Kell a kocsma

„A kocsma civilizációnk egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják” – állapítja meg Hamvas Béla A bor filozófiája című alapművében. A nagy magyar gondolkodó ezzel e műintézmény társadalmi szerepére világít rá. A kocsma nem csupán ivó, felelős üzemmódban végképp nem becsületsüllyesztő vagy késdobáló, hanem közösségi tér, az antik agóra megfelelője, ahol a közösség tagjai összegyűlnek, meghányják-vetik a világ és szűkebb pátriájuk ügyeit, nem utolsósorban meghallgatják egymást, és ezekből a találkozásokból együttműködés, szolidaritás, akár barátságok születnek.

Az elmúlt években Magyarországon is elindult a kocsmabezárási hullám, ami Nyugat-Európában már jó ideje tapasztalható. A beltéri kialakításukat tekintve is különleges hangulatú pubok hazájában, az Egyesült Királyságban például az elmúlt bő húsz évben több mint 15 ezer egység húzta le a rolót. Tavaly a Sky News hírtelevízió arról számolt be, hogy 2024 első három hónapjában Angliában és Walesben 239 pub zárt be, de Írországban is több mint 600 szűnt meg tavaly.

Könnyű lenne mindezt a Covidra fogni, csakhogy a folyamat már a koronavírus-világjárvány előtt elkezdődött külföldön és idehaza is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben 21529 italüzlet és zenés szórakozóhely működött hazánkban, ez az elmúlt 25 év csúcsadata. 2023-ban viszont már csak 11569 ilyen intézmény üzemelt, vagyis kis híján megfeleződött a számuk. És ez kifejezetten kocsmaspecifikus folyamat, hiszen az éttermeknél vagy a cukrászdáknál sokkal kisebb a mérséklődés.

A belföldi sörforgalom egyébként is 11 százalékkal csökkent 2023-ban 2022-höz képest, ami porcióban számolva 121 millió korsó mínuszt jelentett. Ugyanakkor, mint a Sörszövetség által egy nemzetközi tanácsadó céggel készíttetett tanulmányból, illetve a Sörfőzők Világszövetsége megbízásából az Oxford Economics által összeállított szakmai anyagból kiderül, a magyar sörgazdaság 2023-ban a nemzetgazdaság 0,7 százalékát állította elő, és a költségvetéshez ennél az aránynál nagyobb mértékben, mintegy 342 milliárd forint adó befizetésével járult hozzá közvetlenül és a termékeik forgalmazása által közvetve. E számokat alapul véve úgy becsülik, hogy 60 milliárd forinttal több lehetett volna az adóbevétel, ha a kocsmák száma az éttermekhez hasonlóan csak tíz százalékkal csökken.

A kocsmafejlesztési program célja nemcsak a rohamosan fogyó vendéglátóhelyek megmentése, hanem a közösségi életet is új szintre emelné. Ebben egymásra talált a négy multit (az amerikai–kanadai Molson Coors tulajdonában lévő Borsodi Sörgyár Kft.-t; a dán anyacége leányvállalataként üzemelő Carlsberg Hungary Kft.-t; a japán Asahi Group Holdings által birtokolt Dreher Sörgyárak Zrt.-t és a névadó márka mellett többek között a Soproni- és a Gösser-portfóliót is tulajdonló holland Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.-t) egyesítő Magyar Sörgyártók Szövetsége, valamint a 31 hazai műhelyt képviselő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete.

– A kocsma alapvető funkcióját tekintve italkimérés helyben fogyasztás céljából. A magyar nyelv rendkívül találékony a szinonimáit tekintve, nevezi ivónak, italkimérésnek, az ott elsődlegesen fogyasztható ital függvényben sörözőnek, borozónak. Amit viszont fontos látni, hogy működésének társadalmi eredménye nem az italfogyasztás, hanem az emberek kapcsolódása – mondta érdeklődésünkre a Sörszövetség elnöke. Kántor Sándortól megtudtuk, hogy Angliában különösen a magányos időseket érintette nagyon rosszul a Covid-időszak alatti bezártság, hiszen számukra kifejezetten a kocsma volt a kapcsolódási pont másokhoz. Ezért az angol kormány kocsma-helyreállítási programot indított azzal az üzenettel, hogy a kocsma a generációk találkozóhelye.

