Ki és miért fél az akkugyártól?

Ma, az elektromos autók közel 40 százaléka CATL akkumulátorral működik, a legnagyobb autóipari brandek, a BMW, a Daimler, a Toyota, a Volkswagen, a Volvo és a Tesla is a kínai cég akkumulátorait használják. A CATL 2022-ben döntött úgy, hogy Németország után Magyarországon nyitja meg második európai üzemét. A debreceni gyár a német egység technológiai értelemben vett ikertestvére. A beruházásnak a magyar gazdaságra gyakorolt előnyös hatásai hosszú évtizedekre meghatározzák majd az ország fejlődését. Tudni kell ugyanis, hogy az Európai Unió döntése értelmében 2035-től véget ér a belsőégésű motorok gyártása a kontinensen, onnantól kezdve kizárólag elektromos autók gördülnek le a gyárak futószalagjairól. A CATL termékeire így hatalmas kereslet lesz. A tény tehát, hogy Magyarországon jön létre kontinensünk legnagyobb akkumulátor gyára, óriási lehetőséget jelent hazánk gazdaságának .

A kínai óriáscég beruházása különösen az ország keleti része számára jelent előnyöket. Az akkumulátorgyár nem csak Hajdú-Bihar, hanem az egész régió gazdasági szerkezetét átalakítja. A cirka 7,5 milliárd eurós befektetés eredményeként (3000 milliárd forint) épülő gyár indulásakor kilencezer emberrel kezdheti meg majd a termelést. A kínai cég jelentős összegű iparűzési adót fizet majd a civis városnak, nem beszélve az államhoz befolyó adóbevételekről. Ráadásul a gyár építési munkálataira magyar cégek is jó eséllyel pályázhatnak, így magyar beszállítók és alvállalkozók tucatjai juthatnak jelentős megbízásokhoz. Már amennyiben a honi baloldal meg nem fúrja a beruházást.

Kibicek tüntetnek

A CATL debreceni gyáralapítása hamar politikai támadások kereszttüzébe került. A kínai üzemegyég állítólag holdbéli tájjá változtatja Debrecent és környékét, mérget okádó gyárkémények meredeznek majd az ég felé, amelyek eltakarják a napot a sápadt gyermekek és a szárazságtól szenvedő fák elől. Legalábbis az előbb vázolt kép rajzolódik ki szemünk előtt, ha az ellenzéki politikusokra és az őket segítő sajtó beszámolóira hagyatkozunk. Az ellenzéki pártok egységfrontba tömörültek annak érdekében, hogy megakadályozzák a gyár létrejöttét. A környezetvédelmi engedély megszerzése előtti közmeghallgatások botrányba fulladtak, a baloldali pártok néhány száz aktivástával a hátuk mögött gyakorlatilag leuralták a nyilvános fórumokat. A felvételek tanúsága szerint több főállású forradalmár is részt vett a közmeghallgatásokon, többek között Bertalan Attila, aki a Kossuth téri kormánybuktató tüntetések egyik főszervezője. A zűrzavarba fulladó lakossági tájékoztatókon általában 300 ember vett részt.

Tény és való: a pártok aktivistáin kívül sokan vannak olyanok is, akik valóban aggódnak az akkumulátorgyár által jelentett egészségügyi kockázat miatt. A debreceni és környékbeli polgárok megtévesztésére néhány hónapja masszív dezinformációs kampány indult. A suttogó propaganda szerint az akkumulátorgyár súlyosan veszélyes, megmérgezi a környék vízhálózatát, a levegőt és a talajt. Emellett áramból és vízből egyaránt rengeteget használ, a környék lakóinak és gazdálkodóinak pedig a nyári aszályos időszakokban még nehezebbé válik majd az élete.

