A határt nem jelzi semmi. Óriási szántó, parlagon, ameddig a szem ellát. Telkinek vége, ez nyilvánvaló: itt az utolsó sorház, néhány üres telek, két ház eladó. A telekhatárok túloldalán a föld már pátyi terület, még akkor is, ha a település maga, Páty belterülete innen jó néhány kilométer.

A Zsámbéki-medence gyönyörű településein, Telkiben, Pátyon és Budajenőn csakúgy, mint Perbálon, Tökön, vagy Zsámbékon egyre azt találgatják a helyiek, hogy mi fog végül megépülni Telki határában. Ez a legfontosabb kérdés, de jó tudni, hogy 2003 óta még egyetlen téglát, egyetlen vödör cementet nem tett le senki a kiadós esőzések következtében igencsak süppedékeny földre, amely a besorolásától függetlenül egyelőre mégiscsak szántóhoz hasonlít.

Golfpálya lesz, vagy lakópark? Esetleg mindkettő? Iskola, óvoda, járóbeteg-ellátó szakrendelő? Bekötőút az autópályához? Vigalmi negyed, hotel, esetleg kaszinó? Egy újabb Sukoró? Közszájon terjengő rémhírek szerint a koncessziónyertes KC Bidding, udvariasan kitessékelvén a Velencei-tó partjáról, most épp ezt a tájat szemelte ki magának kaszinóvárosa megvalósításához…

– Még csak az hiányzik – sóhajtanak Telkiben. – Nem azért költöztünk ki ide, ebbe a gyönyörű környezetbe, hogy tönkretegyék ezt a csodálatos kilátást.

De az is lehet, hogy túlzott az aggodalom, mert nem épül semmi az égvilágon, vagy nem az, amitől tartanak. Mi az, amit látunk? Újra csak egy papíron véghezvitt telekfelértékelő akció? Vagy tényleg megépül valami, ami az egész Zsámbéki-medencének a hasznára lesz?

A tisztánlátás nem könnyű akkor, amikor még a két szomszédos település polgármesterei is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek…

Az ügy előzményei messzire nyúlnak vissza. 2003 végén elvi testületi jóváhagyás született arról, hogy Páty önkormányzata szerint a Telki út melletti területre golfpályát építhet egy beruházó. A terület azóta többször tulajdonost cserélt, a golfpálya pedig különös metamorfózison ment át: ma már lakóparkról, utakról, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekkel ellátott bevásárlóközpontról beszélnek. 2003-ban tehát Páty képviselő-testülete elvi hozzájárulást adott arra, hogy a község Telki felőli részén 71 hektáron a terület tulajdonosa golfpályát alakítson ki. A terület ekkor két magánszemély tulajdonában volt: Szentkúti Gabriellának hívták az egyiket és Polet Ritának a másikat. A két hölgy közül az utóbbi, Polet Rita egyébként Christian Polet felesége, azé a Christián Poleté, akinek a nevéhez az Andrássy út 47. alatti palota körül kirobbant botrány fűződik. (A Demokrata többször foglalkozott a témával, legelőször 2005 júniusában, amikor a ház lakói az újságból tudták meg, hogy a VI. kerületi önkormányzat eladta a lakásokat a tudtuk nélkül egy belga úriembernek, Christian Poletnek). A belga ingatlanfejlesztőnek kitűnő üzleti érzéke van: ismét jókor van jó helyen… Telke ugyanis máris jóval többet ér, ha elvben golfpálya épülhet rajta.

De térjünk vissza Pátyra. Azaz Telkibe. Mert bár a telek közigazgatásilag Pátyhoz tartozik, Telki falu szélső házaitól csak néhány méter választja el. A pátyi beruházási terület furcsamód Pátytól jóval távolabb fekszik, mint Telkitől: olyannyira, hogy közvetlenül az utóbbival határos. Így azután érthető, miért váltott ki a tervezett beruházás nagyobb felháborodást Telkiben.

