A természeti jelenségek, törvényszerűségek élményszerű bemutatására vállalkoznak azok a pedagógusok, akik összemérik tanítási képességeiket a Csodák Palotájában október 2-án, a Színpadon a Természettudomány című verseny keretében. A résztvevő tizenhat tanár egyedi tanítási módszerekkel, új kísérletekkel ismerteti meg a zsűrit és a nagyközönséget. Közülük a legjobbak részt vehetnek Koppenhágában a természettudományokat oktató tanárok összeurópai megmérettetésén.

– A fizika, a kémia mindenütt körülvesz minket, az élet sava-borsát jelentik – vallják a természettudományi tanítási versenyen résztvevő pedagógusok. A természettudományok nemcsak az emberiség fejlődését viszik előbbre, jelen vannak a szerelemben, érdekességeire rácsodálkozhatunk az embereket körülvevő élővilágban, még a mozifilmekben is jól megfigyelhető egy-egy fizikai jelenség. Ezek segítségével a tanórák is látványossá varázsolhatók – összegezhető a vetélkedőn résztvevő tanárok álláspontja arról, hogyan lehet serkenteni a fogyatkozó lelkesedést a természettudományos tantárgyak iránt. Kirsch Éva az óráin azt látja, hogy a gyermekek érdeklődnek a technikai újítások iránt, de azok valódi működését nem látják át. A diákoknak ugyanakkor felnőttként döntéseket kell majd hozniuk, és az iskolának kell elérnie, hogy ezek ne az áltudományos hiteken alapuljanak – véli Jarosievitz Beáta.

Nem a vonat, hanem az állomás indul el a Top Secret című film egyik jelentében, és Molnár János fizikatanárnak meggyőződése, hogy a vicces kép fizikai elemzése kiválóan alkalmas a vonatkoztatási pontok kiválasztásának, az inerciarendszerek problémájának szemléltetésére.

Az áram előállítását segíthetik például a giliszták vagy akár egy uborka is, de a természetben előforduló anyagokból komfortérzetünk még tovább növelhető, még habfürdő is előállítható – erről Vida József fizikatanár előadásán győződhetünk meg.

A hétköznapinak tekinthető fizikai jelenségek, például az égés is látványossá tehető, ha az a víz alatt történik – derül ki Szórád Endre előadásából. A versenyen induló tanárok alapvetőnek tartják a kísérletek, bemutatókat, amelyek nélkül nem tartják oktathatónak sem fizikát, sem a kémiát. A legszemléletesebbnek azt tekintik, ha ehhez az eszközöket maguk a diákok készítik el. A Mészáros Péter által bemutatandó gravitáció-szimulátor ötlete egy diákjától ered, aki a tárgyat maga alkotta meg, Szántay Judit számára viszont minden egyes szabadalmaztatott eszközének kigondolásához az unokája adta a motivációt. A családi kötelékből eredő együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: a 78. évében járó egykori tanár eddig kilenc díjat nyert az általa kifejlesztett taneszközökkel, amelyek között mértékegység-átváltó és latin alapfokú nyelvvizsga előkészítő is szerepel. Szántay Judit is azt vallja: a világban csak az tud eligazodni, akinek rálátása van a természettudományokra. Ezt hétköznapi példák segítségével mutatja be: az általa összeállított előadásból megtudhatjuk, hogyan állapítható meg a kémia eszközeivel egy üveg tartalma a spájzban, ha arról leesett a címke. Mindezekből is látszik, hogy a versenyzők mindegyike elhivatottan tesz azért, hogy a természettudományokat közelebb hozza a diákokhoz, és egyre több fiatallal szerettesse meg a fizikát vagy a kémiát, módszereik azonban különbözőek.

A résztvevők abban is egyetértenek: az érdeklődést nem lehet elég korán felkelteni. A győri Mészáros Péter például középiskolai tanári tevékenysége mellett olykor a szentendrei skanzen fiatal látogatóinak, de akár óvodásoknak is tart gondolatébresztő bemutatót. A versenyző nyár óta nem tanít hivatásszerűen, ugyanis a „győri csodák palotája”, a Mobilis kialakításán dolgozik. Vida József is fontosnak tartja a fiatalok motiválását: munkahelyén, az egri Eszterházy Károly Főiskolán hozott létre egy „varázstornyot”, amelynek interaktív kísérleti játszóházába és planetáriumába szívesen várja a városból és annak környékéről érkező általános iskolásokat. Zsigó Zsolt a többi résztvevőhöz hasonlóan látja, hogy a diákok érdeklődése egyre fogy a nehezebbnek tartott természettudományos tárgyak iránt, de tanítványainak is azzal érvel: „ha mindenki jogász lenne, még mobiltelefonok sem lennének”.

