Kétharmad ellenzi Ukrajna uniós finanszírozását
A magyar választók kétharmada nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió minden hónapban 1,5 milliárd euróval támogassa Ukrajnát – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából. Ukrajna havi pénzügyi segélyezését csak az aktív magyarok kevesebb mint egynegyede tartja elfogadhatónak.
Ukrajna az ellene indított háború előtt is sok gazdasági nehézséggel küzdött, a háború miatt azonban lényegében mára technikai államcsődbe került. Becslések szerint az ukrán államnak, alapvető szükségleteinek fedezéséhez, hozzávetőlegesen havi 5 milliárd euró külső támogatásra van szüksége. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár nemrég kezdeményezte, hogy az Európai Unió közössége havi 1,5, éves szinten 18 milliárd euróval járuljon hozzá Ukrajna működéséhez. Brüsszeli körökben az is felmerült, hogy e támogatás forrása a tagállamok újabb közös hitelfelvétele lenne.
Várhatóan nagy politikai vita fog kialakulni e kérdésben, amelyet tovább bonyolít, hogy egyes tagállamok – köztük Magyarország – mind a mai napig nem fért hozzá az első közös európai hitelfelvételből finanszírozott helyreállítási alap forrásaihoz. A Nézőpont Intézet aktuális kutatásában azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna EU-finanszírozásáról.
A magyar választók kétharmada (66 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió minden hónapban megközelítőleg 1,5 milliárd euróval támogassa Ukrajnát. Lényegesen kisebb, közel harmad akkora a tábora azoknak (24 százalék), akik egyetértenek az uniós segélypolitikával, s csak minden tizedik (10 százalék) választó jelezte, hogy nem tud dönteni a kérdésben.
Politikai hovatartozástól függetlenül elutasítóak az uniós tervvel szemben a magyarok. Még a kormánykritikusok körében is többségben vannak az ellenzők, közel felük (49 százalék) utasítja el Ukrajna jelentős összegű, folyamatos pénzügyi támogatását, s ennél kevesebben (39 százalék) támogatnák azt. A kormánypárti tábor egységesebbnek mutatkozik: tízből nyolcan (79 százalék) utasítják el keleti szomszédunk segélyezését, és mindössze 13 százalékuk ért egyet vele. A Magyarországnak járó uniós források kérdésének rendezése nélkül aligha változtatható meg a mai egyértelműen elutasító magyar választói akarat.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2022. október 26. és november 2. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra; a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, egy „most vasárnapi” választáson részvételüket biztosra ígérő válaszadók.
(forrás)
