Tavaly a Kossuth térre csak kettős kordonon és fémdetektoros kapun át lehetett bejutni, de ehhez is különengedély kellett. A Nemzeti Múzeum előtt több ezer ember gyűlt össze, ők kormányellenes rigmusokkal zavarták meg az ünnepséget. A múzeum lépcsőjén 2006-ban beszédet mondó kormányfő most nem szólalt fel. Innen a tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult a főváros hivatalos ünnepségére. A Március 15. teret jórészt kormányellenes tüntetők töltötték meg. Demszky Gábor árpádsávos zászlók gyűrűjében elmondott beszédét a tojászápor tette emlékezetessé. A legnagyobb tömegrendezvény a Fidesz megemlékezése volt az Erzsébet hídnál. Beszédében Orbán Viktor kijelentette: „A népszavazás után vagy azt teszi a kormány, amit az emberek akarnak, vagy elkergethető lesz. Végrehajtja az emberek akaratát, vagy maga ad zöldutat, hogy kipenderítsék. Onnantól fogva nincs több magyarázkodás, nem hivatkozhat sem demokráciára, sem alkotmányra, sem törvényre, semmire az égvilágon. Nem marad más számára, mint futni, de gyorsan.”

A tömegben elterjedt a hír, hogy a rendőrség elfogta a tévéostrom óta körözött Budaházy Györgyöt. Hangszórókon, SMS-ben toborozták a tüntetőket az Aradi utcához, a Nemzeti Nyomozó Iroda épületéhez, ahol Budaházyt fogva tartották. A többség azonban hazament, s a mintegy félezer fős tüntetés oszlatása szinte egy időben kezdődött Gyurcsány Művészetek Palotájában tartott ünnepi beszédével. A gumilövedék és a vipera ezúttal elmaradt, de volt könnygáz és vízágyú. Bár a tüntetők az Andrássy úton több égő barikádot is emeltek, nagyobb összecsapásokra, rendőri erőszakra nem került sor. Bene László országos rendőrfőkapitány másnap délelőtt bejelentette, hogy elbontják a Kossuth téri kordonokat, amelyeket 2006. október 23-án hajnalban emeltek.

„Nagyobb illegalitás”

Idén március 15-ére országszerte mintegy 1200 rendezvényt jelentettek be, ezek közül 217-et a fővárosban. Budai Bernadett kormányszóvivő elmondta, a március 15-i programok megtervezésekor fő szempontként vették figyelembe, hogy az ünnepség méltó legyen az 1848-as forradalom évfordulójához. Méltányolandó, hogy Gyurcsány Ferenc nem beszél utcai megemlékezésen, csak zárt térben, hívei között, a Művészetek Palotájában. De a kordonok és a rendőri erők jelenléte nem a méltóságteljes megemlékezést segíti. Már nemcsak a Kossuth téri zászlófelvonásnál lesz fokozott biztonsági ellenőrzés, hanem a Petőfi-szobornál is, ahol kettős kordont állítanak fel. Az ellenőrzés annyira szigorú lesz, hogy csak magyar zászlót, az Európai Unió és Budapest zászlóját lehet lengetni. Minden más lobogó, például a 1848-as zászló vagy szabad madarakat ábrázoló zászló tiltott lesz.

– Nem számít szélsőséges csoportok tevékenységére a nemzetbiztonsági szolgálat – mondta Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. A titokminiszter elmondta, a szakszolgálatoknak nincs információjuk arról, hogy valakik erőszakos cselekedetekre készülnének.

A merészebb csoportok is törvényes keretek között tervezik akcióikat, ezért békés ünnepségre számítanak. Ennek azonban ellentmondanak a rendőrség tájáról érkező hírek. Bencze József országos rendőrfőkapitány elmondta, a rendőrség előzetesen nem hozza nyilvánosságra, hol és mekkora erővel lesz jelen. Ellenben nyilvánosak lesznek a demonstrációkat szervezők nevei, amelyeket a rendőrség internetes honlapján tesznek közzé. Ezt azért tartja fontosnak, mert a gyülekezési törvény szerint a szervező felel a rendezvényen történt eseményekért. Bencze kijelentette, ha valakinek egy demonstráción felgyújtják az autóját, joga van tudni, kivel szemben érvényesítheti kárigényét. A gyülekezési törvényben ez áll: „a rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható”.

A gyülekezési törvény 1989-ben született. Érdekes, hogy ezt a szabályozást csak 2008-ban vették észre. Reméljük, a rendőrség következetesen jár el a jövőben, és a demonstrációk szervezőjének a neve kivétel nélkül nyilvános lesz. Akkor nem fordulhat elő, amiről a Népszava írt a Gyurcsány melletti tüntetés kapcsán: „a szervezők most a korábbinál nagyobb illegalitásban készülnek az eseményre”.

Sajtóhírek szerint a Készenléti Rendőrségnek a szervezet parancsnoka, Papp Károly dandártábornok tíznapos összetartást is elrendelt március 8. és 18. között, vagyis a Fidesz–KDNP által kezdeményezett népszavazást megelőző naptól a nemzeti ünnepet követő időszakig. A Demokrata megkérdezte Lukács Anitát, a Készenléti Rendőrség sajtóreferensét, de ő cáfolta a készültségről szóló híreket.

