helyi képviselői bejelentették, megvonják a bizalmat Szécsitől. Kecskemét elöljárója kilépett a Fideszből, és még két fideszes, valamint egy független képviselő is átállt, így a városi közgyűlésben megfordultak az arányok, a Fidesz ellenzékbe került. A várost azóta a szocialisták és a liberálisok irányítják. Teljesítményükre jellemző, hogy amikor a kezükbe került Kecskemét vezetése, a megyeszékhely adóssága 980 millió forint körül volt, míg most 2,4 milliárd forint körül van, vagyis másfél év alatt több mint kétszeresére nőtt a tartozás. A városvezetés ott tart, hogy már a működtetésre kellett további hitelt fölvenni. Az augusztus végén zajló Hírös Hét Fesztivál művészeinek fellépti díját is nagy nehézségek árán sikerült csak előteremteni. A minap pedig a város egyik bölcsődéjét is be kellett zárni, mivel műszakilag kritikus állapotba került. Igaz, az önkormányzat, ha megkésve is, most felújítja, hitelből. Baj tehát van elég Kecskeméten, s úgy tűnik, ebben jelentős szerepe van a másfél éve regnáló balliberális városvezetésnek és Szécsi Gábor polgármesternek. Annál különösebb, hogy az MSZP és az SZDSZ őt indítja a helyhatósági választáson. A kormánypártok helyi politikusai ugyanis évekig kígyót-békát kiabáltak Szécsire, a balliberális oldal egyik legmilitánsabb lapja, az Élet és Irodalom pedig 2000-ben, majd 2001-ben hosszú riportban számolt be Szécsi Gábor ügyeiről. A szélsőséges stílusú hetilap 2000. március 24-i számában Rajnai Attila A tiszta vész kritikája című írásában többek között ez olvasható róla: „Politikai pályára lépését – tudományos előélete és közvetlen, sziporkázó kampánystílusa miatt – nagy várakozás előzte meg. Ám ellentmondásos, kritikát nem tűrő vezetői magatartása hamar leforrázta a közvéleményt. Kiderült, hogy Szécsi Gábor – aki az önkormányzati választások előtt néhány hónappal lett a Fidesz jelöltje, s csak polgármesterré választása után lépett be a pártba – meglehetősen sajátosan értelmezi a népképviseleti demokrácia elvét: valójában self-made man, s csupán egyéni elképzeléseit és érdekeit próbálja érvényesíteni hatalmi eszközökkel.” Az Élet és Irodalom már ekkor szóvá tett bizonyos ügyeket is: „…az önkormányzat ipari parkjának több mint félmilliárdot érő területére mindössze harmincmillió forintért kötött egy évre szóló opciós szerződést a város az AlfEstate Kft.-vel”. A lap 2001. június 15-i számában megjelent A tiszta vész kritikája II. című cikkből pedig az alábbiak derülnek ki: „2000. szeptember 12-én a szocialista párt kecskeméti képviselőcsoportja Végkiárusítás Kecskeméten címmel tartott sajtótájékoztatót. A párt a gokartstadion, a belvárosi KTE-sportpálya, valamint a városi kábeltelevízió-hálózat eladási módja miatt tiltakozott. »Dr. Szécsi Gábor új alapokra helyezett városgazdálkodást ígért székfoglalójában, nem pedig a város legértékesebb ingatlanjainak és legnyereségesebb önkormányzati cégének piaci ár alatti értékesítését!« – hangzott el az újságírók előtt.” A helyi televízió eladásáról ugyanitt a következőket tudhatjuk meg: „A százszázalékos önkormányzati tulajdonú, nyereséges kábeltelevízió-hálózatot hosszas viták után két és fél milliárd forint kikiáltási áron hirdette meg a város. A kiírásra egyetlen pályázat, a Mava Tv Konzorciumé érkezett – nyolcszázmillió forinttal kevesebbet ajánlott a hálózatért. A polgári koalíció elfogadta a radikálisan lealkudott árat. A bevétel, bár a város költségvetésében számoltak vele, nem folyt be, ugyanis a vevő nem felelt meg a kiírás azon pontjának, miszerint legalább harmincötezer háztartásban minimum egy éve szolgáltat már. A városvezetés kénytelen volt eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Hamarosan felbukkant azonban egy másik vevő, a Fibernet Kommunikációs Rt. Az alkudozások zárt ülésen folytak, nyilvánosságra csak az került, hogy a városi kábelhálózatot üzemeltető, önkormányzati tulajdonú Telemozi Kft. százszázalékos üzletrészét végül másfél milliárd forintért adták el a Fibernet Rt.-nek. Az eladásról szóló elvi döntés 2000. december 20-án született (…) És az előfizetők januárban megemelt díjtételű számlát kaptak kézhez, holott az adásvételi szerződést a Fibernet Rt. még nem írta alá, így a vételárat sem fizette ki, a képviselőtestület pedig – amelynek egyedüli joga van erre – nem emelte meg a kábeltévé díjait. Több állampolgár azonnal panaszt nyújtott be a fogyasztóvédelemhez, ahol megállapították a törvénysértő állapotot.” Mindez egy balliberális hetilapban jelent meg, s a kecskeméti szocialisták maguk is tiltakoztak az általuk első számú közellenségnek tekintett Szécsi Gábor viselt dolgai ellen. Ennek ismeretében meglehetősen különös, hogy most – az SZDSZ-szel közösen – mégis őt jelölik polgármesternek.