2004-ben az elvi hozzájárulást Páty a külterületén lévő mintegy 100-120 hektárnyi területen elterülő golfpályafejlesztés és a hozzá kapcsolódó klubház, villaövezet, hotel, konferencia-központ megvalósulásához adta. 2006-ban megtörtént az átminősítés: a beruházás helyszínén fekvő korábbi általános mezőgazdasági besorolású telek különleges sportterület, illetve közlekedési terület, települési főút besorolást szerzett, majd 2008-ban újabb fordulat következett be: belépett egy új befektető, a Milton 2006 Sociedad Limitada nevű spanyol ingatlanfejlesztő társaság. Innentől felgyorsultak az események. Egymást érték a testületi ülések, a közmeghallgatás, a viták. Telkiben egyre inkább aggódtak a tervezett beruházás méretei miatt.

Van okuk az aggodalomra. Varga Béla, Telki főépítésze a november 3-i testületi ülésen ismertette a tervekkel kapcsolatos aggályait. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztés településszerkezetileg nem Pátyhoz, hanem Telkihez fog tartozni, annak ellenére, hogy a szomszéd település közigazgatási határán belül helyezkedik el. Úgy vélte, Pátynak a formalitásokon túl meg kellett volna kérdeznie a telkiek véleményét is. Szerinte a beruházás tönkreteheti a kiskereskedelmet Telkiben és tovább terheli a pilisi parkerdőn, illetve Budakeszin keresztül vezető utat a fővárosba: ezt a problémát egy autópálya-bekötőút sem oldaná meg. A főépítész szerint aggályos a fejlesztés léptéke is, hiszen a korábbi golfpályafunkciótól eltérően egy irtózatos méretű, több mint 350 ezer négyzetméter beépíthető szintterületű üdülő-, lakó- és kereskedelmi beruházás valósulhat meg, ahol néhány éven belül közel kétezer háztartás jönne létre, valamint egy százezer négyzetmétert meghaladó kereskedelmi és szolgáltató funkciójú terület is megvalósulhatna.

Ez nagyjából annyit jelentene, hogy Telki kapujában a biatorbágyi Viadukt Lakópark tízszerese épülne meg, magas házakkal, kereskedelmi létesítményekkel. Egyes részein az átlagos 12,5-15 méteres épületmagasság mellett 30 méter magas építmények is épülnének, amelyek gyakorlatilag a tízemeletes házak magasságának felelnek meg.

– Ezek az épületek tájidegenek, nem illenek a környezetbe – mondta a főépítész, aki kitért arra is, hogy a tervek nem veszik figyelembe a kötelező, Telki lakott területeitől betartandó 200 méteres védősávot sem.

Hasonló véleményen van Danóczy Balázs, Telki polgármestere is. Szerinte természetes az a szándék, hogy egy település fejlődjön, de az már nem helyénvaló, ha mindezt más települések rovására teszi.

– Ezek a tervek semmibe veszik a környező Natura 2000-es területeket, figyelmen kívül hagyják a Zsámbéki-medence településszerkezetét, a közlekedési viszonyokat, az itt élők számát. Gyakorlatilag egy új települést hoznának létre, Telkire tapasztva – mondta a Demokratának Telki polgármestere.

Danóczy Balázs emellett törvénytelennek tartja a szabályozási terv módosításának a folyamatát is.

– A formai hibákon túl tartalmi hibákat is találtunk. A formai hiba abban áll, hogy nem elég megadni a módosított terület nagyságát, a módosítás célját is meg kellett volna jelölni, hiszen funkcióváltásról van szó. A tartalmi hibát az jelenti, hogy miközben az agglomerációs törvényben magas zöldfelületi arányú települési térségként rögzítik a beruházás tervezett színhelyét, és ennek a besorolásnak a különleges sportövezet, például a golfpálya megfelel, ám a lakó- és kereskedelmi funkció ilyen arányban már nem – foglalta össze jogi aggályait a polgármester.

A golf valóban illik ebbe a környezetbe, a csendbe, a tiszta levegőbe, a nyugalomba, ami átjárja a testet és a lelket a Pilisi Parkerdő közvetlen szomszédságában. Hatalmas terület, szép természeti környezet, néhány kiszolgálóépület, a pálya és néhány apartman – ennyi kell a golfpályához. Telkiben úgy emlékeznek, eredetileg erről volt szó. Mitől változott meg a helyzet? Kinek jutott az eszébe egy új várost építeni Telki határában?

