Az európai uniós nyomásra megalakított „tüntetésbizottság” az elmúlt héten kezdte meg működését, hogy kivizsgálja a szeptemberi és októberi magyarországi eseményeket. Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal a mondattal indította útjára a testületet, hogy a kormánynak a vizsgálat eredményét tekintve nincs megrendelése, az lesz a jó végeredmény, amiben ők hisznek. A Fidesz azonban színjátéknak ítéli a bizottságot, amelynek tagjai egzisztenciálisan és ideológiailag is kötődnek a baloldalhoz. Úgy tűnik, az uniót is érdeklő vizsgálat eredménye már előre borítékolható.

Minden nagyon szép lesz, minden nagyon jó lesz. A múlt héten alakult meg az a vizsgálóbizottság, amelyet az Európai Unió illetékes bizottsága szorgalmazott az október 23-án tapasztalt rendőri fellépés kivizsgálására. A testületnek már a vizsgálódása is szokatlan, hiszen az elnök, Gönczöl Katalin elmondása szerint a bizottság a fennállására szabott hatvan nap alatt nem tart majd meghallgatásokat, heti ülései pedig nem lesznek nyilvánosak. Gyurcsány Ferenc pedig azt is kijelentette, hogy a testület nem foglalkozik egyedi esetekkel. A bizottság feladata az lesz, hogy feltárja a zavargások történeti hátterét, elemezze az események társadalmi előzményeit, jelenségeit és következményeit, vizsgálja a hatósági fellépés arányosságát és értékelje az intézkedések alkotmányos, törvényes, illetve jogi kereteit. A bizottság a rendőrség szakmai munkájában hibát nem fog találni. Ugyanis Gönczöl Katalin elmondása szerint a bizottság munkájához az írott és elektronikus sajtó archív anyagait, a külföldi és hazai joganyagot, illetve joggyakorlatot, az Alkotmánybíróság határozatait és az Európa Tanács normáit vizsgálja majd a testület, illetve használja majd fel. Ezek alapján nem túl nagy merészség kijelenteni, hogy a bizottság jelentése a szokásos baloldali gyakorlat szerint általános és semmitmondó lesz. A két hónapig működő bizottság egyébként ötmillió forintból működik. Tagjai közül aki nem köztisztviselő, díjazást kap ebből a pénzből. A munkacsoport vezetésére Gyurcsány Ferenc Gönczöl Katalint kérte fel. A kriminológus professzor függetlenségét erősen megkérdőjelezi, hogy jelenleg is minisztériumi alkalmazott, ugyanis 2003 óta az igazságügyi tárca büntetőpolitikai kérdéseiért felelős miniszteri biztosa. A Horn-kormány idején az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként tevékenykedett. Ami az ideológiai függetlenségét illeti, érdemes megemlíteni, hogy Gönczöl Katalin 1990 előtt tagja volt a KISZ-nek, 1965-től pedig az MSZMP-nek. A bizottság elnöke a testület munkájának céljaként elmondta, hogy „nagyon sok tárcának, nagyon sok szakmának kell üzennünk ahhoz, hogy helyreállítsuk, vagy hozzájáruljunk ahhoz, hogy helyreálljon a kommunikációban, az egymással való érintkezésben egy békésebb állapot”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a jelentésnek valószínűleg lesznek jogszabály-módosításra vonatkozó indítványai is: az eredmények a politikai kultúra számára is rendelkezésre állnak majd, a gyerekek nevelésében, a felsőoktatás programjának kialakításában is segítséget nyújtanak, továbbá a média emberének is megtaníthatják azt, mit ragadjon ki az eseményekből. