A tanúk meghallgatásával folytatódott múlt héten a büntetőper a Buda környéki Bíróságon. Tóth Ferenc, a Pyro-Technic ügyvezetője és a kft. további három munkatársa ellen a vád több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. A Pyro-Technic Kft. ügyvezetője szerint viszont idegenkezűség történt: valakik nagy erősségű ipari robbanóanyagot (TNT-t) robbantottak 2004 augusztusában törökbálinti cégének raktárában. Az egyik tanú a meghallgatáson vallomásában a pirotechnikai piacon uralkodó éles konkurenciaharcra hívta fel a figyelmet. De ne szaladjunk ennyire előre.

2004. augusztus 5-én óriási detonáció rázta meg a raktárat. Benn tízméteres lángok csaptak fel a konténerekből, a robbanás után még órákig oltották a tüzet, a környék egy háború sújtotta területre emlékeztetett. A raktár bejáratánál a detonáció következtében óriási kráter keletkezett a betonban. A rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői egybehangzóan azt állították, hogy a kráterben TNT-t és annak bomlástermékeit találták, ám a rendőrség kizárta a merénylet lehetőségét. A robbanás során a Pyro-Technic Kft. három munkatársa a helyszínen életét vesztette. A cég négy vezetőjét a robbanás után őrizetbe vették, de a bíróság úgy döntött, nem helyezi őket előzetes letartóztatásba.

– Épp külföldön voltam, nyári szabadságomat töltöttem, amikor telefonon értesítettek a tragédiáról – emlékezik vissza arra a szörnyű délutánra Tóth Ferenc. A Pyro-Technic Kft. ügyvezetőjét nagyon megviselte a katasztrófa. A mai napig nem tudott belenyugodni munkatársainak tragikus halálába.

– Meghalt három kollégám – mondja megtörten az ügyvezető, aki azóta elsőrendű vádlottként áll a bírság előtt.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Irodája a nyomozás lezárása után sajtóközleményben tudatta, hogy a cég ügyvezetőjét, műszaki igazgatóját és üzemeltetési igazgatóját egy rendbeli, több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével és egy rendbeli, robbanóanyaggal visszaélés bűntett elkövetésével gyanúsítja. Mindkét cselekmény büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés. Az eljárás során keletkezett iratokat a Pest Megyei Rendőrkapitányság vádemelési javaslattal küldte meg a Pest Megyei Főügyészségnek. Az ügyészség a gyanúsítottak ellen vádat emelt.

2007 februárjában a vád ismertetésével kezdődött meg a Buda környéki Bíróságon a törökbálinti petárdaraktárban történt robbanás büntetőpere. A vád szerint 2004. augusztus 5-én a törökbálinti volt Mechanikai Művek területén levő pirotechnikai raktárban bekövetkezett robbanás arra vezethető vissza, hogy a vádlottak megsértették a raktárépületek és a raktározási szabályoknak a pirotechnikai tevékenység végzésére vonatkozó szigorú előírásait, valamint a raktárban engedély nélkül tároltak feketelőport.

Az ügyész a vád ismertetése során előadta, hogy Tóth Ferenc elsőrendű vádlott, a társaság ügyvezető igazgatója, a másodrendű vádlott, a cég műszaki igazgatója és a harmadrendű vádlott, a cég üzemeltetési igazgatója a munkaköri leírásukból fakadó kötelezettségeikkel szemben megszegték a foglalkozási szabályokat. Az ügyészség felrótta azt is, hogy a vállalkozás törökbálinti raktárépületei építési, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkeztek, azok átalakításával megszegték a pirotechnikai raktárépületre vonatkozó szabályokat. Tóth Ferenc a vádhatóság szerint nem gondoskodott maradéktalanul arról, hogy a dolgozók mindegyike rendelkezzen megfelelő és előírt tűzvédelmi szakvizsgával, és írásban dokumentált tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban részesüljön.

A per negyedrendű vádlottját a törökbálinti raktárban bekövetkezett robbanással nem, azonban a Pyro-Technic Balaton Kft. ügyvezetőjeként a cég peremartoni gyártelepén tárolt feketelőporral kapcsolatban gyanúsítják. E vádpont szerint 1700 kilogramm feketelőport tároltak a telephelyen úgy, hogy arra nem volt engedélyük.

– Ezek alól a vádak alól már tisztáztuk magunkat – nyilatkozta a Demokratának a Pyro-Technic Kft. ügyvezetője. – Az ügyészség vádpontjaira egyenként, tételesen reagáltunk: benyújtottuk az eredeti dokumentumokat. Valamennyi munkatársunk, még a titkárnő is rendelkezett tűzvédelmi, illetve pirotechnikusi képesítéssel. Nemcsak a raktári dolgozók, hanem az egyéb területen, például az értékesítéssel foglalkozó munkatársak is. 2003-ban a cégünk a TÜV Rheinland által auditált ISO-alapú minőségbiztosítási tanúsítványt szerzett. Minden folyamat dokumentált keretek között, a szabályok betartásával történt. Az eredeti dokumentumokat a peranyaghoz csatoltuk: átadtuk a bíróságnak az építési, működési, import- és egyéb szakhatósági engedélyeket – tette hozzá az ügyvezető.

