Ki a veszélyesebb?
Itt a nyár, zsúfoltak az utak, hamar megtörténik a baj. Tele vannak a híradók a balesetekkel, a közlekedők pedig előszeretettel mutogatnak egymásra. Az autósok szerint a felelőtlenül száguldozó motorosok, a motorosok szerint a se lát, se hall üzemmódban közlekedő autósok a hibásak. A Demokrata utánajárt, mi az igazság, miből lesz a legtöbb baleset, és hogyan lehet elkerülni.
Ha a címben feltett kérdésről közvélemény-kutatást tartanánk, a többség alighanem a száguldozó motorosokra voksolna. Ám a számok mást mutatnak. A KSH adatai szerint az idei első negyedévben 2468 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezekért csupán 125 esetben volt felelős motorkerékpár vagy segéd-motorkerékpár. Autósok 1777 alkalommal okoztak balesetet, de még a kerékpárosoknak is több, 164 baleset van a rovásukon. Persze az első negyedév nem annyira mérvadó, hiszen jószerével elkerüli a motorosszezont, a tavalyi adatok pedig a járványhelyzet miatt voltak a megszokottnál markánsan jobbak, de ha megnézzük a 2019-es számokat, abban az évben 16 627 sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek közül csupán 766-ért volt motoros a felelős.
Tovább árnyalhatjuk a képet azzal, hogy a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek nagyjából egyharmada nyáron történik. A KSH adatai szerint 2020-ban 13 778 személyi sérüléses közúti incidens történt, ebből a nyári hónapokban 4291. Tavaly 460-an haltak meg közúti közlekedési balesetben, ebből 122-en nyáron. Az idei nyári szezon is hat motoros halálával indult.
Ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy motorosból jóval kevesebb van az utakon, így a KSH adataiból nem derül ki, hogy az autósok vagy a motorosok a veszélyesebbek-e. Mező János, a Motorrevü főszerkesztője több évre visszamenőleg vizsgálja az összes regisztrált motorbalesetet, és arra jutott, hogy ezek közel fele történt a motoros, másik fele az autós hibájából. Néha az egyik, néha a másik fél van enyhén többségben, de nincs szignifikáns eltérés. Ugyan az utóbbi egy-két évben minimális arányban csökkent az összesen belül a motorosbalesetek száma, de ez sem jelentős változás.
Fejben ott kell lenni
De hogyan lehetne ezeket a baleseteket megelőzni? A Motorrevü főszerkesztője szerint fejben nagyon ott kell lenni, ha az ember hosszabb szünet után ül fel a motorra, főleg ha valaki csak nyárra veszi elő a járgányt.
– Ilyenkor jön a szokásos eufória, elkapja a gépszíj, elkezdi „húzni neki”. Pedig nem ártana tudatosítani, hogy a reakcióidő már nem a régi, jó volna visszafogottan kezdeni – mutat rá Mező János, hozzátéve, a szezon elején egy vezetéstechnikai tréningre is érdemes ellátogatni, ahol akár egy nap is elég lehet ahhoz, hogy a motoros újra érezze a féktávot, és magabiztosan menjen a kanyarodás. Azt azonban télen-nyáron egyaránt észben kell tartani, hogy motoron az ember jóval sebezhetőbb, és hogy akkor is beleszaladhat egy balesetbe, ha teljesen szabályosan közlekedik, és az autós is odafigyel – ez egyszerűen a motorkerékpár dinamikájából következik. A szakértő ezért azt tanácsolja, hogy ne motorozzunk holt térben, és ne hagyatkozzunk a bizalmi elvre, sőt próbáljunk meg úgy vezetni, mintha csak mi ismernénk a KRESZ-t, elvégre a kórházi ágyak tele vannak olyanokkal, akiknek elsőbbségük lett volna.
Az extrém meleg kapcsán viszont a motorosok vannak előnyben, két keréken nehezebb kikapcsolni, mint a volán mögött, az pedig végképp ritka eset, hogy valaki elaludjon a nyeregben. Persze egy átbulizott hétvége után egy hosszú, monoton menet az autópályán veszélyes lehet, jóval lassabban jut el a parancs az agyból az ujjakig, lábakig, és a rosszul megválasztott követési távolság is végzetes lehet.
