Keresztény identitás
Csak keresztény gyökerekre lehet erős identitású nemzeteket építeni, olyanokat, amelyek nyitottak az európai értékekre is – hangzott el a második alkalommal megtartott lengyel–magyar nyári egyetemen. A krasiczyni diáktábor azért jött létre, hogy erősítse a közép-európai gondolatot és a magyar–lengyel barátság eszméjét, programját pedig olyan témák köré építették fel, mint a két ország közös történelme, a geopolitika és az Európai Unióval kapcsolatos kérdések.
Közel négyszáz magyar és lengyel diák gyűlt össze augusztus utolsó hetében a lengyelországi Krasiczynban, hogy részt vegyen a Felczak Intézet idén immár második alkalommal megrendezett nyári egyetemén. Elsősorban olyan diákokat vártak a két ország fiataljai közül, akik koruk dacára elkötelezett résztvevői hazájuk közéletének, és később akár annak irányítói is lehetnek. Az intézet azért hívta életre tavaly az ötnapos rendezvényt, hogy az előadások során erősítsék a közép-európai gondolatot és a magyar–lengyel barátság eszméjét a konzervatív fiatalok körében. A nyári egyetem programjának fókuszában olyan témák állnak, mint a lengyelek és magyarok történelmének közös pontjai, a geopolitika és az Európai Unió, ezekkel előadások, panelbeszélgetések és filmvetítések során találkozhattak a hallgatók. Tavaly meghívták Kövér Lászlót is. A magyar országgyűlés elnöke azt jósolta a pódiumon, hogy a visegrádi országok meghatározó súllyal tudnak majd részt venni az EU átalakításában, reformjában, annak köszönhetően, hogy az elmúlt években jelentős gazdasági növekedést mutattak fel.
Idén, folytatva a hagyományt, szintén találkozhattak a diákok neves előadókkal. Marek Kuchciński, a szejm elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a közép-európai nemzetek, különösen a magyarok és a lengyelek közös jellemzője a keresztény emberfelfogásból eredő szabadságérzet és a mások iránti tolerancia. Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke rámutatott, a mai európai fiatalokat arra csábítja a fogyasztói társadalom, hogy Európa címén egy kellemes és kényelmes szórakozóhelyet építsenek határok, gyökerek, nemzetek és kultúrák nélkül. Hozzátette, ilyen Európa nem lesz, ez az illúzió esetleg pár évig, maximum egy nemzedék idejére maradhat fenn. Az alsóház alelnöke szerint a fiataloknak el kell dönteniük, ezt a víziót választják-e, vagy vállalják a haza iránti kötelezettségüket, és sikerül legyőzniük az identitás és keresztény gyökerek nélküli Európa gondolatát.
Hazánkat Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke képviselte, aki a nemzeti öntudat és a nemzetek közötti barátság összefüggéséről tartott pódiumbeszélgetésen szólt a diákokhoz. Hangsúlyozta, a következő évek feladata az lesz, hogy az európai nemzetek megtartsák önazonosságukat, ebben döntőek a közép-európai együttműködési kezdeményezések, míg a nyugat-európai társadalmak kihívásokkal szembesülnek e téren. Hozzátette, az Európába érkező muszlim tömegek még sokáig meg fogják őrizni rendkívül szilárd identitásukat, miközben Európa kivetkőzni látszik önmagából. Erős identitású nemzeteket ezért a jövőben csak keresztény gyökerekre lehet felépíteni.
A diákok egész héten vitaesteken, könyvbemutatókon, kirándulásokon vehettek részt, továbbá koncertek és lengyel–magyar táncház várta őket. Szakértői vitaműsort tartottak egyebek mellett a három tenger kezdeményezésről, előadásban elemezték az Európai Unió új vezetését vagy éppen a fake news, azaz az álhírek jelenségét. A Létezik-e pártok nélküli demokrácia? című pódiumbeszélgetésen Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára is felszólalt. A könyvbemutatókon, szerzői esteken a diákok találkozhattak többek között Berta Zsolttal, a Kalef című regény szerzőjével, az író-diplomata-történész Kovács Istvánnal vagy Szalai Attila újságíró-diplomatával, a Lengyel földön című kötet szerzőjével. Jan Draus lengyel történészprofesszor az általa szerkesztett, a közép-európai rendszerváltás előtti ellenzéki mozgalmakkal foglalkozó tanulmánykötetet mutatta be, a könyv érdekessége, hogy két kiváló magyar történész, Borvendég Zsuzsa és Szekér Nóra írásait is tartalmazza.
A nyári egyetemen bemutatkozott a szervező Felczak Intézet magyarországi ikerintézménye, a Wacław Felczak Alapítvány is. Mindkettő tavaly alakult a lengyel és a magyar parlament döntésének köszönhetően. Wacław Felczak lengyel történész – a második világháború alatt legendás futár – a lengyel–magyar barátság szószólója, a közép-európai, különösen a magyar témák szakértője volt. A testvérintézmények létrejöttét a professzor születésének századik évfordulóján szervezett krakkói emlékülésen jelentették be, azzal a küldetéssel, hogy támogassák a két ország kapcsolatát, és leginkább a fiatalság körében elősegítsék a kölcsönös megismerést.