Lengyel Gábor, a negyedrendű vádlott a peremartoni telephely kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Tóth Ferencet és őt az eljárás folyamán más bűncselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel is meggyanúsították. Erre Kiss Imrének, a készenléti rendőrség tűzszerész szolgálata jelenlegi vezetőjének szaktanácsadói véleménye alapján került sor.

– Ezt az eljárást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában 2005 őszén kénytelen volt megszüntetni. Ezek után hamis tanúzás bűntette miatt büntetőeljárást kezdeményeztünk Kiss Imre ellen, amely eljárás jelenleg bírósági szakban van – mondta Lengyel Gábor, a Pyro-Technic Balaton ügyvezetője.

Tóth Ferenc azonban úgy véli, a törökbálinti robbantást idegenkezűség okozta. Még 2004. szeptember 22-én büntetőfeljelentést tett több emberen elkövetett emberölés tárgyában ismeretlen tettes ellen a Pest Megyei Főügyészségen. A feljelentésre mindössze egy néhány soros válasz érkezett, amelyben az állt, hogy ez is a nyomozás tárgyát képezi.

Az ügyvezető szerint ennek azonban ellentmond Ignácz István dandártábornok televíziós nyilatkozata, amelyet a robbanás helyszínén rögzítettek, két órával a katasztrófa után. A dandártábornok már néhány órával a robbanás után kizárta az idegenkezűség lehetőségét. Vajon honnan tudta?

A per 2007 májusában az elsőrendű vádlott, Tóth Ferenc vallomástételével folytatódott. A Pyro-Technic Kft. ügyvezetője, a 39 éves vegyésztechnikus nem tartja magát bűnösnek.

– Értem, mivel vádolnak, de a robbanás vádiratban szereplő okát szakmailag értelmezhetetlennek tartom – vallotta.

A vádlott szerint több dolog is szilárdan igazolja, hogy nem lőpor repítette a levegőbe a raktárt. Úgy véli, hogy valakik TNT-t (brizáns ipari robbanóanyag) robbantottak cége raktárában. A helyszínen ugyanis rengeteg TNT-re utaló nyomot találtak, a raktár bejáratával szemben egy hatalmas kráter képződött. Lőpor nem váj krátert a betonba. A környező épületek ablakai kifelé törtek, ami nagy erejű, brizáns robbanóanyagra utal, mivel a lökéshullámot követő vákuum a berobbantott ablaküveget szinte azonnal kiszívja. A Törökbálinttól 7 kilométerre lévő mérőállomáson szeizmikus mozgásokat érzékeltek, ami ugyancsak a nagy erejű robbanásokra jellemző. A vádlott hangsúlyozta, hogy a vádirat porrobbanásról beszél, ami egy készáruraktárban, ahol becsomagolt tűzijátékokat tárolnak, kizárt. Tóth Ferenc elmondta, hogy csak a cég peremartoni telephelyén végeztek gyártó és előkészítő munkát, Törökbálinton ilyen munka nem folyt, nem is folyhatott megfelelő eszközök híján. Vallomásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomozók több lényeges nyomot nem vizsgáltak meg: a raktár mellett az egyik konténeren több vérnyomot találtak, de csak az egyikből vettek mintát. Ez a vérnyom a robbanásban meghalt egyik dolgozótól származott.

Hogy másnak a vére is ott volt-e a konténeren, ma már megállapíthatatlan, az eső ugyanis lemosta a nyomokat. Megmaradtak viszont azok a szúrás- és kaparásnyomok, amik a vérnyomok közvetlen közelében, a konténer festésében láthatók még most is. Tóth Ferenc szerint valakik dulakodtak a robbanás előtt, de a rendőrök ennek a lehetőségét nem vizsgálták meg. Vajon miért?

– Saját költségünkre kísérleti robbantásokat végeztünk, hogy állításunkat alátámasszuk: a feketelőportól nem keletkezik kráter a betonban. Ezt úgy hajtottuk végre, hogy pontosan a vádiratban leírt mennyiségű feketelőport egy a törökbálintinak megfelelő vastagságú betontalapzatra helyeztük és felrobbantottuk. A mennyiséget közjegyzővel hitelesíttettük. Hogy mi lett a kísérlet eredménye? Amit vártunk. Egyszerűen csak bekormozódott a beton. Ezt követően felrobbantottunk 35 kilogramm TNT-t. Az történt, aminek történnie kellett: a törökbálintihoz hasonló kráter keletkezett. A kísérleti robbantásokat a saját költségünkre hajtottuk végre, a robbantás körülményeit dokumentáltuk: videofelvételeket készítettünk, amelyeket ugyancsak átadtunk a bíróságnak – tájékoztatta lapunkat az ügyvezető.