A nyilvános meghallgatások ezért borzasztó feszült hangulatban zajlottak le. Az álhírekkel feltüzelt lakosok veszélyben érzik az egészségüket, és a lakóhelyüket. A helyzet ismerői számára elszólásnak tűnik, hogy az egyik baloldali portál mikepércsi riportjában arról írt, hogy az egyik érintett lakó sokáig nem is hallott a CATL gyár környezeti és egészségügyi kockázatai­ról, aztán valami a fülébe jutott, a fősodratú médiából végül bizonyosságot szerzett, hogy valóban vége lesz a világnak, ha sor kerül az akkumulátorgyár beüzemelésére.

Közben a magyar média egy része olyan lelkesedéssel közvetíti a beruházással összefüggésben terjedő álhíreket, mintha ezért kapnák a fizetésüket. Ez azért is meglepő, mert az üzem műszaki dokumentációja bárki számára elérthető. Kérdéseket szül az is, hogy miért sugallják azt a közmeghallgatásokról készült tudósítások, mintha a debreceni polgárok többsége a beruházás ellen lenne, miközben városházi forrásaink szerint a projektet ellenzők és a támogatók aránya a városban nagyjából egyenlő, országosan pedig a beruházás támogatói vannak többségben. Nem mellesleg a gyár megépítését elutasítók aránya azután nőtt meg jelentősen, hogy az elmúlt hónapokban a Facebookon zajló dezinformációs kampány megdolgozta a közhangulatot.

A valóság

Pedig a valóság az, hogy a CATL gyár minden tekintetben biztonságos, zárt rendszerű működésének köszönhetően semmiféle kockázata nincs annak, hogy az üzemből bármiféle mérgező anyag a szabadba jusson. Nem mellesleg a magyar biztonsági előírások az uniós szabályozásnál is szigorúbb feltételeket szabnak a védelem és biztonság tekintetében. A hazai iparbiztonsági mechanizmus kétlépcsős engedélyezést ír elő, illetve egy sor olyan fékező mechanizmus van beépítve a rendszerbe, amelyek meggátolják, hogy bármilyen veszélyes anyag a levegőbe kerüljön.

A levegő tehát biztonságban van. Mi a helyzet a vízzel és a talajjal? Nos, a vízfelhasználás tekintetében a CATL a takarékosság élharcosa. A napi 3 ezer köbméternyi – hűtésre használt – vízigényének 70-80 százalékát szürkevízből, azaz tisztított szennyvízből fedezi. Tehát az álhírekkel szemben, a gyár nem használ el értékes ivóvizet. A CATL beruházás így teljes egészében megfelel a legszigorúbb EU-s és magyar előírásoknak.

Panaszként jelent meg az is, hogy a környék lakóházai és egyéb ingatlanjai eladhatatlanná válnak a gyár megépülése után. Hozzáértők szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz. A gyár közelében ugyanis szolgálati lakásokra, szállodákra, éttermekre lesz szükség, aki tehát a környéken rendelkezik földterülettel vagy házzal, az biztos helyen tudhatja a befektetését. Ráadásul a CATL gyárnak otthont adó a Déli ipari övezetben épül már az ITK Holding Zrt. buszgyára, a Krones AG csomagolóberendezéseket gyártó üzeme, amelyek mellett a Continental is jelen lesz. Sőt, a közelben található a debreceni repülőtér is, így az állítás, miszerint egy békés kertvárosi nyugalmát zavarja meg a gyár, egyszerűen hazugság.

A gyár óriási energiaigényével kapcsolatos riogatás sem megalapozott. A működéséhez szükséges energiát ugyanis akár külföldről is megvásárolhatja az üzem, a cég vezetésének környékéről pedig azt az információt kaptuk, hogy saját megújuló energiatermelési kapacitás kiépítését is tervezik. Az olcsó áram biztosítása ugyanis kulcskérdés a gazdaságos gyártás szempontjából.

