A földterületi cserék ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség most különösen nagy, mintegy ötszázmillió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított. A kaszinóvároshoz eladott állami területek a gyanú szerint jóval áron alul keltek el, és a Fejér megyei főügyészség eljárásjogi problémákat talált a szerződésekben. A ceglédi és monori földhivatal, helyt adva a Ceglédi Városi Ügyészség óvásának, visszavonta Joav Blum izraeli vállalkozó tulajdonjogának bejegyzését, s visszaállította az eredeti állapotot. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomoz, mert állandó lakhelyként Sukorót jelölte meg a beruházó.

– Jelen pillanatban nem állítható biztosan, hogy lesz a közép-dunántúli régióra kiírt, kaszinóüzemeltetésre vonatkozó koncessziós pályázatnak nyertese – közölte a Kormányszóvivői Iroda, hozzátéve, a kormány csak abban az esetben tudja támogatni a kiemelt beruházást, ha annak minden lépése a jogszabályi előírások tökéletes betartásával történt.

Blumtól Veresig

Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerint meghatározható azon személyek köre, akik részt vettek a gyanús ügyletű földcserében: Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatója, Veres János volt pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Bajnai Gordon ideiglenes miniszterelnök. Budai emlékezetett arra, hogy Tátrai Miklós Veres János államtitkára volt, és Veresnek tudnia kellett valamennyi szabálytalanságról, amely az MNV-nél történt, ezért az ő felelősségét is meg kell vizsgálni.

– Az MNV-n belüli káosz valójában a szocialista üzleti körök küzdelme a maradék állami vagyonért – mondta Budai, aki szerint az állami vagyont el akarják lopni, illetve befolyásuk alá akarják vonni.

2009 februárjában lett országos hír, hogy King’s City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint négyszázmilliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy befektetőcsoport. A kiszivárgott hírek szerint a hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó és egy szórakoztató-központ is helyet kapna. Még 2007-ben Joav Blum nyolcvan hektárnyi földterületet vásárolt Albertirsán, állítása szerint azért, hogy ott kaszinóközpontot létesítsen. Később megtudta, Pest megyében 2032-ig nem építhet kaszinót, a Hajógyári-szigeten 2012-ben felépülő Álom Sziget elnevezésű óriáskaszinó miatt. A kormány ugyanis az Álom Sziget kapcsán húsz évre vállalta, hogy a megyében nem engedélyezi kaszinó építését. Másik megye után kellett néznie, és ekkor esett a választása a Fejér megyében lévő sukorói területekre. A történet „B” verziója szerint Blum eleve a Velencei-tó partján fekvő területekre vetett szemet, és ezután vásárolta meg taktikai okokból az albertirsai gyümölcsöst.

A sukorói terület állami tulajdon volt, és az MNV kezelésébe tartozott. Blum felajánlotta albertirsai gyümölcsösét az MNV-nek, cserébe a Velencei-tó partján lévő területekért. A két ingatlan közötti értékkülönbözet azonban olyan nagy volt, hogy a törvények szerint a különbözet megfizetésével sem lett volna megoldható a csere. Blumnak tehát további területekre volt szüksége, hogy az értékkülönbözet csökkenjen. Ezért Pilis mellett is vásárolt földterületet, száz hektárnyit, és a két Pest megyei területet ajánlotta a sukorói területért.

Minő véletlen, hogy a magyar államnak nagyobb szüksége volt a pilisi földdarabra, mint a sukoróira, ugyanis kiderült, ott fog áthaladni az M4-es autópálya Budapest–Szolnok között tervezett útvonala, így a magyar állam már nyomós indokkal fogadhatta el Blum csereajánlatát.

Blum úr vagy nagyon jól ráérzett arra, hogy a pilisi területek milyen jók lesznek valamikor, vagy fülest kapott felsőbb körökből. A Magyar Nemzet kiderítette, a vagyonkezelő társaság vezető testülete először 2008. június 19-én foglalkozott a csereügylettel, a szervezet munkatársai pedig még ennél is előbb elkezdték az ügy előkészítését.

A földhivatali tulajdoni lapok azt bizonyítják, hogy a pilisi terület csak egy hónappal később, július 16-án került Blum tulajdonába, vagyis Blum az MNV-vel folytatott egyeztetések során döntött arról, hogy megvásárolja még ezt a pilisi területet, annak érdekében, hogy nyélbe üthesse a csereszerződést.

Nem ok nélkül tűnik úgy a szemlélőnek, mintha itt bennfentes rulettjáték történt volna: Tátrai krupié előbb kipörgette a nyerőszámot és csak utána szólította fel Blumot, hogy tegye meg a tétjeit. A Vagyonkezelő Joáv Blum két gyümölcsösét 800 millió forintra értékelte, míg a sukorói területeket 1,1 milliárd forintra. A 300 millió forintos értékkülönbözetet Blum letétbe helyezte, így a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács július 30-án jóvá hagyta a csereszerződést: „Hozzájárult a Tanács a későbbiekben építendő M4 autópálya nyomvonala számára szükséges területek cseréjéhez. A döntés értelmében a Magyar Állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén található ingatlanokat Pilis külterületén, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra cserélik” – olvasható az MNV honlapján.

