Magyarország katonai és humanitárius segítséget nyújt Csádnak
Kettős küldetés
Jövőre egy humanitárius szerepvállalás tagjai mellett közel 200 magyar katonából álló kontingens utazik Csádba. A közép-afrikai ország a stabilitás utolsó mentsvára a Száhel-övezetben. A világ egyik legszegényebb, de a térségben gazdaságilag egyik legnagyobb növekedést produkáló államában már eddig is másfél millió menekült torlódott fel, miközben a szomszédos országok egy része felől dzsihádista terrorizmussal, banditizmussal és adott esetben lázadókkal is fel kell vennie a harcot.
A veszélyek korát éljük, napjainkban már két súlyos fegyveres konfliktus is zajlik – mondta a Demokratának pár hete Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
– Felborult a világban az évtizedeken át tartó egyensúly. Ha baj van a Száhel-övezetben, az pillanatok alatt nálunk is lecsapódik – tette hozzá.
A honvédelmi miniszterrel lapunk az elsők között beszélgetett arról, hogy Magyarország kész akár katonai segítséget is nyújtani a térségben. Elhangzott, az is, hogy ha Csádban is teret nyer a káosz, az újabb milliós migrációs és terroristahullámokat indít el Európa felé. Október 13-án pedig már azt jelentette be a miniszter, hogy Magyarország komplex támogatási csomagot ajánl fel Csádnak, amelynek a humanitárius segítségnyújtás, a mezőgazdasági fejlesztések mellett a katonai szerepvállalás is részét képezi. A tárcavezető elmondta: a csádi elnök által kezdeményezett katonai misszió célja, hogy segítse a migráció megállítását, a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a helyi fejlesztési programok biztonságos működését. Mindezzel pedig erősítse Magyarország és Európa biztonságát. Kitért arra is, hogy bár Csádban amerikai és francia erők is jelen vannak, a magyar szerepvállalás önálló lesz. A 2024-re tervezett küldetésről szóló országgyűlési határozati javaslatot a kormány nevében a Honvédelmi Minisztérium a múlt héten benyújtotta; ha az Országgyűlés elfogadja, akkor megkezdődik a közel 200 fős állomány célzott felkészítése.
Miért pont ott és most?
„Annak ellenére, hogy Csád a világ egyik legszegényebb országa, több mint másfél millió nemzetközi és belföldi menekültnek ad otthont. Az országra ható regionális konfliktusok – ilyen többek között a szudáni válság és a nigériai dzsihádizmus – miatt Csád súlyos, már-már megoldhatatlan kihívás elé van állítva. A közép-afrikai ország történelmének egyik legkritikusabb humanitárius válságán megy keresztül. A szudáni konfliktus kirobbanása miatt eddig 487000 ember érkezett Csádba” – áll a Migrációkutató Intézet tanulmányában, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet becslése szerint közülük több mint 77 ezren csádi visszatérők. A csádi kormány és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az év végéig mintegy 600 ezer fő kereshet menedéket a közép-afrikai országban. A humanitárius helyzetet súlyosbítja, hogy a szudáni harcokat megelőzőleg közel 580 ezer nemzetközi védelemre jogosult és további 400 ezer belső menekült tartózkodott az állam területén.
– Csád egyfajta szigetelő államként működik a Száhel-övezet többi része és Szudán felé, ami egyszerre áldás és átok is. Ez az utolsó olyan ország a régióban, ahol nem omlott össze a rendszer, és nem ragadták meg a befolyást Európával kevésbé barátságos hatalmak. Ugyanakkor a biztonsági környezet viszonylagos stabilitásának megőrzése érdekében támogatást igényel a számos, országon belüli vagy országhatárokon túlról működtetett terrorista, bandita vagy lázadó elemek miatt, amelyek esetenként számottevő fegyveres erőt tudnak felvonultatni, nem is beszélve a menekültválságról – mondja a Demokratának Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
Mi vár a magyarokra?
Milyen fogadtatásra számíthatnak majd a magyar katonák Csádban? Marsai Viktor szerint ez attól függ, hogy hova lesznek telepítve.
