A családtámogatásoknak köszönhető, hogy nálunk kisebb a visszaesés
Kevesebb nő szül több gyermeket
Soha olyan kevés gyerek nem született Európában, mint tavaly. Ez alól Magyarország sem kivétel, ám nálunk a családtámogatási rendszer mérsékelni tudta a csökkenést.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 77 500 gyerek született 2024-ben Magyarországon, 9,1 százalékkal, 7725-tel kevesebb, mint 2023-ban. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,38, egy évvel korábban ez 1,51 volt. Ezek a csupasz számok, amelyekre támaszkodva a balliberális média most hangulatkeltésbe fog kezdeni, mondván megbukott az Orbán-kormány családpolitikája. Csakhogy a most hangoskodók néhány tényezőt „elfelejtenek”.
Családbarát kormányzás
A demográfiai folyamatok nem fordíthatók meg néhány év alatt, noha eredményeket el lehet érni. Eredmények pedig voltak bőven az elmúlt években – éppen az elmúlt évtized folyamatosan bővülő családtámogatási rendszerének is köszönhetően. Ilyen például, hogy a 2011-re mélypontra, 1,23-ra zuhanó termékenységi arányszám folyamatos emelkedéssel 1,61-re nőtt 2021-re. Emellett megállt a születésszámok meredek csökkenése is a 2010-es évek közepére, sőt több olyan esztendő volt, amikor ismét emelkedett. A házasságkötéseknek pedig egyfajta reneszánszát láthattuk az elmúlt években, az pedig tapasztalati tény és kutatások is igazolják, hogy a házasságokban jellemzően több gyermek születik, mint az élettársi vagy más kapcsolatokból.
Negatív uniós rekord
Való igaz persze, hogy sosem született ilyen kevés gyermek Magyarországon, mint tavaly – csakhogy a negatív rekord az egész Európai Unióra igaz. Az unióban 2023-ban 2020-hoz viszonyítva mintegy 10 százalékkal kevesebb gyermek született, Magyarországon nem volt ilyen mértékű a születések számának visszaesése. Ebben a csökkenésben pedig a Covid-járványnak és az elmúlt három évben a szomszédunkban zajló háborúnak is komoly szerepe volt, hiszen a párokat, családokat elbizonytalaníthatta a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet.
Most látható a Bokros-csomag pusztítása
Hankó Balázs ráadásul még egy fontos tényezőre hívta fel a figyelmet a csütörtöki Család 2025 konferencián. A KINCS és a Századvég rendezvényén a kulturális és innovációs miniszter a Bokros-csomag családokat sújtó következményei közé sorolta, hogy
a Ratkó-dédunokák már kevesebben születtek meg. A magyar társadalomból pedig ma éppen ezek a családalapítási korban lévő fiatalok hiányoznak. Ha ők megszülettek volna, akkor tavaly is jóval több, akár 100 ezer újszülött jöhetett volna világra.
Hankó Balázs hozzátette, a 77 ezres születésszám a 2010-es családpolitikai fordulat nélkül 66 ezer körül alakulna. Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese ezt azzal egészítette ki, hogy mivel kevesebb a szülőképes korú nő, ma kevesebb nő szül több gyermeket. 2010 óta ugyanis a teljes termékenységi arányszám emelkedését láthattuk, amelynek köszönhetően mintegy 200 ezerrel több gyermek született meg az elmúlt bő évtizedben, mintha a fordulat előtti számok állandósultak volna.
A Demokrata jövő szerdán, február 5-én megjelenő számában részletesen foglalkozunk a népesedéssel, a családtámogatásokkal, bemutatva a magyar közelmúlt demográfiai eseményeit, a családbarát kormányzás eredményeit, a szülőképes korú nők számának csökkenését, miközben kitekintünk Európa és a nagyvilág népesedési helyzetére is.