A közmeghallgatások gyakori felszólalója Madar Miklós is, aki nemrég a Mi hazánk nevű párttal is összerúgta a port, amiért szerinte cserben hagyták a CATL ellen folytatott harcában. A férfi egy jól ismert helyi nagygazda, akinek az ipari park létesítése közben az állam kisajátította a földjét. Állításával ellentétben azonban, amennyiben hihetünk Toroczkai László egy online videóban elmondott szavainak, nem kisemmizték, hanem a 13 hektárnyi termőföldjéért összesen 325 millió forintot helyezett neki letétbe az állam, amely összeg jócskán meghaladja terület piaci értékét. Madar azonban hatmilliárd forintot követel az államtól, korábban pedig kilátásba helyezte azt is, hogy megöli az ügyintézőt, amennyiben bárki a földjére teszi a lábát.

Az ellenzéki pártok és „civil szervezetek” a közmeghallgatásokon a gödi Samsung gyárra is elrettentő példaként hivatkoztak. Szerintük a gödi üzem megmérgezte a vízkészletet, ezért minden ipari beruházást azonnal le kell állítani az országban. Pedig valóság az, hogy a vízmintában talált lítium mennyisége kevesebb, mint a három legnépszerűbb magyarországi ásványvízben lévő aránya. Két másik anyagról pedig kiderült, hogy nem a Samsung-gyárhoz, hanem a mezőgazdasági termeléssel állhatnak kapcsolatban.

Nyugaton megoldották

Az üzem biztonságosságát bizonyíthatja az is, hogy Németországban annak ikertestvére 2022 áprilisban minden szükséges engedélyt megkapott, decemberben pedig a türingiai üzemben megkezdődött a CATL akkumulátor sorozatgyártása. Idén januárban a német gyár teljes üzemegységének az átadása megtörtént. A közmondásosan pedáns és szabálykövető németek tehát mindent rendben találtak a CATL működésével kapcsolatban. Mi több: Türingia tartomány zöld-szocialista koalíciója, vagyis az Európai Unió legvérmesebb környezetvédői is minden tekintetben támogatandónak ítélték a kínai akkumulátorgyárat. Anja Siegesmund tartományi környezetvédelmi és energiaügyi miniszter a német lapoknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy „a tartományi és a helyi szintű hatóságok példaértékű tempóban dolgoztak annak érdekében, hogy gyors eredményt érjenek el az engedélyezési folyamatban”. A németek nemhogy elüldözni nem szeretnék a CATL-t, de a tartomány gazdasági minisztere egyenesen egy türingiai akkumulátorvölgy kiépüléséről álmodik, „az ipar zöldítéseként” hivatkozva a projektre.

Ha Németországban rendben lévőnek találták a CATL-gyárat, mi az oka annak, hogy a hazai zöldek és baloldali pártok teljes testtel beleálltak a gyár elleni háborúba? Nos, rossz nyelvek szerint, akik a 2022-es ellenzéki kampányt finanszírozták, most bőkezűségükért egy apró szívességet kértek a magyar pártok vezetőitől. Érdemes tudni, hogy az Egyesült Államok dollármilliárdokat költ az akkumulátorgyártás támogatására, Washington számára stratégiai cél, hogy a kínaiakat megakadályozzák abban, hogy a zöldtechnológiák, így az akkumulátorgyártás területén is világelsővé váljanak. A CATL egy amerikai gyár megépítését is tervbe vette, de Nancy Pelosi ház­elnök tajvani látogatása miatt elnapolták a beruházást. A debreceni cirkusz így jó eséllyel egy geopolitikai harc színterévé vált, amelyben egyelőre a kínaiak állnak nyerésre. 

Mi, magyarok azonban a botránnyal biztosan veszítettünk. A történtek után a befektetők, legyenek azok ázsiaiak, nyugat-európaiak vagy éppen amerikaiak, a rizikófaktorok között tartják majd számon azt, hogy hazánkban a pártpolitikai csatározásokban a dollárbaloldal miatt a legfontosabb gazdasági projektek is áldozatul eshetnek.