A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség immár 10 éve rendszeresen vizsgálja az egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. Az adatfelvételre 2025 február elején került sor. A felmérés szerint a helyzet szakterületenként változó, a szükséges várakozási idő 1,7 naptól, 78 napig terjedhet.

Hirdetés

Az összesített átlagos várakozási idő 10 év óta először csökkent.

A felmért 20 szakterület összesített átlagos várakozási ideje 28,3 nap, ezzel 2019 óta először került ismét 30 nap alá az összesített várakozási idő. Ám mint a Szövetség szakértői leszögezik: a COVID előtti 2019-es értékek eléréséhez még mindig javulás szükséges.

A vizsgálat azt mutatta, hogy továbbra is nagy a különbség az egyes szakmákra jellemző betegvárakozási idők között. Összeségében 14 szakma tudott javítani, ám a szakmák több mint negyedében romlott a helyzet.

Markáns javulás mutatkozik a diabetológián, ahol átlagosan több mint 21 nappal rövidült le a várakozási idő. A gasztroenterológiai vizsgálatokra 16 nappal kevesebbet kell várni, mint 2023-ban, és a reumatológiai szakrendelésekre is be lehet jutni nem egészen 17 nappal előbb, mint két évvel ezelőtt.

Korábban írtuk

A gyermekgyógyászatokon kevesebb mint 2 nap várakozás után fogadják a gyerekeket, és 4-5 napra csökkent a várakozási idő a pszichiátria, a tüdőgyógyászat és ultrahang szakrendeléseken.

Ám nem minden szakmában mutatkozik javulás. Romlott a helyzet az endokrinológiai szakrendeléseken, amelyekre 78 napot is kénytelenek várni a beutaltak. Hasonlóan rossz a helyzet az angiológiai rendelőkben, ezekben másfél hónapra duzzadt a várakozási idő. 

Elmondható azonban, – áll a Szövetség összefoglalójában, – hogy e két szakterületen túl, csak olyan szakmában nőtt a betegvárakozási idő, amelyekben a magán és a közellátás között éles verseny folyik a szakemberekért. A bőrgyógyászat, nőgyógyászat, szemészet, urológia tartozik e körbe.

A Medicina 2000 Szövetség szakértői úgy látják, hogy a teljesítményfinanszírozás hatékony eszköz a betegfogadási listák hosszának csökkentésére. Ám további intézkedéseket sürgetnek e listák kurtítására. Szerintük a többletfinanszírozás és a teljesítmény volumenkorlátok célzott feloldása tovább javíthatná a helyzetet. Hasonló eredményt várnának attól is, ha a háziorvosok szélesebb körben lennének jogosultak a gyógyszerfelírásra. Az Egészségablakokon keresztül foglalható vizsgálati időpontok szintén lerövidíthetik a várólistákat.