Kegyelmet kérnek a székely fiataloknak a román államfőtől

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arra kéri Klaus Iohannis román köztársasági elnököt, adjon kegyelmet annak a két székely fiatalnak, akiket „úgy ítéltek Romániában börtönbüntetésre, hogy nem követtek el bűncselekményt”.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Bajkai István (Fidesz) és Lomnici Zoltán hangsúlyozta, ha a román államfő kegyelmet gyakorolna, akkor a szerintük ártatlanul bebörtönzött két fiatal, Beke István és Szőcs Zoltán karácsonyra hazatérhetne családjukhoz. Felidézték, a két fiatalt terrorcselekmény előkészülete miatt ítélte júliusban a román legfelsőbb bíróság öt-öt év börtönbüntetésre, szerintük a koncepciós pereket, illetve a Ceaucescu-rendszert idéző módon.

Lomnici Zoltán, aki korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a román hatóságok nem találtak a fiataloknál robbantásra alkalmas eszközt, csak petárdákat, magyar zászlót és Wass Albert-kötetet; ezeken kívül lehallgatott beszélgetésekre alapozták az ítéletet.

Közölte, korábban meglátogatták Csíkszeredában a két székely fiatalt, akik most már több mint egy éve börtönben vannak. A két fiatal szabadlábra helyezéséért petíció is indult, amelyet 12 ezren írtak alá – fűzte hozzá.

Bajkai István arra emlékeztetett, hogy az elsőfokú ítéletben még csak pirotechnikai eszközök jogellenes birtoklása miatt ítélték el a fiatalokat, akik azért vettek ilyen eszközöket, mert, ahogy mások is, szilveszterre készültek. Szerinte ugyanakkor az igazságügyi szervek ezt úgy próbálták meg beállítani, mintha a román államrend megdöntésére alkalmas eszközök lettek volna a fiataloknál.

Kitért arra is, hogy a bizonyítékként figyelembe vett, egy szórakozóhelyen felvett, majd megvágott ügyészségi hanganyagon a fiatalok a magyarságot ért sérelmekről beszélgetnek.

Az igazság a fiatalok oldalán áll, ezért arra kérem Klaus Iohannis államfőt, hogy éljen a kegyelemadás jogával – mondta Bajkai István, utalva arra, hogy a szász nemzetiségű politikusnak tudnia kell, milyen az, amikor egy őshonos nemzetiséget Romániában elnyomnak vagy üldöznek.

Úgy vélte, az államfőnek tudnia kell azt is, hogy az ítélettel a román igazságügyi szervek és a politika példát akart statuálni, hogy az ott élő magyarság hangját elnyomja, hogy a magyarok ne merjenek beszélni az autonómiáról vagy az elnyomásról, az őket érő hátrányokról.

Bajkai István arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székelyföldön vagy Erdélyben élő románság jelentős része is úgy gondolja, „a román állam itt, most a magyarokkal szemben egy politikai akciót hajtott végre”, jogi keretbe ágyazva.