A kárpátaljai magyarok körében a januárban bevezetett általános mozgósítás és az állítólagos határlezárások híre borzolja a kedélyeket. A helyzet drámai: az elmúlt két hétben többen menekültek el Ukrajnából, mint az azt megelőző egy évben összesen. Kárpátalján hosszú távon jelentős mértékben csökkenhet a magyarság lélekszáma.


Az ukrán–orosz konfliktus következményeként ma már nemcsak a férfiak, hanem egész családok fordítanak hátat Ukrajnának. Bár a Demokratának adott tájékoztatás szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal továbbra sem érzékeli, hogy Kárpátaljáról tömegesen érkeznének menedékjogot kérők Magyarországra, és a kérelmezők száma minimális, a magyarországi segélyszervezetek egyre nagyobb kihívással találják szembe magukat.

Bár a segélyszolgálatok éppen az ukrajnai menekültek védelme érdekében semmilyen információt nem adnak ki, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Kozma Imre atya elmondta, az elmúlt hetekben gyökeresen megnőtt azoknak a száma, akik Kárpátaljáról érkeztek. Olyanok is vannak közöttük, akiket sem rokon, sem ismerős nem vár. A szolgálat igyekszik helyet biztosítani számukra, gyakran az irodahelyiségekben csakhogy ne kelljen az utcán éjszakázniuk.

Közben minden korábbinál nagyobb értékű segélyprogramot indított Ukrajnában a belső menekültek megsegítésére a budapesti székhelyű Ökumenikus Segélyszervezet. Elsősorban alapvető élelmiszerekkel, higiéniás csomagokkal, takarókkal segítik a harcok elöl elmenekült családokat a január elsejétől május 31-ig tartó program keretében. A szervezet elnök-igazgatója, Lehel László elmondta, a helyszíni tapasztalatok megerősítették, hogy a lakhelyüket elhagyó családok helyzete a legtöbb helyszínen kritikussá vált. Az őket befogadó közösségek nem képesek hosszú távon kezelni az elhúzódó katonai krízis miatt tartósan náluk ragadó nagyszámú menekültet, így a háborús helyzet eszkalálódása mellett a belső menekültek kritikus helyzete is növeli egy tömeges menekültáradat megindulásának kockázatát.

Az Ökumenikus Segélyszervezet januárban indult segélyprogramja hét régiót érint: Míg Harkovba, Herszonba, Zaporizzsjába és Kijevbe már eljutottak az első segélycsomagok, az Ivano Frankivszkba, Lembergbe, illetve Kárpátaljára tervezett szállítmányok a következő hetekben jutnak célba. Ennek során 1350 család, összesen több mint 7000 fő részesül segítségben. A segélyprogramot az Ökumenikus Segélyszervezet a több mint 100 szervezetet tömörítő ACT Alliance felkérésére és finanszírozásával végzi. A genfi székhelyű nemzetközi szövetség tagjai közül a bajor evangélikus tartományi egyház csatlakozott legjelentősebb támogatóként a magyarok által végrehajtott segélyakcióhoz, de érkeztek források Svédországból és a tengerentúlról is.

Szükség is van segítségre, merthogy a belső menekültek száma már elérte az egymilliót. A kárpátaljai magyarok pedig egyre többen hagyják el az országot – már ha tudják. Elterjedtek ugyanis olyan hírek, hogy az ukrán kormány újabb mozgósítási hullámot indít, és ezáltal rendeleti úton kívánja korlátozni a hadköteles állampolgárok határátlépését. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) értetlenül áll az események előtt, felhívva a figyelmet arra a tényre, hogy Ukrajna alkotmánya garantálja a szabad mozgást a legálisan az országban tartózkodók számára. Az alapvető emberi, állampolgári és szabadságjogok korlátozását a hatályos nemzetközi szerződések és ukrán törvények szerint kizárólag törvényi úton lehet eszközölni. Sem elnöki, sem kormányrendelettel nem korlátozhatják ezen jogokat, mivel Ukrajnában nincs kihirdetve a hadiállapot.

A szervezet kommunikációs vezetője, Darcsi Karolina elmondta: a kárpátaljai magyarok körében riadalmat keltett a három hete elrendelt mozgósítás. A behívottak száma olyan tényezőktől függ, mint az egészségi állapot, szakmai képesítés, katonai tapasztalat, családi állapot. Akinek például legalább három gyermeke van, vagy idős szüleiről egyedül gondoskodik, felmentést kap. A kárpátaljaiak viszont úgy érzik, ez nem az ő háborújuk, nem akarnak Ukrajnáért harcolni. Miért is tennék, hiszen évekig magyarul sem volt ildomos beszélni Kárpátalján, most meg menjenek meghalni Ukrajnáért? – teszik fel sokan a kérdést.

Állítólag egyelőre nem kell tartani attól, ha valaki megtagadja a katonai szolgálatot. A parancsot nem teljesítők először háromezer, másodfokon nagyjából tízezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kapnak – vagy rosszabb esetben egyéves felfüggesztett börtönt. A KMKSZ ugyanakkor igyekszik felhívni az ukrán kormány figyelmét a katonai szolgálatra történő behívásoknál felmerülő arányosság betartására. Voltak olyan információk ugyanis, hogy a legnagyobb magyar járásban, Beregszászban jóval több embert kívántak behívni az ukrán hadseregbe, mint amennyit az országos átlag indokolt volna.