A történethez hozzátartozik, hogy Blum korábban bejelentkezett sukorói lakosnak, mert a csereügylet érvényességi feltétele volt, hogy helyi lakos legyen. Lakhelyeként a megjelölt cím alatt egy elhanyagolt házikó áll.

Hamiskártyások

A magyar jog különbséget tesz játékteremben üzemeltethető pénznyerő automaták és játékkaszinók között. Míg a pénznyerő automaták játékteremben történő működtetése liberalizált tevékenység, addig a játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium. Ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve száz százalékban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A játékkaszinók lehetnek I-es vagy II-es kategóriájúak. A koncesszióban történő játékkaszinó üzemeltetési jogának elnyerését a pénzügyminiszter erre vonatkozó pályázati kiírása előzi meg. Ennek értelmében a Pénzügyminisztérium 2008 decemberében koncessziós pályázatot írt ki I-es kategóriájú játékkaszinó alapítására és működtetésére a Közép-Dunántúlra. Ezt a kiírást azonban 2009 januárjában visszavonták, mert az egyedüli esélyes pályázónak nem voltak rendben a kaszinó helyszínéül szolgáló telekkel kapcsolatos jogviszonyai.

A PM részéről úgy nyilatkoztak, ha a területtel kapcsolatos jogviszonyok rendeződnek, ismét kiírják a pályázatot, ezt február 2-án meg is tették. Bajnai Gordon, még gazdasági miniszterként egy 2003-as sukorói rendeletre hivatkozva levélben kérte a közgyűlést, hogy a rendezési tervben nyilvánítsa beépíthető területté a szóban forgó területet. Ellenkező esetben Bajnai miniszter kártérítést helyezett kilátásba, mert meghiúsul egy munkahelyteremtő beruházás.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetje egyik utolsó intézkedésével április közepén kormányrendeletben kiemelt jelentőségű állami beruházássá nyilvánította a kaszinót akkor, amikor az ügyészség már vizsgálta az ahhoz kapcsolódó ügyeket. A kormányfőnél tett befektetői látogatáson készült emlékeztetőkben olvasható, hogy a minisztériumi engedélyezésekkel majd „minden rendben lesz” – akkor, amikor még a koncessziós pályázatot ki sem írták.

Veres János azt nyilatkozta, hogy a koncessziós pályázat nyilvános, bárki jelentkezhet, egyenlő eséllyel. Ezzel szemben egy gazdasági napilap által megszólaltatott szakértő szerint a koncessziós pályázatokra nem jellemző a verseny és általában csak egy beruházó jelentkezik.

Erőteljes lobbitevékenységet folytatott a beruházás mellett Molnár Gábor, Sukoró polgármestere, aki szerint egy ilyen beruházás több generációra előre meghatározza egy térség gazdasági erejét és eltartóképességét.

– Minden társadalmi csoport, minden képességi szint megtalálja helyben a számára elérhető lehetőségeket. Nem a jelenlegi helyzet megoldása az elsődleges cél, hanem a jövő. Úgy lép be egy gyermek az iskolába a kezdetektől, hogy van majdani felvevő piac mindennemű munkára, kertészre, pékre, szállítmányozóra éppúgy, mint nyelveket beszélő szállodaszakemberekre – érvelt a polgármester.

Sajátos logika. Vajon ugyanezt mondta volna egy nagy nyilvánosház megnyitásáról is? És ezek szerint a krupiéképzés már a helyi általános iskolában elindulhat, sőt a dobókocka-dobás alapjait már az óvodákban lehet majd oktatni? A sukorói önkormányzat honlapján olvasható februári polgármesteri tájékoztatás szerint a szóban forgó földterületre „ingyenes tulajdonba adási” igénnyel Sukoró község önkormányzata is pályázott 2007 év elejétől, sikertelenül. A területet annak ismeretében vásárolta meg a befektető, hogy Sukoró 2003-as és jelenleg érvényben lévő rendezési terve erre a területre sport-, szabadidő- és rekreációs tevékenység megvalósítását irányozza elő.

Minőségi turizmus

„Minden olyan beruházást örömmel veszünk, amelyek Sukoró és a régió jólétét szolgálják és egyeznek a fejlesztési koncepciónkban foglaltakkal” – írja a polgármester, aki felhívja a figyelmet egy 2006-os településfejlesztési koncepcióról szóló testületi döntésre, amely rögzíti, hogy „első számú gazdasági célunk a minőségi és bevételt hozó turizmus megtelepítése, nem pedig az ipari parkok, gyárak, raktározás, szállítmányozás meghonosítása.”