Toborzás a radikális oldalon

A Magyar Önvédelmi Mozgalom hetek óta hirdeti március 15-i rendezvényét. Felszólal a szervezet tiszteletbeli elnöke, Kovács Géza, Sneider Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri önkormányzati képviselője, ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, aki újabban a sokatmondó Hamasz rövidítésű Hazafias Magyarok Szövetsége vezetőjeként tevékenykedik a közéletben, Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke, a Hunnia nevet viselő „párhuzamos Magyarország” egyik alapítója, és Budaházy György, ugyancsak a Hunnia képviseletében.

Felhívásaikban félreérthetetlenül harcias fellépést szorgalmaznak. Egyik közleményüket ezzel zárják: „Petőfi utódai, készüljetek!” Idézünk néhány jellemző részletet a közleményekből:

„Ha az MSZP–SZDSZ-bűnszövetkezet a népszavazás után nem vonja le a megfelelő következtetéseket, akkor csak egy és ugyanaz a lehetőségünk marad, mint 1848-ban a Márciusi Ifjaknak: Forradalomra, magyar!”

Másutt ezt olvashatjuk:

„Március 9-e után minden megengedett! A Magyar Önvédelmi Mozgalom teljes mellszélességgel támogatja Budaházy György és Toroczkai László népszavazás utáni cselekvési felhívását. Tudjuk, a jóhiszemű választópolgárok úgy gondolják, hogy szavazatukkal kormányt buktathatnak békés megoldással, de ki fog derülni a népszavazás után, hogy az egypólusú kétpártrendszer nem erre van kitalálva. Ha a Fidesz vezetése beéri hónapokig tartó politikai huzavonával, törvényjavaslattal, módosításokkal – Orbán Viktor kijelentése ellenére –, akkor nekünk kell segíteni a NÉP-et, hogy többségi akaratát minden eszközzel érvényesíteni tudja […] Ebben az esetben a Fidesz felső vezetése is oda kerül már 2008-ban, ahová az MSZP–SZDSZ és az 1990-től lejáratódott többi párt: A történelem szemétdombja várja őket […] Ellenállók, hazafiak, készüljetek! Március 9-én kezdődik hazánk visszafoglalása, összefogva győzni fogunk! Március 15-e kötelez minket! Forradalmi napok jönnek, 1989 óta erre várunk!”

Merthogy a Magyar Önvédelmi Mozgalom szerint „a népirtás és az élettér elleni merénylet megfékezése a forradalom”.

Toroczkaiék különközleményt adtak ki a MÖM rendezvényének támogatására:

„Ismét meg kell mutatnunk, hogy nem félünk, főleg most, amikor a hatalom immár nemcsak az ütközetek során kényszerül levetni demokratikus álarcát, hanem a hazafiaktól való rettegése miatt már azt sem bánja, ha a III. köztársaság nyílt diktatúrává válik. […] Ha a népszavazás győzelme esetén a hatalom mégis úgy dönt, hogy ismét figyelmen kívül hagyja a nemzet akaratát, akkor nekünk kell rákényszerítenünk, hogy ezt ne tegye! Március 15-én újra lehetőség nyílik arra, hogy visszavonulásra bírjuk, és ellenállásunkkal jelezzük: nem adtuk fel, nem lehet megfélemlíteni minket!”

Ilyen lelkesítő szózatokat az említettek már többet is kibocsátottak a 2006-os őszi megmozdulások brutális vérbe fojtása óta, nem sok sikerrel. Ha tényszerűek akarunk lenni, meg kell állapítani, hogy Magyarországon nincs forradalmi hangulat. Hogy ez jó-e vagy inkább rossz, azt ki-ki vérmérséklete szerint eldöntheti. De rögzíteni kell a tényt, hogy Magyarországon ma nem lehet kormányt buktatni, nemhogy rendszert váltani néhány száz fős radikális akciókkal. Az ilyen kezdeményezések itt és most csak gőzlevezetésnek jók, és lassan csak egy szubkultúra megnyilvánulásai lesznek.

Puskaporos levegő

Ha viszont Gyurcsány továbbra is kiáll amellett, hogy annak eredménye a díjak eltörlésén kívül semmilyen következménnyel nem jár a kormányra, könnyen növelheti a radikálisok táborát. Nemcsak politikai téren puskaporos a levegő. A polgárháborús hangulat szításából derekasan kivette részét Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője, aki burkoltan megfenyegette a Magyar Gárdát, mondván, legjobb akarattal sem tudja visszatartani a cigányságot a gárda elleni erőszakos fellépéstől. Március tizenötödike előtt ez bizony nem túl biztató előjel.

Bár hivatalos indoklás nincs, lemondták a március 15-i fellépést a Magyar Színház művészei, az utcai harcoktól tartva. Az állami ünnepség és Demszky Gábor megzavarása idén is szinte száz százalékban borítékolható. Ezeknek a megmozdulásoknak csak az intenzitása a kérdéses. Nagymértékben függ a referendum belpolitikai következményeitől. Ha a kormány provokálni akar, az utcai demonstrációk újból erőre kaphatnak.

Lass Gábor