Céltudatos ellenfél Ebben a pénzügyi helyzetben, ebben a politikai környezetben nincs könnyű dolga a Fidesz-MPSZ-nek, ha nyerni akar az október elsejei helyhatósági választáson. Úgy tűnik azonban, sikerült egy jó és esélyes jelöltet találni, aki határozott elképzelésekkel vág bele a választási harcba. Az ellenzéki párt reményei szerint dr. Zombor Gábor, a megyei kórház ismert és Kecskeméten népszerű igazgatója lesz a város új vezetője. Azaz csak volt igazgatója, merthogy júliusban lemondott tisztségéről, mondván, az nem egyeztethető össze a politikai szerepvállalással. Zombor Gábor négygyermekes édesapa, a kecskemétiek véleménye szerint példás családi életet él. A megyei kórház élén eltöltött idő szakmai munkája referenciaként is értékelhető, hiszen az egészségügy válságos helyzetét ismerve meglehetősen ritka eset, hogy egy ilyen intézmény gazdaságilag is nyereséges. A kecskeméti megyei kórház azonban pozitív szaldóval működik. A Zombor Gábor által vezetett intézmény a szakminisztérium és a Kórházszövetség döntése alapján 2004-ben elnyerte az Év Kórháza címet, s európai nívódíjat is kapott. A határozott megjelenésű Zombor Gábor a Demokratának elmondta, évente mintegy hetvenezer fekvőbeteget kezelnek itt. Gyakorlatilag egész Kecskemét megfordul a kórházban, így a Fidesz-MPSZ polgármesterjelöltjét szinte mindenki ismeri, még ha ez más típusú ismertség is, mint ami a politikusoknál megszokott. Kérdésünkre Zombor Gábor elmondta, hogy szándékai szerint győzelme esetén közelebb viszi a döntéseket a polgárokhoz, s igyekszik minél alaposabban kikérni a véleményüket az őket érintő ügyekben. Mint mondta, akár rendszeresen helyi népszavazást lehet tartani, ily módon biztosítva, hogy a város lakóinak akarata érvényesüljön. Ugyanakkor szeretné bevonni a döntésekbe a civil és a szakmai szervezeteket, a helyi vállalkozókat. Legfontosabb teendőként Zombor Gábor a város költségvetésének egyensúlyba hozását nevezte meg, a fölhalmozott adósság miatt aggasztó helyzet ugyanis csak súlyosbodik a Gyurcsány-csomag hatására. Fontos cél tehát az önkormányzat gazdálkodásának stabilizálása és a megszorító intézkedések helyi hatásának kivédése. Zombor Gábor nagyon határozottan leszögezte, hogy teljesen át kell alakítani a gazdasági struktúrát. Hozzátette, hogy a város élhetőbbé, szebbé, biztonságosabban gazdálkodóvá tételében számít az ellenoldal politikusainak támogatására is, és megegyezésre, együttműködésre törekszik velük Kecskemét érdekében. A Fidesz-MPSZ jelöltje optimista, bízik a kecskemétiek bizalmában és a sikerben. A helyi felmérések igazolni látszanak a bizakodást. Az előrejelzések szerint a pártok esetében megnyugtató a Fidesz-MPSZ előnye, s a polgármesterjelöltek versenyében is Zombor Gábor áll jobban. Az esélyeket növeli, hogy a Kunság hagyományosan jobboldali, keresztény, nemzeti érzelmű vidék – nem véletlen, hogy a Sopronban és környékén lezajlott 1921-es népszavazást kikényszerítő Rongyos Gárda az Alföldön jött létre. A következő egy hónapban nagy csata várható, amelynek eredményeként remélhetőleg véget ér a Szécsi-éra. Ágoston Balázs