– Ilyesmiről szó sincs – tiltakozik dr. Bognár András, Páty polgármestere. A polgármester szerint a legmagasabban szervezett, épített környezet valósulhat meg, olyan valami, aminek a csodájára fognak járni. A környék közlekedési gondjaira megoldást jelenthetne ez a beruházás, mivel a fejlesztő cég vállalta, hogy megépít egy bekötőutat, ami az M1-es autópályával kötné össze a környék településeit, és ennek előnyeit Telki is élvezné. Ez szép, kár, hogy az M1-M7 hétköznaponként reggel már ma is reménytelenül bedugul.

De mi a helyzet a beruházás méreteivel?

– A golfpálya mellett apartmanházak, üdülők, szállodák épülnének. Tervezünk óvodát, iskolát, egészségügyi intézményt (járóbeteg-ellátást), közösségi épületeket. Szó sincs magas épületekről. Az iskola terasza lesz a legmagasabb, 15 méter. A legtöbb épület egy diófánál nem lesz magasabb. Az úri közönség, az érzékeny milliomosok kerülik a zsúfoltságot. Nem jönnének ide, valami plázaszerű tömegnyomorba. Ezt nem nehéz belátni – mondta.

És mi a helyzet a százezer négyzetméternyi kereskedelmi területtel? A százezer négyzetméter hét budaörsi Tesco méretének felel meg…

Bognár András szerint szó sincs bevásárlóközpontokról.

– Kis közértek, CBA, hasonlók jönnének itt létre, kis kávézók, elegáns éttermek – állítja.

Bognár András nem hiszi, hogy a milliomosok, az a réteg, akiket megcéloztak, Tescóba járnának vásárolni. Telkiben azonban leginkább egy Sukoró-szerű kaszinóvárostól félnek. Vannak, akik azt sem tartják kizártnak, hogy egyenesen az onnan elűzött King City projekt valósulna meg itt. Bognár András szerint ez teljesen kizárt. Ugyanakkor biztos abban, hogy a két szomszédos település vitája mögött komoly gazdasági érdekek húzódnak meg, s ez táplálja a félelmeket.

– Valakiknek érdekükben áll megakadályozni ezt a beruházást – állítja.

A polgármester felajánlotta, tekintsünk bele a szabályozási tervbe. Megtettük. Jellemző módon mi voltunk az ötödik látogató és az első újság, mióta a szabályozási terv ki van függesztve. A lakosság nagy része azonban már látott valamiféle terveket az interneten. A szabályozási tervben az OTÉK szerinti építménymagasság valóban legfeljebb 15 méter lehet, azonban a Demokrata által megkérdezett építészek szerint ez átlagmagasságot jelöl, ami bizonyos részeken megadja a lehetőséget akár 30 méteres épületmagasság megvalósítására is. A szabályozási terv részét képező beépítési koncepcióban a tervező két épület esetében is harmincméteres építménymagassággal számol. Tehát igaz a hír az emeletes házakról.

Nem találtunk százezer négyzetméter alapterületű üzletet, találtunk viszont egy 60 ezer négyzetméteres plázát, és a szabályozási terv lehetőséget ad ezen felüli kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítmények létrehozására. Tehát a gigantikus bevásárlóközpont híre és a hozzá kapcsolódó kisváros méretű bevásárlócentrum híre is igaz.

Bognár András szerint Telki főépítésze nem a szakhatóságokat megjárt, jóváhagyott szabályozási tervből, hanem korábbi tervadatokból indult ki, amelyek között korábban valóban szerepeltek ilyen paraméterek. Csakhogy Telki főépítésze ugyanezt, a szakhatóságoknak megküldött, jelenleg Pátyon kifüggesztett, Telkibe is hivatalosan megküldött szabályozási tervmódosítást tanulmányozta. Az pedig bizonyos, hogy ahol 60 ezer négyzetméteres pláza épül, ott nem tolonganak majd a milliomosok…

Bizonyos értelemben érthető, hogy mindenki mást olvas ki ugyanabból a dokumentumból. A dokumentum maga is hibás ebben: más funkcióval jelölik az egyes övezeteket az épületfunkciók leírásánál, és másként a dokumentumhoz csatolt rajzokon. Egy építésznek mindez nyilván nem okoz gondot, a laikus néző viszont átsiklik felette.

