Keresztény kultúránk társadalmi és szellemi életünk alapja

A miniszter köszöntőjében rámutatott: az egyházi épületek felújítása nemcsak az egyháznak jó, hanem hozzájárul a falvak, városok megújulásához, az ott élők életminőségének javításához is. Kiemelte: a kormány fontosnak tartja a hitélet támogatását, szívén viseli Európa keresztény gyökereinek, kultúrájának és értékeinek megőrzését. Ezért segíti az egyházakat közfeladataik és közösségépítő szolgálatuk ellátásában.

Varga Mihály kitért arra: míg korábban a törvény szerint nekik járó támogatást sem kapták meg az egyházak, 2010 óta több mint 3000 templom újult meg és csaknem 150 épült Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta részein a kormány támogatásával. Megduplázódott továbbá az egyházi óvodákban, általános és középiskolákban tanulók száma, így már 220 ezer, vagyis minden hetedik diák egyházi intézménybe jár.

Idén elindították a magyar templomfelújítási programot is, amelynek keretében 1400 anyaországi és 400 külhoni templom felújítását kezdik el, illetve folytatják a kormány támogatásával – tette hozzá, megjegyezve, hogy mindezek mellett a kormány az egyházi programok, zarándoklatok, hittanos és cserkésztáborok megvalósulását is segíti.

A tárcavezető hangsúlyozta: „amíg polgári kormánya van Magyarországnak, a családok megvédésére, a nemzet megtartására, a hitélet támogatására minden szükséges forrás rendelkezésre áll, és ezt a válságok sem írhatják felül”.

Varga Mihály megköszönte az egyháznak, hogy a koronavírus-járvány idején „kivették részüket” az emberéletek védelmében végzett munkából, hozzátéve, hogy e közös munkának köszönhető, hogy a magyar gazdaság újra abban a helyzetben van, hogy támogatásokat tud biztosítani.

Az épületeket megáldó Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kiemelte: ahogy épülnek és megnyílnak az új terek, „úgy kell megnyílnia a lelkünknek is”. Elmondta: a közösségi ház építése egy „nagy folyamat része”, az egyházmegyében és országszerte húsz éve törekszenek a közösségi élet fizikai lehetőségeinek megteremtésére, hogy a hívő emberek ne csak a templomban találkozhassanak egymással.

„A közös programok, a személyes ismeretség tesz bennünket olyan közösséggé, amely tud együtt gondolkodni és cselekedni a Krisztusi hit és szeretet fényében” – fogalmazott. Erdő Péter arra figyelmeztetett, hogy a világ gazdagabb részén az egyháznak sok közösségi épülete és számos intézménye elvesztette eredeti funkcióját, mert az alapítók nemzedékét olyan generáció követte, amely szerette ugyan a közösséget, a kultúrát, de a hitet már nem tartotta fontosnak.

A bíboros arra kérte a pasaréti híveket, az új épületben úgy állítsák össze közösségi életük programjait, hogy azok elősegítsék a „hit továbbadását, a cselekvő szeretet hatékony gyakorlását”.

Az ünnepi szentmisén részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára és Őrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) II. kerületi polgármester.

A pasaréti templomot 1934-ben szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek. Az épületet legutóbb az 1980-as években újították fel. A mostani munkálatok során a többi között restaurálták a templom mellékoltárait és azok üvegablakait, új hangosítást, villamossági rendszert alakítottak ki, és megújult a kövezet.

Az újonnan épült, négyszintes, összesen 700 négyzetméteres közösségi ház földszintjén 120 ember befogadására alkalmas terem és gyermekjátszó van, az első emeleten kápolnát és edzőtermet, a második szinten három hittantermet és beszélgetőszobát alakítottak ki, az alagsorban pedig az épület kiszolgálóhelyiségei kaptak helyet. Emellett átépítették és kibővítették a plébániaépületet is. Az építkezés a kormány 2,9 milliárd forintos támogatásából valósult meg.