A magyar kormány támogatásával, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében megvalósult beruházás a környező barcasági falvakat is kiszolgálja. Kelemen Hunor az ünnepségen úgy fogalmazott, hogy bár az erdélyi magyarság egyre fogy, az 1 millió 150 ezer fős közösség valójában erős, képes értéket teremteni, fennmaradni és jövőt tervezni.

Hirdetés

Felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatás, a család és az egyház az a három pillér, amely nélkül elképzelhetetlen egymásban bízó emberek közösségként való működése. Emlékeztetett, hogy a Brassó megyei oktatási intézményt id. Koszta István tanárról, nevelőről nevezték el, aki a barcasági Hétfalu oktatási, nevelési és művelődési életében kimagasló tevékenységet végzett, hozzájárult az ottani népszokások, különösen a borica tánc fennmaradásához, ápolásához.

Id. Koszta István közösségépítő ember volt, életét a csángómagyar értékek, népszokások megőrzésének szentelte, nemzedékeknek tanította a magyar kultúra szeretetét – mondta. A román kommunizmus fél évszázada alatt a hatalom arra törekedett, hogy eltörölje a magyar kultúrát, a magyarságot. Így aki ilyen körülmények között is irányt tudott mutatni, az bizonyította, hogy nehéz időkben is tovább lehet adni az értékeket, a szellemiséget – tette hozzá.

Kifejtette: óvoda- vagy iskolaépítésnél is először csak a falak látszanak, de ahhoz, hogy az intézmény a közösséget szolgálja, kell bele a szellemiség, fontos, hogy ott a gyerekek milyen nevelést kapnak.

Korábban írtuk

Kitért a népességfogyás jelentette veszélyre, mert – mint mondta – az az erdélyi magyarokat a románoknál is jobban fenyegeti. Felidézte, hogy Románia tavaly elérte a történelmi mélypontot a születések számát illetően, ma már gyerekek nélküli, elöregedő társadalomról beszélhetünk. „Ezért nekünk az a feladatunk, hogy ne csak a diagnózist állapítsuk meg, hanem keressük meg a probléma orvoslásához az azonnali, a középtávú és a hosszú távú megoldásokat” – húzta alá.

Közölte: a szövetség programjával azt szeretné elérni, hogy az állam több támogatást adjon a családoknak, a fiataloknak, a gyerekeknek, az oktatásnak. Kitért az ebben felvázolt családtámogatási tervekre, arra, hogy az államnak milyen oktatást kellene biztosítania a felnövekvő nemzedékeknek.

Emlékeztetett Horváth János irodalomtörténész szavaira, miszerint az, aki zsebre tett kézzel áll és vár, hátat fordít az előtte járóknak, és hozzátette: az ilyen ember az utódait is cserbenhagyja. „Mi itt Erdélyben nem vagyunk zsebre tett kézzel várakozó nemzedék, mi cselekszünk. Harmincöt év óta azért dolgozunk, hogy itthon olyan feltételeket teremtsünk az utánunk jövő nemzedékeknek, hogy érdemes legyen nekik szülőföldjükön maradni” – összegzett.

Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy fogalmazott, hogy a jelenlévők egy kivételes történelmi pillanatnak a tanúi, és ez három falu – Tatrang, Zajzon és Pürkerec – életében „egy új kezdetnek lehet a mérföldköve”. A püspök hangsúlyozta a keresztény hit megőrzésének fontosságát, beépülését a mindennapokba. „A kereszténység célja, értelme ugyanaz, váljék mindennapivá, váljon a keresztény eszme életté!” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a keresztény egyházak éppen emiatt vállalták az oktatást, nevelést a bölcsődétől az egyetemig, a kultúra művelését, a művészetek támogatását, a gyógyító, ápoló munkát a társadalomban.

Visszautalt az egyház őszi kolozsvári zsinatára, ahol leszögezték: a világ leépítő, romboló tendenciáival szemben ésszerűséget akarnak, és ehhez a fegyverük a lelki, szellemi, fizikai építés és épülés. Úgy vélte, a tatrangi óvoda is ezt jelképezi, mert a céljára egy régi, hagyományos épületet állítottak helyre, de modern berendezést kapott. Aláhúzta: az oktatási központ nem csak azért vette fel id. Koszta István nevét, mert a szülőházában kapott helyet, hanem az ő munkássága miatt is.A püspök köszönetet mondott a magyar kormánynak a felújításhoz, fejlesztéshez nyújtott támogatásért.

A legutóbbi romániai népszámlás adatai szerint a 12 ezer lakosú Tatrang községben 2082 fő, a lakosság 17 százaléka vallotta magát magyarnak.