Páty polgármestere elismeri, hogy a 200 méteres védősávot a két település határától valóban nem hagyták szabadon, de hozzáteszi, a térképen jól látható, hogy ugyanezt Telkiben sem tették meg, amikor az új házakat szinte ráépítették a telek határára.

A polgármester úr szavaira válaszolván egy jogvégzett polgár megemlítette, hogy jogsértés jogot nem alapít. Az, hogy valaki áthajtott a piroson, nem jogosít fel senkit arra, hogy ő is megtegye.

Bognár András szerint idővel a települések összenőnek, ezért jó lenne a szűk helyi érdekeken túl a Zsámbéki-medence érdekeit képviselni. Ez a meglepő vélemény. Nem sokan támogatják. Az, hogy Zsámbéki-medence idővel egy fél Budapest méretű, arctalan és koncepciótlan megakertvárossá váljon, nem élvez túl nagy támogatást Pátyon sem: a képviselő-testület a lakosság nyomására december 2-án arra kényszerült, hogy népszavazást írjon ki február 14-re.

A kérdés körmönfont megfogalmazása magáért beszél:

„Egyetért-e ön azzal, hogy a Képviselő-testület ne fogadja el a ‚Telki út melletti golfpálya és környezete’ (020/61-67, 020/23-24. 028/1, 020/33, 026 és 030/32 hrsz) településszerkezeti és szabályozási tervének olyan módosítását, amely a beépíthető terület növelését vagy építési övezeti besorolásának változását teszi lehetővé a jelenleg érvényben lévő szabályozáshoz képest?” – hangzik a népszavazási kérdés.

Vagyis aki ellene van a fejlesztésnek, annak igennel kell szavazni. Ügyes. Szavazzon igennel, aki nem akarja a városiasodást, és szavazzon nemmel, aki akarja. Pont fordítva, mint ahogy logikus.

De nem csak a pátyi önkormányzaton kell elverni a port, bár most ők fenyegetik a térség békéjét. A festői szépségű tájban fekvő településekre felülről nézve jól látható a probléma lényege. Zsámbék, Tök, Perbál és Budajenő önkormányzata tiszteletre méltó önmérséklettel óvja a település határait, nem engedik, hogy a település irreális méretűvé dagadjon. A térség valaha legkisebb faluja, Telki észbontó sebességgel tágítja határait, mára ránőtt a szomszédos Budajenőre. A másik őrült tempóban dagadó település Páty.

A táj két legagresszívabb települése, a két legéhesebb kisgömböc most egymáshoz ért és egymást falná fel. Telki önkormányzata halálra rémült attól, amit amúgy ők javában gyakorolnak, eladni mindent, ami eladható, parcellázni, parcellázni és parcellázni, mert jönnek a gazdag pestiek, dől a lé. A Demokrata figyelmeztetni szeretne. Jó lenne, ha a mohóságukban mértéket vesztett önkormányzati vezetők tanulmányi kirándulást tennének például a közeli Érden és Diósdon, azokon a reménytelenül össze- és a fővároshoz nőtt településeken, amelyeket egy korábbi időszakban dagasztott reménytelenül arctalanná a hasonlóan mohó és gátlástalan ingatlanfejlesztés.

A megoldást úgy hívják: demokrácia. Első lépésben egy tisztességes népszavazás, amelynek során korrektül feltett kérdésekre adhatnának választ az itt élő emberek, lehetőség szerint minden településen: „Egyetért-e ön azzal, hogy az ön települése megőrizze arcát és természetes léptékeit? Egyetért-e ön azzal, hogy a budapesti agglomeráció egyik legszebb táji egysége, a Zsámbéki-medence megőrizze értékeit?” És hogy ne legyen félreértés, ezt is meg kellene kérdezni: „Akarja-e ön, hogy a Zsámbéki-medence települései egy óriási várossá nőjenek össze?”

A kérdéseket persze lehet trükkösen föltenni, meg el is lehet odázni. Ebben az esetben jövő őszig kell várniuk az itt élő települések polgárainak, hogy erre és sok más hasonló kérdésre az önkormányzati választásokon választ adjanak.

De az sem lesz elég. A következő kormány egyik fontos feladata lesz jogszabállyal vetni gátat számos területen a tőke és a kapzsiság mohó és gátlástalan terjeszkedésének. Mert élni fontosabb, mint gyarapodni.

Hernádi Zsuzsa