Az MTI-hez eljuttatott közleményükben tudatták, hogy ebben a helyzetben a CÖF-CÖKA nyílt levéllel fordul Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.

Hirdetés

Levelüket ismertetve azt írták: nem okozott számukra különösebb meglepetést, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet a jogállamisági rendelet ügyében.

A döntést szerintük előrevetítette mások mellett Vera Jourová bizottsági alelnök, aki egy interjújában „gyakorlatilag megfenyegetett” egyes közép-európai országokat.

Mindeközben – tették hozzá – a baloldali-liberális-zöld többségű Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt tartotta a bizottságot, hogy minél előbb vessék be az új – immár sokadik – jogállamisági fegyvert Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, most pedig sürgetik, hogy az Európai Bizottság mielőbb alkalmazza a mechanizmust.

A CÖF-CÖKA szerint a mechanizmus alkalmazása Magyarország esetében azért sem volna jogszerű, mert Magyarországon „a korrupció alacsony jelenléte, visszaszorultsága és az egészségesen működő gazdasági rendszer és mechanizmusok kérdése összefüggésben állnak a joguralommal, az állam és közigazgatás demokratikus jellegével”.

A magyar gazdaságnak az elmúlt években mutatott tisztulási folyamatai, a megreformált adórendszer, a bürokrácia mérséklése, a modern, e-alapú, transzparens ügyintézés a közigazgatási hivatalok megfelelő szintjein együttesen a korrupció visszaszorítását szolgálják – írták.

Felhívták a bizottsági elnök figyelmét arra, hogy jogi alapelv az ártatlanság vélelme, amely szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a felelősségét jogerősen nem állapították meg.

Vagyis – folytatták – továbbra sincs megnyugtató válasz arra, hogy ki fogja és hogyan végrehajtani a mechanizmusban foglalt „nyomozati cselekményeket”, ki és milyen legitimáció alapján dönt majd a szankciókról. Tudják-e garantálni eközben az alapszerződés 4. cikke szerinti tagállami nemzeti identitás és persze a szuverenitás elvének védelmét – sorolták kérdéseiket a nyílt levélben.

A CÖF-CÖKA vezetősége úgy fogalmazott: „Az állandó jogállamisági fenyegetés nem az európai egységet, hanem a megosztottságot erősítené. A politikai mérlegelés (…) az ideológiai alapú kettős mércét jeleníti meg, amely az EU intézményéibe vetett bizalmat rengetné meg, és végső soron a közösség fennmaradását is veszélybe sodorná.”

A levélben az is kifogásolták, hogy szerintük az ítélet, a kihirdetésének időpontja és „teátrális jellege” miatt beavatkozást jelent a közelgő magyarországi országgyűlési választásba, hiszen a baloldali ellenzék „úgy ünnepli a verdiktet, mintha minimum megnyerte volna a választásokat”.

A magyar nemzeti civilek elkötelezett képviselőjeként úgy ítélik meg, hogy a bíróság döntése és általában Brüsszel hozzáállása a „jogállamiságinak csúfolt” eljárásokhoz sértik a népszuverenitást, gyengíteni próbálja a népfelség elvét.

„Ez a fajta kettős mérce az EU-t megmételyezi, az integráció folyamatát nem csupán lassítja, de annak aláásására is alkalmas” – tartalmazza a CÖF-CÖKA nyílt levele.

Korábban írtuk