– Az ország területe óriási, északi része sivatagos, dél felé haladva pedig átmegy füves-fás szavannákba. A Csád-tó medencéje viszonylag termékeny terület, itt van a főváros, N’Djamena is. A menekülttáborok zöme, így vélhetően a magyar humanitárius tevékenység is a szudáni határ mentén helyezkedik el. Egyelőre nincsen információ arról, hol zajlana a csádi katonák kiképzése, valószínűleg a főváros közelében, ami szintén stabilabb térség – véli az igazgató, hozzátéve, ez kedvező lenne a katonáknak, ugyanis itt a lázadó csoportok befolyása kisebb, márpedig éppen ők azok, akik garantáltan ellenségként tekintenének a kormány által meghívott idegen fegyveresekre.
Mindenesetre a magyar kontingensnek nem lesz feladata az, hogy a helyi belviszályokban bármilyen szerepet játsszon. Ők a csádi fegyveres erők kiképzésére fognak koncentrálni, illetve a terrorizmus elleni harcot segítik majd, illetve szükség esetén a humanitárius misszió biztosítása és támogatása lesz a feladatuk.
A probléma méretét tekintve cseppnek tűnik a tengerben a tervezett 200 magyar katona, ám Marsai Viktor úgy látja, nem a fegyveresek létszáma az igazán fontos, hanem a humanitárius akció, amely a menekülttáborok lakóinak nyújt majd segítséget.
Magyarország képes rá
Magyarország célja, hogy a Száhel-övezetben hozzájáruljon a térség stabilitásának a növeléséhez, ehhez partnerországokat kellett és kell keresni – mondja a Demokratának Máthé László, a szubszaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai koordinálásáért felelős miniszteri biztos.
– Csád az övezet biztonsági helyzetéhez képest jelentős stabilitást tud felmutatni, ezért esett erre az országra a választásunk, és kezdeményeztünk egy átfogó és összetett együttműködési partnerségi megállapodást – fűzi hozzá. Lapunknak azt is elárulja, hogy ez az együttműködési forma a térségben más országok részéről is működtetett 3D elvére épül (diplomacy, development and defence, azaz diplomácia, fejlesztéspolitika és védelmi együttműködés).
– A humanitárius misszió feladata a menekültek ellátását segítő infrastruktúra és intézményrendszer kiépítése lesz, ebbe beletartozik az orvosi segítség, de a menekültügyet támogató államigazgatási rendszerek dolgozóinak képzése is. A fejlesztéspolitika azt a célt szolgálja, hogy az életkörülmények javuljanak, az itt élőknek legyen esélyük a helyben maradásra. Ehhez a mezőgazdaságra is fókuszálni kell, és az élelmiszer-biztonság, valamint az élelmiszer-minőség javítására. Erre azért is szükség van, mert a migrációs krízis következtében több csádi városban az élelmiszerárak annyira megemelkedtek, hogy az újonnan érkezők többsége nem engedheti meg magának, hogy élelmiszert vásároljon. Ez a folyamat a helyi lakosokat is érinti, mivel megélhetési költségeik nőnek.
A diplomata hangsúlyozza: a magyar agrártechnológia szereplői világszínvonalúak, legyen szó magáncégekről vagy olyan felsőoktatási intézményekről, mint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Csád pedig nagyon különleges ország, ahol megtalálható több, Afrikára jellemző törésvonal, ám alapvetően békés kontextusban. A nomád népcsoportok szemben állnak a letelepedett közösségekkel, ám nincs konfliktus a muszlim és keresztény lakosság között, ahogy az arab és a fekete-afrikai népesség is békében él egymással.
– A legfontosabb tanulság most annak a felismerése, hogy Magyarország erre a feladatra készen áll, képes a világ egy távoli szegletében egy komplex programot megvalósítani. Minden bizonnyal embert próbáló lesz, de megmutatja, hogy erős nemzet vagyunk – mondja a miniszteri biztos. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar szerepvállalás lassan példaértékű az Európai Unión belül, sőt előállt egy olyan helyzet, amikor Brüsszel és Budapest nagyon hasonlóan kezd el gondolkodni.