De mi állhatott a robbantás hátterében? Ha szándékos robbantás történt, az vajon kinek állhatott érdekében? Bár a válasz még egy laikus számára is kézenfekvőnek látszik, erre a kérdésre máig senki nem tudott, nem mert, vagy nem akart válaszolni. Vajon kiderül valaha az igazság?

A Buda környéki Bíróságon tartott tárgyaláson a múlt héten az egyik tanú, a Mafilm Szcenika Kft. egykori ügyvezetője a tűzijátékpiacon uralkodó rendkívül éles konkurenciaharcra híva fel a figyelmet, amely az állami ünnepségek megrendezésének jogáért folyik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az, amit vallomásában előad, nem hozható közvetlen összefüggésbe a törökbálinti robbanással.

– 1997-től a Mafilm Szcenika Kft. volt az állami tűzijátékok egyik lebonyolítója. 2001-ben a Pyro-Technik Kft. rendezte az augusztus 20-i és a szilveszteri éjféli tűzijátékot is a Hősök terén. Mindkét rendezvény nagy sikerrel és minden különösebb probléma nélkül zajlott le. A kormányváltást követően 2002. augusztus 31-én (a tűzijátékot az árvíz miatt egy bő héttel elhalasztották) az állami tűzijáték rendezési jogát a Nike-Fiocchi, a 2003-ast pedig a Nexus Reklámügynökség rendezte úgy, hogy a Mafilm Szcenika volt a rendezvény egyik alvállalkozója. 2004-ben viszont már a Mafilm Rt. nyerte a rendezés jogát úgy, hogy közben nem volt semmiféle jogosítványa tűzijátékok lebonyolítására és a pályázat során hamis referenciákat nyújtott be – vallotta a tárgyaláson a volt ügyvezető. – Sem a tevékenységi körében nem szerepelt pirotechnikai tevékenység, sem az alkalmazottai nem rendelkeztek semmiféle pirotechnikusi szakvizsgával – tette hozzá.

A tanú ezen állítását dokumentumokkal támasztotta alá, és átadta a bíróságnak. A negyedrendű vádlott ezt azzal egészítette ki, hogy tudomása szerint a tűzjátékok konkrét lebonyolítását a Pyro-Technic Kft. egyik konkurenciájának, a Crescom Kft.-nek az alkalmazottai végezték.

A 2003-as tűzijáték finoman szólva nem sikerült túl fényesre. Nem sokkal az égi parádé vége előtt felgyulladt az uszály, amelyről a pirotechnikai eszközöket fellőtték. A tűz „hibás pirotechnikai működés miatt keletkezett” – nyilatkozta akkor a szervező Nexus Reklámügynökség pirotechnikai szakembere, Gecse István, aki egyébként nem más, mint a nem sokkal korábban alakult Crescom Kft. ügyvezető igazgatója…

2003. augusztus 20-a óta a Crescom nem szűkölködik az állami megrendelésekben. Először ekkor kapta meg alvállalkozóként a tűzijáték kivitelezésére szóló megbízást. A Miniszterelnöki Hivatal pályázatán nyertes Nexus megbízta a Nike-Fiocchit a parádé lebonyolításával, ők pedig a konkrét kivitelezési munkákat továbbadták Gecse István cégének. Gecsét egyébként jól ismerik a Pyro-Technic Kft.-nél: 2002-ig ott dolgozott kereskedelmi igazgatóként, ám 2002 végén fegyelmivel elbocsátották. Ezt követően alapította meg a Crescomot, és magával vitte a Pyro-Technic volt értékesítési munkakörben dolgozó munkatársát is, akit most a per során tanúként hallgatott meg a bíróság. Két évvel később, 2005-ben az augusztus 20-i programokat koordináló Nexus Rt. Gecse István másik cégét, az Absolut Pyro Kft.-t bízta meg a tűzijáték szervezésével. Ebben az évben minden rendben történt, ám 2006-ban a tűzijáték az épp akkor kitört heves vihar miatt öt halálos áldozatot követelt.