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy Gönczöl Katalint egy baloldali kormány regnálása alatt beválasztják egy bizottságba. Még 2003-ban tagja volt a Medgyessy-kormány által életre hívott Köztársaság Etikai Tanácsának. Ezt a testületet három évvel ezelőtt még Medgyessy Péter akkori kormányfő kezdeményezte, miután különböző korrupciós ügyek leleplezése után lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter. A tanács Solt Pál volt főbíró vezetésével működött. A tanács munkájának célja akkor is rendkívül fennkölt volt, a testület feladata ugyanis az volt, hogy a politikusokra vonatkozóan fogalmazzon meg olyan etikai elveket, amelyek hozzájárulnak a közélet tisztaságához. Az etikai tanácsot természetesen akkor is függetlennek és pártatlannak hirdették. A nemes testület egyéves születésnapját sem élte meg, ténykedéséhez nem sok eredmény fűződik, ha csak az nem, hogy politikai elkötelezettségét több alkalommal is bebizonyította. A Fidesz ugyanis többször fordult beadvánnyal a tanácshoz. Magyar Bálint oktatási miniszter, Gyurcsány Ferenc akkor még ifjúsági és sportminiszter, illetve Keller László közpénzügyi államtitkár tevékenységét tartotta a párt morális szempontból vitathatónak. Az ellenzéki párt beadványát nevek említése nélkül nyújtotta be, de a célzott személyek jól beazonosíthatóak voltak. Így például a jelenlegi kormányfőre célozva azt tudakolták a grémiumtól, hogy etikus-e, ha olyan emberből lesz miniszter, akiről közismert, hogy egykori politikusként megszerzett kapcsolatait kamatoztatva, a közvagyont saját vagyonává téve lett milliárdos? Etikus-e, ha a közvagyon magánosítása során valaki olyan üzletet köt, hogy a közpénz úgy válik magánvagyonává, hogy ehhez még csak nem is saját pénzét, hanem a köztársaság polgárainak pénzét használja fel? Talán nem meglepő, hogy a jeles tanács még arra sem vette a fáradságot, hogy egy félórás látszategyeztetés után lesöpörje az asztalról a beadványokat. Ehelyett úgy döntött, hogy azokat napirendre sem veszi. Gönczöl Katalin mellett ugyanennek a dicstelen véget ért, de nagy sajtócsinnadrattával övezett etikai tanácsnak volt a tagja Györgyi Kálmán. A korábbi legfőbb ügyész, aki egyúttal miniszteri főtanácsadó is, ugyancsak tagja lett a rendőri fellépést kivizsgáló bizottságnak. Minden valószínűség szerint a Medgyessy-kormány nyerné azt a versenyt, amelyet a sikertelen, de drága bizottságok vetélkedésében írnának ki. Ugyanis az etikai tanáccsal egy időben működött egy másik korrupcióellenes bizottság is, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium közös elképzelésén alapult. Ez a bizottság sem élt meg hosszú időt, de tagjai között ugyancsak számos baloldali kötődésű szakembert vonultatott fel. Köztük volt Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnagy is, akit most a Gönczöl Katalin vezette testület is tagjai közé választott. A korábbi rendőrvezetőről érdemes tudni, hogy az ORFK bűnügyi főigazgatója volt, a Horn-kormány idején pedig két éven keresztül a Belügyminisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett. Szintén tagja a bizottságnak Ormos Mária történész, aki 1988-89 között az MSZMP KB tagja, 1990-ben pedig az MSZP országgyűlési képviselője volt. Helyet kapott a testületben Pataki Ferenc szociálpszichológus, aki 1988-1990 között a Minisztertanács tanácsadó testületének tagjaként működött, 1988-ban pedig a baloldali Új Márciusi Front alapítója volt, illetve Tóth Judit alkotmányjogász, ugyancsak miniszteri tanácsadó. A vizsgálóbizottságnak két olyan tagja is van, akik inkább az SZDSZ-hez állnak közelebb. Az egyik Halmai Gábor alkotmányjogász, aki korábban a Soros Alapítvány elnöke volt. Amikor a Fidesz kormányzása idején, 2000-ben a gyilkossággal vádolt romák Zámolyból Strasbourgba menekültek, miközben volt közöttük olyan, akit utóbb a gyilkosság miatt el is ítéltek, nem szólva egy másikról, akit meg pedofíliával vádoltak, az alkotmányjogász volt az egyik leghangosabb támogatójuk. Az alkotmányos demokrácia szégyene címmel hosszú és utólag nézve szégyenletesen elfogult írást tett