– Annak fényében döntöttünk így, mert tudjuk, hogy a turizmus szolgálja hosszú távon leginkább az ember és a természet kapcsolatának harmóniáját – tette hozzá a polgármester, aki szerint azért, hogy a sajtó „hevesen érdeklődik” az ügy iránt, Balsay István, a megyei közgyűlés alelnöke a felelős, aki „mozgósította a velencei és az országos jobboldali tömörülések margóján elhelyezkedő, szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező aktivistákat is.” Innen már csak egy lépés, és eljutunk odáig, hogy aki tiltakozik a beruházás ellen, az antiszemita, fasiszta, de minimum demagóg.

– További demagógiák is megjelennek még napi szinten, például hogy a dicsőséges pákozdi csata helyszínén vigalmi negyed készül – háborog a polgármester.

A vigalmi negyed tény. Kaszinóba ugyanis nem búsongani járnak az emberek. Bármennyire is nem tetszik Sukoró független polgármesterének, a település a magyarság egyik történelmi kegyhelye. Az 1848–49-es szabadságharc során a pákozdi-sukorói győztes csata előtt a haditanács színhelye a sukorói református templom volt. Itt dőlt el, hogy a többszörös túlerővel szemben vállaljuk az ütközetet. A haditanács résztvevői között találjuk többek között Görgey Artúrt, gróf Batthyányi Lajost és Móga Jánost, akiknek egykori ülőhelyét ma névtáblák jelzik a templom padsoraiban. De Molnár szerint minden bizonnyal demagógok azok a civil jogvédő és környezetvédelmi szervezetek, amelyek a természeti értékek védelmében emeltek szót.

Molnár egyébként többször is ellentmondásba keveredett nyilatkozatai során. Az MTV riporterének Sukorón arról beszélt, hogy a beruházás elsősorban a településnek jelent bevételt, a TV2 riporterének a pesti belváros aszfaltján pedig amellett érvelt, hogy ez elsősorban az országnak lesz jó. A kaszinó elleni tiltakozókat azzal hűtötte le, hogy a konkrét tervekről még semmit nem lehet tudni, máshol arról beszél, hogy „a beruházók az evezőspályára jövőjével kapcsolatos konkrét kérdésemre elmondták, hogy máris széles körű lobbitevékenységet folytatnak azért, hogy Magyarország nyerje meg a 2020-as Olimpiai Játékok rendezési jogát” valamint, hogy Japánban már tervezik egy charter-repülőgépjárat elindítását.

„A szerencsejátékkal összefüggő betegségek száma a világon kimutathatóan magasabb azokban a régiókban, ahol nyolcvan kilométeres körzeten belül kaszinó működik. Az elmúlt két évtizedben világszerte megfigyelhető, hogy lazul a szerencsejátékok törvényi korlátozása, melynek következtében a súlyos szenvedélybetegek száma évről évre emelkedik. Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a kóros szerencsejáték-függőséggel kapcsolatos szenvedélybetegek száma” – írja az Orvostovábbképző Szemle.

Egyre több szórakozóhelyen jelennek meg a játékautomaták, hódít az internetes szerencsejáték is, ahol egy rossz kattintáskor ugrik a bankszámlánkon lévő összeg. A pókert celebekkel népszerűsítik a tévében, szokjanak rá minél többen. Korunk hőse a napszemüvegben, kigombolt ingben feszítő főfoglalkozású pókerjátékos, aki munka nélkül keres milliókat. Monte Carlóban, a kaszinó parkjában az egyik kerthelyiség neve: Öngyilkos Kártyások, mert az elkeseredett vesztesek a kaszinóból kilépve ott végeznek magukkal. Reméljük, a Velencei-tónál nem lesz Öngyilkosok Stégje. A kaszinó egyébként a piszkos pénzek tisztára mosásának legjobb eszköze. Ha kell, sok pénzt veszít a kaszinó, hogy egy-két kedvezményezett legálisan sokat nyerhessen.

Ha kell, sokat nyer, többet, mint amennyit a betérő játékosok veszítenek, hogy a láthatatlan off shore világban lapuló milliárdok egy része gond nélkül hazaérkezhessen. És alapfokon pedig dől a lé, mert a gyenge emberek képtelenek ellenállni a matematikai pontossággal kiszámított látszatszerencse csábításának. Tán éppen emiatt lát fantáziát a Sukoró Kaszinóban a Ronald S. Lauder (a Zsidó Világkongresszus elnöke), Joáv Blum (izraeli–magyar állampolgárságú ingatlanbefektető), Fred H. Langhammer (az Estée Lauder csoport vezetője) és az Itzhak Fischer (a Churchill Ventures elnöke) nevével fémjelzett izraeli befektetői csoport, amelyet a Gyurcsány–Veres–Bajnai csoport meglepő elszántsággal támogat.

Lass Gábor, Tihanyi Tóth Kata