Noha abban mindenki egyetértett, hogy a közvetlen felelősség azt terheli, aki az óránként 120 kilométeres szélben kilövi a rakétákat, a tragédiának sem szakmai sem politikai felelőse nem akadt. Csak néhány alacsony beosztású katasztrófavédelmi, illetve meteorológiai szakembert okoltak a szörnyű égi parádéért. Azt, hogy Gecse cégei minden malőr ellenére újra és újra részesültek állami megrendelésekben, többen annak tulajdonítják, hogy gyümölcsöző kapcsolatot tudott kialakítani a kormány tagjaival: a Crescomban és Absolut Pyro Kft.-ben is tulajdonostárs Salgó István, az államreform-bizottságot irányító Draskovics Tibor apósa, tudta meg a HVG. A gazdasági hetilap feltárta azt is, hogy a Crescom Kft. tagja Burget Péter, aki ügyvezető volt az egykor a Népszavát is kiadó Esma Reklám Kft. leányvállalatánál.

Miközben a Crescom-cégcsoport megerősödött (2005-ben a Crescom-cégek együttes árbevétele meghaladta az 500 millió forintot), a korábban piacvezető Pyro-Technic Kft. árbevétele alaposan megcsappant. A korábbi teljesítménye harmadára esett vissza a cég forgalma.

– Már a 2004-es évben (a robbanás éve – a szerk.) jelentős visszaesést tapasztaltunk, pedig ekkor minden pirotechnikai piaci szereplő növelni tudta a forgalmát: ebben az évben lehetett először szilveszterkor a lakosságnak tűzijátékot használni. Előzőleg leszerződtünk az összes jelentős kereskedelmi hálózattal, azonban a 2004-es árbevételünk a korábbi évek 300-400 milliós forgalmával szemben csak 166 millió forint körül alakult. A következő években pedig már ezt a szintet sem érte el – tette hozzá.

Ám a balszerencse a Crescomot sem kerülte el. 2006 nyarán robbanás történt a cég balatonfűzfői tűzijátékraktárában. A gombafelhőt Siófokon is észlelték. A robbanásban négyen vesztették életüket. A raktár égő romjait egy ideig nem lehetett megközelíteni a láncreakciószerű robbanássorozat miatt. A raktár gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen indult nyomozás foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. A nyomozás során megállapították, hogy a tragédiáért a Crescom ügyvezető igazgatója, Gecse István és a cég műszaki igazgatója, Volzky Géza a felelős, mert a cég elmulasztotta az előírt munkavédelmi szabályok betartását, a cég nem biztosított a dolgozóinak védőruházatot.

Az ügyészség idén január 4-én vádat emelt: az elsőrendű vádlott a cég műszaki igazgatója, aki ellen kettőnél több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat. A másodrendű vádlottat, Gecse Istvánt a gondatlan veszélyeztetés alapesetével vádolják, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetés kiszabásával jár. Esetleges merénylet vagy idegenkezűség gyanúja eddig Balatonfűzfőn nem merült fel.

Térjünk vissza a törökbálinti ügyhöz, amelynek kapcsán újabb megválaszolatlan kérdések merültek fel. A Pyro-Technic Kft. ügyvezetője ugyanis két rejtélyes halálesetről is beszámolt, amelyek a törökbálinti tragédia óta történtek. Késleltetett robbanás?

– Kiss Róbert igazságügyi szakértő 2006 májusában egy üresnek mondott töltet felrobbanásakor vesztette életét. Halála előtt valakik többször is megfenyegették és felszólították, hogy szálljon ki az ügyből. Szakvéleménye azonban elkészült, amelyet a peranyaghoz csatoltak – tájékoztatta a Demokratát a Pyro-Technic ügyvezetője. – Később egy ismeretlen férfi jelentkezett, aki azt állította, tud a robbanás hátteréről. Kapcsolatba léptünk vele, de ő is meghalt, mielőtt érdemben beszélhettünk volna – sorolta a rejtélyes haláleseteket. Van egy harmadik halott is. A robbanásról készült első légifelvételeket szállító operatőr még útközben, a TV2 stúdiójába tartva motorbalesetben vesztette életét, a felvételek pedig eltűntek a baleset helyszínéről. Ennyi össze nem függő véletlen nem sok egy kicsit? Megtudjuk-e valaha, hogy mi történt?

Erősen kétséges, hiszen a rendőrség a törökbálinti eset körülményeit a jelek szerint nem vizsgálta ki kellő mértékben. Helyette vádemelési javaslattal átadta az ügyet az ügyészségnek, amely a dolgok rendje-módja szerint vádat emelt. A merényletre, dulakodásra utaló nyomokat valamiért nem észlelte, s úgy járt el, mint egy sima üzemi balesetnél. Ennek következtében a cég vezetői saját idejük, erejük és költségeik terhére kell hogy éveken át tartó büntetőperben tisztázzák magukat a vádak alól: ellenkező esetben börtön vár rájuk. A bíróság ugyanis két dolgot tehet: ha a vád megalapozott, elítéli a vádlottakat, ha nem, felmenti őket. A legfontosabb két kérdés – a dolgok alakulása láttán úgy tűnik – a bírósági eljárás végére végleg válasz nélkül marad: Ki robbantott? És miért?

Hernádi Zsuzsa