– Mi is úgy tekintünk a kocsmára, mint az emberek összejövetelének helyszínére. A kocsma fogalma alatt olyan biztonságos teret képzelünk, ahol egymással beszélgetve töltheti el az időt minden 18 év feletti ember, nemre való tekintet nélkül – fejtette ki Kántor Sándor, hozzátéve, hogy a hazai kocsmavésznek több oka van: megnőttek a költségek, átalakultak a társadalmi szokások, és mára kizárólag az italforgalmazásból származik bevételük – ami nem elég. Régebben például cigarettát, rágógumit, egyebeket is árusítottak, de ezek helyére nem tudtak mit beemelni.

– Ráadásul mi, sörgyártók is azt mondjuk, hogy az általunk nyújtott jobb minőséget élvezni kell, ne a mennyiség legyen a szempont. A minőségi fogyasztási kultúrához a kocsmák egy részének jelentős átalakuláson kell átmennie. Olyan hívogató, biztonságos teret kell létrehozniuk, ahová az emberek szívesen térnek be és nem mellesleg harapni is tudnak valamit. Ehhez az átalakuláshoz segítségre van szükség – véli Kántor Sándor.

– A kisüzemi sör népszerűsége folyamatosan nő, a fogyasztók tudják, hogy a jó minőségű, semmilyen adalékanyagot, gyorsító enzimet nem tartalmazó kisüzemi sör legalább 21 napot pihen a tartályban, mielőtt piacra kerül. Ugyanakkor az eladásaink sajnos még mindig csak a sörpiac 3 százalékát teszik ki, bár 2020 óta minden vendéglátóegységben kötelező volna kisüzemi sört is csapra verni a nagy sörgyárak termékei mellett – mondta a Demokratának Starcsevics Péter, a Kisüzemi Főzdék Egyesületének elnöke. A tapolcai Stari Sörfőzde ügyvezető igazgatója szerint a kisüzemi termékek nehezen tudnak megjelenni a kiskereskedelmi láncok polcain, mivel a kis mennyiségben vásárolt minőségi alapanyagok, a csomagolás és a magas energiaárak mellett az áruházláncok olcsó beszerzési árakat követelnek – miközben ők magasra árazzák a termékeket. Ezért a legtöbb kis főzde, már csak környezetvédelmi szempontból is, inkább a közvetlen környezetében értékesít.

– Egy jó beszélgetéshez, baráti találkozókhoz vagy foci után mindig jólesik egy pohár sör. Nem az alkoholizmust népszerűsítjük, hiszen nem a mennyiség, hanem a minőség számít. A kocsmák tartsanak kisüzemi sört, legyenek a polgári körök színhelyei, ahová a hölgyek is bátran betérhetnek, és aki alkoholmentes italt kíván inni, arra is legyen módja, hiszen ma már sok főzde készít ilyet is. Találkozzon az öreg a fiatallal, beszélgessenek, cseréljenek tapasztalatot. Az idősek adják át bölcsességeiket, a fiatalok pedig adjanak életerőt, és mutassák be a modern idők vívmányait – mondta Starcsevics Péter.

Kántor Sándor szerint egy széles körű, az egész országra kiterjedő program első lépéseként újra kell definiálni a magyar kocsmát.

– Ki kell találni, mit várhatunk tőle, milyen közösségi és szolgáltatási funkciót adhatunk neki egy kistelepülésen vagy egy kisvárosban, ahol nem a külföldi turista hozza a bevételek döntő hányadát. Ezután meg kell határozni azokat a minimumokat a kialakítást, a belső teret illetően is, amiket egy kocsmának a minőség területén teljesítenie kell. A kocsmára úgy kell tekinteni, mint a településfejlesztés elemére. Ehhez állami támogatásra, útmutatókra van szükség, és a fejlesztési források megítélését minőségi követelmények vállalásához és meglétéhez kell kötni. És szigorúan ellenőrizni, hasonlóan az ír és angol rendszerhez. Mindennek akkor szabad nekikezdeni, ha ezek a változások a település fejlődéséhez járulnak hozzá – foglalta össze a fejlesztési elképzelést Kántor Sándor.