közzé az egyik hazai hetilapban, amelyben a „zámolyi romák exodusáról” értekezik: „Az a tény, hogy több mint tíz évvel a rendszerváltás után magyar állampolgárok politikai menedékjogot kénytelenek kérni idegen országok hatóságaitól, a harmadik köztársaság eddigi legnagyobb szégyene. És nem egyszerűen kül- és belpolitikai blamázsról van szó. Mert persze nagy baj az is, hogy a harmadik demokratikus választások eredményeként olyan minisztere lehet ennek az országnak, aki odáig süllyed, hogy a »nemzet lejáratásának célzatával« vádolja meg azokat a honfitársait, akik végső elkeseredésükben egy állampolgár számára legfájdalmasabb döntést hozzák meg: végleg elhagyják a hazájukat. Amit egyébként minden demokráciában evidens alkotmányos joguk megvalósításával tettek, amiért a rendszerváltó értelmiség annyit harcolt a jogok gyakorlását mindig a kötelességek teljesítéséhez kötő pártállami rezsimmel szemben. Meg az is szomorú, hogy a rendszerváltók egyik legbátrabbika, a mai miniszterelnök minisztere ostoba szavait még megtoldja egy ajánlással »Magyarországon élő roma honfitársainknak«: próbáljanak meg minél többet tanulni és dolgozni.” A különös vizsgálóbizottság tagja még Csepeli György szociálpszichológus, aki 2002-től az informatikai tárca SZDSZ-es államtitkára volt. Az idei országgyűlési választásokon Somogy megye 3. választókörzetében indította el képviselőjelöltként a szabadelvű párt, miután a korábbi jelölt pedofil képek birtoklásának gyanújába keveredett. Csepeli György blogjában több lokálpatriótának nem nevezhető megjegyzéssel is meglepte választókörzete polgárait. Így például: „Tegnap az Operabálban voltam, ahol találkoztam a magyar GDP 50 százalékával. Egy siófokit sem láttam, pedig nem álarcosbál volt.” Továbbá: „Aki nem hiszi, hogy a siófoki választókörzetbe is elérkezhet a XXI. század, az nyugodtan szavazzon arra a pártra, amelyre eddig is szavazott.”. Az áprilisi választáson így aztán érthetően Gruber Attila, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert egyéni jelöltként. Csepeli György pedig, miután egyébként vizsgakövetelménnyé tette egyetemi diákjai számára, hogy saját választókörzetének falvaiban készítsenek tanulmányokat a választásról, a megalázó negyedik helyen végzett. A szabad demokrata politikus egyébként nemcsak saját választókerületének lakóiról van ilyen rossz véleménnyel, hanem a magyar nemzetről is. Internetes naplójában ugyanis a következő bejegyzés olvasható: „Épp most írtam meg itt, New Yorkban az új magyar nemzeti karakterről szóló előadásomat, melyet este mondok el (…) a Montclair egyetemen. Tézisem lényege, hogy az új magyar nemzeti karakter meglepően régi. Pesszimizmus, öngyűlölet, kishitűség, irigység, felelősség elhárítása, ötlettelenség és fantáziátlanság jellemzi a domináns magyar nemzeti karaktert, melynek alapvonását Móricz annak idején barbarizmusnak jellemzett. Köszönöm a figyelmet.” Elnézve a szeptemberi-októberi események kivizsgálására hivatott bizottság tagjainak névsorát, a Fidesz több politikusa is úgy vélte, remény sincs arra, hogy a testület korrekten vizsgálja ki az október 23-i brutális rendőrtámadást és annak körülményeit. Kontrát Károly (Fidesz), a Demokráciaközpont vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormány a jelek szerint a saját embereiből állít föl egy dísz-vizsgálóbizottságot, amely előre borítékolhatóan a megbízó szája íze szerinti végkövetkeztetésekre jut majd. Gönczöl Katalin személye pedig külön garancia arra, hogy a stílusosan mondva kényeskedően barbár grémium megpróbálja majd áthárítani a felelősséget a látensen agresszív Fideszre és a békésen fasiszta megemlékezőkre. (knasz)