Március tizenötödikére több szervezet országszerte tüntetéseket, megemlékezéseket jelentett be. Nem zárható ki, hogy március idusán a kormány karhatalmistái ismét megtámadják az ünneplőket.

A rendőrség az eszközállományát is feltölti, miután az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának döntése értelmében közbeszerzési eljárás nélkül 2,2 milliárd forint értékben vásárolhat negyven milliméteres gránátvetőket, könnygázgránátokat, négyszáz milliliteres paprikasprayt, porított paprikahatóanyagot, teherautókat, kisbuszokat és autóbuszokat, pajzsokat és sisakokat.

Ugyancsak pajzsok és sisakok, golyóálló mellények és testpáncél vásárlására írt ki közbeszerzési pályázatot a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megbízásából. A hivatalos közlés szerint ezekre az eszközökre a rendőrség és a határőrség által közösen végzett mélységi ellenőrzéshez, illetve a schengeni határok védelméhez van szükség. Ez a beszerzés európai uniós forrásból, a Schengen Alapból történt. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Demokratának arra a kérdésére, hogy minek tudható be ez a nagy készülődés, azt felelte, hogy mindez az éves kiképzési terv része. Ugyanígy nyilatkozott lapunknak Gálik Viktória, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (az egykori Forradalmi Rendőri Ezred, később Készenléti Rendőrség) szóvivője is, aki azt is elmondta, hogy gyakorlatilag egész évben zajlik a kiképzés, hiszen a Rebisz budapesti központjában képezik ki a vidéki rendőröket is. A hivatalos magyarázat szerint tehát semmi rendkívüli nincs az erődemonstrációnak is beillő lázas készülődésben. Kontrát Károly, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság fideszes alelnöke azonban úgy véli, a kormány háborúra készül az emberek ellen. Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának elnöke pedig abbéli vélekedésének adott hangot, hogy a kormány polgárháborús propagandával riogat. Szokásától eltérően, a rendőrség kezdeményezőleg lépett föl a törvényhozás felé, amikor javasolta, hogy módosítsák a gyülekezési törvényt. A javaslat annak kapcsán született meg, hogy a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete szerint nem valósít meg jogellenes magatartást az, aki egy be nem jelentett tüntetésen részt vesz, így elő sem állítható. A rendőrség ugyanakkor közölte, hogy ennek ellenére az ilyen személyeket is el kell távolítani a helyszínről, így minden kényszerítő eszközt megengedettnek tekint. A gyülekezési törvény módosítását korábban szocialista politikusok is kezdeményezték. Az ő javaslatuk szerint csak meghatározott időtartamú utcai megmozdulásokat lehetne engedélyezni. A törvény kétségtelenül rossz, mivel számos visszaélésre ad alkalmat a hatalom részéről. Gyakorlatilag ma a hatalom kegyétől függ, hogy tüntethetnek-e ellene jogszerűen vagy sem. Holott a nyugati demokráciákban még az előre be nem jelentett tüntetéseket sem oszlatja föl a rendőrség, ha azok békésen zajlanak. A hatóság közvetett módon is igyekszik megfélemlíteni azokat, akik netán demonstrálni akarnak. Az országszerte folyamatosan zajló forgalomlassító félpályás útlezárások kapcsán például burkoltan arra biztatták a tüntetőkkel nem rokonszenvezőket, hogy pereljék be a szervezőket, ha a forgalomlassítás miatt kár éri őket. A szándék egyértelműen a jogban járatlan demonstrálók megfélemlítése volt, hiszen a hatályos törvények szerint csak a be nem jelentett megmozdulások szervezőit lehet perelni. Dr. Futó Barnabás ügyvéd ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a kártérítés fogalma csak jogellenesség esetén merülhet föl. Ha tehát valaki egy forgalomlassító demonstráció miatt elkésik valahonnan, és emiatt valamiféle kár éri, az vis maiornak tekinthető, ugyanúgy, mintha természeti katasztrófa miatt késne el. Hogy megismétlődnek-e a tavaly őszi polgárháborús jelenetek, azt lehetetlen megjósolni. Tény, hogy az október 23-i rendőri provokáció megismétlődése nem zárható ki, hiszen az előzetes információk szerint jelentős tömeg vonul majd az utcákra ünnepelni és véleményt nyilvánítani aktuális kérdésekben. A Kossuth térről október 22-én törvénytelenül és az országos rendőrfőkapitány becsületszava – van ilyen? – ellenére kiszorított tüntetők ugyan számos kisebb csoportra szakadtak, de információink szerint a nemzeti ünnepen egységesen kívánnak föllépni. Vidéken is lesznek bejelentett megmozdulások. Március tizenötödike tehát feszült ünnepnek ígérkezik. Ugyanakkor a svájci Keresztény Néppárt vezetése felajánlotta, hogy megfigyelőket küld Budapestre. Alig tárgyalt, pedig a legfontosabb kérdés a jövőt illetően, hogy vajon rendőrnek tekinthetők-e azok, akik egyenruhában vagy arra hasonlító öltözetben, azonosító jelvény nélkül támadnak rá emberekre. A rendőrség működéséről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 20. paragrafusának 1. bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A rendőrt az intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja.” Az egyenruha vagy az arra hasonlító öltözet tehát önmagában nem elég, szükséges még az azonosító jelvény vagy a szolgálati igazolvány. Ebből pedig az következik, hogy a bíróságok törvénytelenül ítélték el hatóság elleni fellépésért a szeptember 17-étől október 23-áig letartóztatottakat, ugyanis köztudomásúan egyetlen bíró sem győződött meg arról, hogy az egyenruhának látszó öltözetben fellépő egyének valóban rendőrök voltak-e, mivel mindmáig egyetlen, úgymond intézkedő – magyarán ütlegelő – rendőrt sem sikerült azonosítani. Így az elítéltek esetében a tettlegességet lehet vizsgálni, figyelembe véve azonban – ami szintén köztudomású -, hogy ki volt a támadó fél. A dolgot bonyolítja, hogy rendőrségi kiegészítőket bárki szabadon vásárolhat a rendőrboltokban, ha egyenruhát nem is. Jelmezkölcsönzőkben azonban ez is megoldható. Az a tényleges jogi helyzet, hogy a rendőrruhában, de azonosító nélkül támadó személyek tulajdonképpen közönséges garázdáknak tekintendők. Az azonosító nélkül támadó rendőrruhás személyek ellen ezért indokolt és jogos lehet az önvédelem, hiszen erre a törvény is lehetőséget ad, mégpedig a támadás mértékével arányban. Az ilyen önvédelem értelemszerűen nem minősülhet hivatalos személy elleni erőszaknak, hiszen azonosító nélkül nem beszélhetünk hivatalos személyekről, csak rendőrruhás ismeretlenekről. Magyarán, ha egy kék ruhás, álarcos banda könnygázzal lő egy békés csoportra, akkor a megtámadottak részéről az ugyanilyen mértékű válasz – például utcakövek dobálása, könnygázgránátok visszahajítása stb. – jogszerű cselekedet. Ugyanakkor dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának ügyvezetője úgy véli, bár a rendőrségi törvény egyértelműen leszögezi, hogy a rendőrt az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja, ugyanezen jogszabály egy másik paragrafusa szerint a föllépő hatósági személyeknek elegendő rendőri mivoltukat pusztán szóban közölni, ha az igazolás veszélyezteti az intézkedés sikerét. Vagyis Gaudi-Nagy Tamás szerint egy esetleges önvédelem esetén várhatóan e kitétel mögé bújna a rendőrség, s végül mégis eljárást indítanának a megtámadottak ellen. Ágoston Balázs