– A szervezet azt próbálta elérni, hogy a magyar behívottak aránya ne haladhassa meg az Ukrajnában élő magyarok 0,2-es arányszámát. Azóta az ukrán kormány harmadával csökkentette a kiküldött behívók számát – mondja Darcsi Karolina, aki szerint a menekülési hullám nem most kezdődött: a kárpátaljai magyarok jelentős része már a rendszerváltás óta az anyaországban próbál boldogulni, a mostani háború, az állandó mozgósítások csupán felgyorsították a folyamatot. Számokról azóta sincsenek pontos adatok. De nemcsak Kárpátalját, hanem az egész országot pánikszerűen hagyja el a lakosság: Ukrajna nyugati megyéiben, például a vinicai járásban egész családok vándorolnak ki Spanyolországba, Portugáliába. Ráadásul ezek az emberek nemcsak a hadseregnek, hanem az ukrán gazdaságnak is hiányoznak, amely az utóbbi egy évben soha nem látott mélyrepülésnek indult: a hrivnya gyengül, az árak emelkednek, a fizetések elértéktelenedtek a teljes csőd felé tolva ezzel az országot.

Ukrajnában most a negyedik mozgósítási hullám borzolja a kedélyeket. Kárpátalján a kiküldött háromezer behívó húsz százaléka ért csak célba. A legtöbb férfi át sem veszi a helyi önkormányzat által kézbesített behívókat, egyszerűen nem nyitnak ajtót, ráadásul a magyar férfiak nagy része külföldön dolgozik. A kárpátaljaiak kihasználják a kettős állampolgárságból adódó törvényi kiskaput is: ha rendelkeznek ezzel, és van magyar útlevelük, elég ha átmennek az ukrán papírokkal hivatalosan Magyarországra, majd visszajönnek a magyar útlevéllel, hosszú időre kiírva magukat ezzel az ukrán bürokrácia bonyolult rendszeréből. Egyszerűen nem találják meg őket. Az ukrán hadsereg közben igyekszik bebiztosítani magát sor­állománnyal: jelenleg háromszor annyi embert hívnak be katonának, mint amire szükségük lenne, de a negyedik mozgósítással is csak a feltöltés negyedét sikerült megvalósítani. A KMKSZ mindenesetre ígéretet kapott arra, hogy a behívott magyarokat csak kiképzésekben részesítik, és nem harcolni viszik őket.

Nagyobb probléma, hogy az országban visszaállították a sorkatonai szolgálatot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy húsztól huszonhét éves korig behívható bárki, aki megfelel az orvosi vizsgálatokon. Például egy 23 éves friss diplomás, aki nemrég fejezte be a tanulmányait, kilépve az iskola kapuján azonnal hadra foghatóvá válik. Elsősorban ez a generáció hagyja el az országot. Ukrajna nyugati megyéiben egyébként jóval többen tagadják meg a sorkatonai szolgálatot: az említett Vinicában 40 kiküldött behívóból egyet sikerült csak kézbesíteni. Ráadásul az Ukrajnára oly jellemző korrupció a hadsereget is utolérte: ma már 1000-1500 dollárért „megvásárolhatók” a katonakönyvek. Ilyenkor nem hívják be az érintetteket katonának, hiszen papíron nem rendelkeznek katonai kiképzéssel, elkerülhetővé téve ezzel a katonai szolgálatot. Mindez persze még Ukrajnában is törvénytelen. A napokban értek tetten az egyik járási Hadkiegészítő Parancsnokságon dolgozó állami alkalmazottat, amint éppen kenőpénzt vesz át.

A KMKSZ szóvivője szerint megalapozatlanok a félelmek a magyarok tömeges behívásával kapcsolatban, kényszersorozásokról sincs szó. Nagyjából száz főre tehető azon kárpátaljai magyaroknak a száma, akik Donyeckbe, Luhanszkba kerültek. Ráadásul ők sem behívottak, hanem szerződéses katonák, határőrök. Sokan közülük a 128-as munkácsi dandárban szolgálnak. Úgy tudni egyébként, hogy eddig három kárpátaljai magyar halt meg a harcokban. A szövetség éppen a tájékoztatás érdekében, és a január 20-án életbe léptetett újabb mozgósítási hullám hatására – amelynek keretében 50 ezer ukrán állampolgárt akar a kormány besorozni – újra megnyitotta jogsegélyszolgálatát, hogy a kárpátaljaiak tájékozódhassanak az őket érintő változásokról. Ez azért fontos, mert a 156 ezer kárpátaljai magyar egy része még az ukrán nyelvet sem beszéli, nem értve a cirill betűkkel íródott tájékoztatásokat, rendeleteket.

– Szeretnénk elérni azt, hogy aránytalanul ne érintse a kárpátaljai magyarságot a sorozás, illetőleg hogy fönnmaradjon az a lehetőség, hogy Kárpátalján tölthessék le adott esetben a tartalékosok vagy esetleg a besorozottak a sorkatonai szolgálatukat – mondta nemrégiben egy sajtótájékoztatón Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.

Szükség is van a biztató szavakra, hiszen a harcok súlyos gazdasági és humanitárius válságba sodorták Ukrajnát, és az újabb mozgósítás és a háborús helyzet egyre több ottani magyart késztet az ország elhagyásra. Ennek pedig hosszú távú következménye, hogy jelentősen megcsappanhat a magyar lakosság létszáma Kárpátalján.


Takó Szabolcs