Fotó: Magyar Természetjáró Szövetség
Hirdetés

A National Geographic Traveler’s tizenhét országbeli szerkesztőségével és saját világjáró szakértőivel egyeztetve készítette el a legvonzóbb és legfenntarthatóbb turisztikai célpontok névsorát. Négy csoportot állítottak fel: kultúra, városok, kaland és természet. Ez utóbbi kategóriában a kanadai Magdalen-szigetek, a Kalahári-sivatag, a fehéroroszországi és lengyelországi Białowieża-erdő, a magyarországi Országos Kéktúra, a Kanári-szigetek, a Maldív-szigetek és a Grand Canyon szerepelnek.

–  A magyarországi kiadvány főszerkesztőjétől, ifj. Vitray Tamástól úgy tudjuk, hogy minden országból tíz-tíz célpontot kértek az amerikai kollégák, egyről végül részletesebb leírást is igényeltek. Megtiszteltetés a hazai természetjáró-társadalom számára ez az elismerés, segít ismertté tenni a Kéktúrát a nagyvilág túrázóinak körében is – válaszolt lapunk kérdéseire Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója. A Kéktúrát 1961-től a szövetség – korábban jogelődje – szervezi és gondozza.

Az Országos Kéktúra története 1930-ban kezdődött, akkor már egységesített turistajelzések vezettek a terepen, és a turistaút-hálózat folyamatos bővítése kapcsán született meg a tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. Végül 1938-ban valósult meg: a kék sávos jelzést Szent István Vándorlásként avatták fel Szent István király halálának 900. évfordulóján. Ez akkor Sümegtől a Nagy-Milicig tartó 910 kilométer hosszú útvonal bejárását jelentette.

A II. világháború után jelvényszerző túramozgalomként vált ismertté a Kéktúra. Az ikonikus, szabálytalan romboid alakú zománcozott jelvény népszerűségét növelte Rockenbauer Pál és társai legendás sorozata, a Másfélmillió lépés Magyarországon. A műsor komoly érdeklődést váltott ki a 80-as években a Kéktúra és a természetjárás iránt. Az útvonal hossza a vasfüggöny leomlása óta 1165 km, 27 szakaszra bontva, 152 pecsételőhellyel. Az osztrák–magyar határon álló Írottkő-kilátótól (ez a rendszerváltás előtt nem volt megközelíthető) a szlovák határhoz közeli Hollóházáig tart, végigvezetve a túrázót északi tájaink legszebb részein.

Az Országos Kéktúra legkomolyabb fejlesztése 2012 és 2015 között zajlott, akkor egy európai uniós pályázatot elnyerve a Magyar Természetjáró Szövetség meg tudta újítani a teljes túraútvonal kitáblázását, jelzéseit, illetve példaértékűen rendbe hozta a galyatetői Turistacentrumot a Péter-hegyesén álló kilátóval együtt.

– Komolyabb figyelmet tudtunk fordítani a túrázás és a természetjárás népszerűsítésére is – folytatja Tassy Márk. – Innen eredeztethető a természetjárás és túrázás ismételten divatossá válása; az MTSZ gondozásában megjelenő Turista Magazint havonta tízezren olvassák, a közösségi médiában 133 ezren követik, a Természetjáró.hu digitális útikönyvünk applikációját pedig 140 ezren töltötték le, ami rekordszámú, elsősorban fiatal érdeklődőt jelent. Ebben a Kéktúra angol, német és szlovák nyelven is megtalálható.

A kéktúrázás ma is töretlen népszerűségnek örvend, eddig összesen több mint 6700-an büszkélkedhetnek a teljesítéséért járó jelvénnyel, a legfiatalabb kéktúrázó hét, a legidősebb 95 évesen adta le bélyegzőfüzetét. Volt, aki 37 éve megkezdett füzetet adott le, de vannak olyan vándorok is, akik élményt keresve egyben, egy-két hónap alatt teszik meg a távot, egy alkalommal pedig sportolók közösen, hét nap alatt futották le, és teljesítette látássérült is.

Van, akinek még úttörőként, a fiatalabbaknak vándortáborok résztvevőiként fűződnek első élményeik a Kéktúrához. Szülőként érdemes tudni, hogy a Gyermekkéktúra-mozgalom keretében a 6–14 éves korosztálynak a jelvény megszerzéséhez elegendő kilenc tájegységben összesen 300 km-t megtenni. Az biztos, hogy gyaloglás közben olyan élményekre tehetünk szert, amelyek egy életre meghatározhatják a természetről, hazánkról és az emberekről kialakított képünket.