Mező János lapunknak azt is elárulja, miből lesz a leggyakrabban baleset: legtöbbször a balra kanyarodó autós nem adja meg az elsőbbséget a szemből érkező, egyenesen haladó motorosnak.
– Ez már velem is előfordult, bár a szemkontaktus is megvolt a sofőrrel, mégis belém fordult. De az elmúlt években azt is tapasztaltuk, hogy sokat romlott a piros lámpás fegyelem; ami pár éve még a legszigorúbb tilalom volt, az mára jószerével ajánlássá szelídült – teszi hozzá.
Miért ennyire szezonális?
– A tavasz beköszöntét az is szokta jelezni, hogy megszaporodnak a motorosbalesetek, ez teljesen logikus – mondja demokratának Mező János. Egyrészt az a nyilvánvaló oka, hogy a téli időszakban többnyire a garázsban pihent a motorkerékpár, a balesetek száma akkor ugrik meg, amikor hirtelen sok motoros kezdi el az utakat róni. Másrészt a szakértő szerint a téli pihenő miatt sokakból a rutin is kikopik.
– A motorozás mint bármilyen motorikus készség gyakorlás híjával egy kicsit berozsdásodik, a reakcióidők megnőnek, az ember elszokik attól a fajta közlekedési rutintól, amit a motorozás igényel. Az is benne van a pakliban, hogy októbertől márciusig az autósok is elszoknak motorosok jelenlététől a forgalomban, nincs ott a tudatunkban, hogy bármikor megjelenhetnek a kocsisorok között, egyébként teljesen legálisan, és hajthatnak előre a lámpákhoz. Ami még nagyobb probléma, hogy olyan helyeken tűnnek fel a motorok, ahol az autóvezető téli rutinjának megfelelően pár perccel korábban még nem számított senkire a tükörbe nézve – mutat rá Mező János. A szakértő szerint törvényszerű, hogy ha megnő a közlekedésben részt vevők száma, akkor több baleset történik.
Ebben segíthet a tréning
– A motorosképzés sokáig csak az alapokkal foglalkozott – indulás, megállás, elemi biztonsági feltételek. Legtöbb hallgatónk pont azért jön hozzánk, hogy ezt a tudást bővítsük, menjünk bele jobban a motorozáshoz szükséges készségek fejlesztésébe. Mi leginkább a kanyarodással, a fékezéssel és az elkerüléssel foglalkozunk – mondja a Demokratának Szloboda Tamás. Márpedig a vezetéstechnikai tréningeket szervező Safety Hungary üzletágvezetője szerint bőven van min javítani, mivel motornál a fékerőt sokkal inkább adagolni kell, mint autónál. Ha az első kerék megcsúszik, akkor biztos az esés, de azt is gyakorolni kell, hogyan lehet kezelni egy pillanatnyi megcsúszást.
– Oktatásunk egyik lényege az elkerülés, sok gyakorlást igényel az, hogy a motoros a hirtelen felbukkanó akadályokat jól le tudja reagálni, és ne az legyen a vége, hogy mondjuk nekimegy egy autónak. De nagyon sok olyan alapvető dolog is van, amire a többség csak legyint, ám valójában nem tudatosul benne, hogy is kell csinálni. Ilyen például a megfelelő testhelyzet, ami egy hosszabb út esetében már nagyon is fontos tényező, ahogy a kanyarodásnál is; sokan a megfelelő gyakorlat híján nem merik bevenni a kanyart, ami gyorsan balesethez vezethet, vagy éppen megcsúszik a motor a kavicson. Ezek olyan dolgok, amikre fel lehet és fel is kell készülni – sorolja Szloboda Tamás. Éppen ezért a Safety Hungarynál bukócsöves motorokon, biztonságos körülmények között lehet mindezt gyakorolni, így a jelentkezőknek nem kell sem az egészségüket, sem saját járművüket kockára tenni.