Az európai kezdeményezéssel létrejött „Színpadon a Természettudomány” elnevezésű program a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, tapasztalatcseréjét célozza meg az a területen oktató tanárok között. A kétévente megrendezésre kerülő eseményen résztvevő pedagógusok előadások, kísérletek bemutatásán keresztül, műhelymunkák során ismerhetik meg egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaik természettudományok iránti érdeklődését erősíthetik.

A 2011. április 16-19-én, Koppenhágában megrendezendő „Színpadon a Természettudomány” programjára kilenc magyar fizika, kémia vagy biológia szakos tanár juthat ki, ám ennek előfeltétele a magyarországi természettudományi-tanítási versenyen való eredményes szereplés. A megmérettetésre határon túli, magyar nyelven tanító tanárok is jelentkezhettek, ha saját országuk nem indít csapatot a 2011-es koppenhágai Science on Stage-re.

A magyarországi verseny fővédnöke Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, védnöke Falus András akadémikus, valamint Csermely Péter, mindketten a Semmelweis Egyetem tanárai. A rendezvény szervezői: az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete, a Kutató Tanárok Országos Szövetsége, valamint a Csodák Palotája. Támogatója a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az EU Magyarországi Képviselete, a Richter Gedeon, a Paksi Atomerőmű Zrt., a Microsoft-Intel-Cisco oktatási együttműködés, valamint a Webcam Laboratory.

A résztvevők:

Mészáros Péter: a győri Krúdy Gyula Gimnázium egykori tanára jelenleg a győri „science center”, a Mobilis kialakításán dolgozik. Korábbi munkahelyén öt éve rendezi meg a Fizika Napja című rendezvényt, amelynek idei 73 helyszínére csaknem háromezer diák látogatott el. Előadásában a többi közt Kepler törvényeit teszi közérthetővé egy trambulin, egy atlétakalapács és csapágygolyók segítségével.

Szántay Judit: a 78. évét taposó egykori tanár 35 éven át oktatott a budapesti József Attila Gimnáziumban. 70 éves kora óta foglalkozik taneszközök készítésével, tervezésével, számos szabadalmát fogadták el, a többi közt a Latin kézzel-lábbal című nyelvvizsga felkészítőjét Németországban is használják. Szántay Judit számára mindehhez unokája adta az ihletet. Előadásában azt mutatja be, hogyan segíthetnek a kémiai ismeretek a mindennapokban: hogyan deríthető ki például egy spájzban talált üveg tartalma, ha arról leesett a címke.

Piláth Károly: az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának Kiváló Feltaláló Kitüntetés arany fokozatával rendelkező tanára általában saját maga állítja össze kísérleti eszközeit, amelyekhez a számítógépet használja mérőeszközként. A Játék a Wiimote kontrollerrel című bemutatójában számos egyéb mellett a szabadesés, a rugalmas ütközés, az egyenletes körmozgás és a centripetális gyorsulás mikéntjét mutatja be.

Szórád Endre: az eredeti szakmája szerint vegyészmérnök pedagógus a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium tanára. Előadásában nyolc kísérletet mutat be, amelyek mindegyike az égéshez kapcsolódik. Szemléletesen mutatja be a fizikai folyamat alapvető feltételeit. Bemutatóján láthatunk víz alatt égő foszfort, és azt is szemlélteti, miként kerülhetjük el a sérülést lőgyapot égetése közben.

Vida József: az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára saját készítésű kísérleti és motivációs eszközökkel teszi színesebbé az óráit. Ezek egyike a varázslombik, amellyel a folyadékok keveredését tudja szemléltetni. A pedagógus kollégáival 2006-ban egy interaktív kísérleti játszóházat hozott létre az egri főiskola tornyában, ahol évente mintegy 25 ezer diák fordul meg. Bemutatójából megtudhatjuk, hogyan tehetjük komfortosabbá életünket egy lakatlan szigeten: az előadó a többi közt áramot állít elő, zöldségek és gyümölcsök felhasználásával.

Jarosievitz Beáta: a SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanára óráin arra törekszik, hogy a diákok által is elvégezhető kísérletekkel szemléltesse a tananyagot. A vetélkedőn tanítványai egy maguk által írott darabot mutatnak be, amelyhez az Alice csodaországban legújabb filmváltozata adta az ihletet. Kémiaország karakterei ismertek lehetnek a nézők számára, a Nyalka Nyúl vagy Kalapos azonban ezúttal a csodákat cseppfolyós nitrogénnel valósítja meg.

Fükéné Walter Mária: a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanárának célja, hogy a természettudományos ismereteket összekösse a művészeti és környezeti neveléssel, mert szerinte, ha a gyermekek maguk fedezik fel az összefüggést a természet és a művészet között, a tudás maradandóbb. Produkciójában bemutatja, milyen hanghatások érhetők el rezgő testek által, de azt is megtudhatjuk, milyen hangszerek hozhatók létre a környezetünkben megtalálható anyagokból.

Zsigó Zsolt: a nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium oktatója a tanítás mellett diákjaival robotfejlesztéssel foglalkozik. Alapelve, hogy kísérleti eszközeit újrahasznosított anyagokból készítse el, sőt diákjait is ilyen eszközök kitalálására sarkallja. Órai kísérleteit számítógépes támogatással hajtja végre, így a tanulók az informatika által nyújtott lehetőségekkel is megismerkedhetnek. Előadásában a többi közt a hangsebesség mérésére vállalkozik.

Kirsch Éva: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tanára évek óta aktív résztvevője a szakmai egyesületek munkájának, a tanulmányi versenyek feladatainak összeállításában vesz részt. Diákszereplőivel Galilei életét, az elektromosság vagy a meteoritok történetét mutatja be a színpadon, kísérletekkel tarkítva. Az Atomi életképek című darabot hangeffektek, filmrészletek és zeneszámok színesítik.

Kosztyu János: a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium tanára elektromágneses mikrohullámokkal kísérletezik a színpadon. Nemcsak a felhasznált berendezés működését ismerteti, de bemutatja azt is, hogyan mérhetők az elektromágneses hullámok hullámhossza a levegőben. Előadásából megtudható, miként határozható meg a víz felületén létrehozott körhullámok terjedési sebessége.

Molnár János: a tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola tanárának egy szenvedélye van a tanításon kívül: a filmek. Óráit is hollywoodi produkciókkal színesíti, szerinte ugyanis a 2-3 perces filmrészletek segítségével sokkal közelebb hozható a diákokhoz a fizika. A vetélkedőn a Top Secret, a Némó nyomában, a Penge 3 és a Mátrix 2 is terítékre kerül. Ezekből a vonatkoztatási rendszerek problematikáját, a sebesség mérését vagy a testek tehetetlenségét figyelhetik meg a jelenlévők.

Farkas Zsuzsanna: a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója kísérleti fizikai tárgyakat, mechanikát, optikát tanít, így a szemléltetés állandó része óráinak. Három hallgatójával közösen Arkhimédész, Galikei és Newton legfontosabb törvényeit és találmányait mutatja be. A nézők a tudósok életébe is bepillantást nyerhetnek: a hallgatók, akik korhű jelmezben vonulnak a közönség elé a fizikai jelenségek mellett életrajzi adalékot is nyújtanak.

Jendrék Miklós: a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskolában tanító pedagógus főleg az elektromossághoz kapcsolódó kísérleteket mutat be előadásában. A Látható hangok, hallható fények nézői megismerhetik az izzó hangját, részesei lehetnek a fényerő hanggá, majd ismét fénnyé alakításának.

Lang Ágota: a soproni Széchenyi István Gimnázium oktatója az egyik kitalálója a Fizika Túra nevű országos versenynek, amelyet idén hatodik alkalommal rendez meg munkatársaival. A verseny résztvevői a természetben oldják meg a számukra kitalált feladatokat. Előadásában egy LEGO-készletet felhasználva épít programozható robotokat, amelyek különböző mérések végrehajtására alkalmasak. Egyikük meghatározza egy lencse fókusztávolságát, a másik egy kémiai reakcióban önti össze a reagenseket és méri a reakció során a hőmérsékletet.

Márki-Zay János: a hódmezővásárhelyi nyugalmazott pedagógus több mint 42 éven keresztül tágította a diákok ismereteit, és mutatta be kísérleteit a nemzetközi pedagógiai életben egyaránt. 2002-ben a Hollandiában megrendezett Physics on Stage konferenciát egy kísérletével II. helyezést ért el, az ezért elnyert díjat pedig a mágnesességgel kapcsolatos eszközei továbbfejlesztésére fordította. Előadásában a többi közt a lineáris gyorsító működési elvét szemlélteti szívószálak felhasználásával.

Sebestyén Zoltán: a nyugdíjba vonult pedagógus jelenleg is kapcsolatban van a pécsi fiatalokkal, szakkört tart számukra. Célja, hogy a sok tehetséges gyermek közül minél többet tereljen a természettudományos pályák irányába. Előadásában a többi közt digitális mérleg segítségével érzékelteti a súlytalanságot, egy diffúziós ködkamra megjelenítésével pedig elektromosan töltött, úgynevezett alfa-részecskéket szemlélhetnek meg a nézők.