Ki kell állnunk az igazunkért, nemzetünk és egész Európa szuverenitásáért

Európa akkor válhat ismét erőssé, ha a saját érdekeit képviselve a nemzetállamok közösségére épül – közölte a pénzügyminiszter a megemlékezésen.

Magyarország a történelem során sokszor védte Európát a külső támadásokkal szemben. Most is vannak olyan területek, ahol a rá szabott szerep ismét Európa védelme. „Azt kívánom, hogy ehhez a munkához legyünk képesek erőt meríteni hősi halottaink példájából” – tette hozzá.

Azt mondta: a szabadságharc hősének halála összefoglalja azt a hősies küzdelmet, amellyel sok ezernyi honfitársunk harcolt a független magyar hazáért, a magyar élet fennmaradásáért, a magyar igazságért.

Nem harcoltak hiába, mert az áldozathozatal akkor sem marad eredménytelen, ha hosszú időn keresztül annak látszott – fűzte hozzá.

Úgy vélekedett: a magyar történelem olyan a helyszínen zajlik, ahol ez az ellentmondást nem tűrő önfeláldozás az egyetlen módja a túlélésnek.

Bármekkora is a túlerő, bízni kell abban, hogy az igazság – legkésőbb hosszú távon – megvéd bennünket, valahogy úgy, ahogy ez 1848 után történt. Habár óriási volt az ár, amelyet fizettünk, a magyarság mégis megmaradt és ott van Európa térképének egy olyan pontján, ahol előttünk sokan eltűntek – emelte ki.

Ennek a túlélésnek a titka – folytatta – nem más, mint a kiállás az igazságunkért, a nemzeti szuverenitás oltalmazása és érvényre juttatása. A szabadságharcos hősök önfeláldozása arról is tanúskodik, hogy az igazság magasabb rendű, mint az egyéni emberi sors. Ez pedig azt is magában foglalja, hogy az ember nem mindenható, de ettől még létezik olyan, hogy Mindenható. Van objektív viszonyítási pont, van mindenség, amihez az ember mérheti magát.

Ez az állítás ma már egész Európa történelmére és akár a jövőjére is kiterjed, ugyanis az Európai Unió zászlajának csillagai arról tanúskodnak, hogy „egy felsőbb hatalom égisze alatt egyenrangú felek vagyunk” – fogalmazott.

Európát szuverén, független államok alkotják, saját önrendelkezési joggal felruházva, ezért aztán Európa sokszínű, ha úgy tetszik multikulturális, de a sokszínűség a tagállamokból ered és nem Európa egészéből. A kulturális sokszínűség alapja nem a kultúrák összekeverése, hanem az egyediségük megőrzése – jelentette ki.

Közlése szerint, ma másképp kell küzdenünk, mint 1848-ban kellett, mert az európai politikában több olyan erőteljes folyamatot láthatunk, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek szuverenitásunkra.

Nemzeti hőseink emlékezete megköveteli, hogy ezeket a veszélyeket képesek legyünk meglátni. Ébernek kell lenni minden veszélyt hordozó törekvéssel szemben – figyelmeztetett.

A továbbiakban úgy vélekedett, hogy jelenleg Európa meggyengülésének, szétesésének vagyunk a szemtanúi, a politikai-gazdasági hanyatlás hátterében Európa több pontján a kulturális alap, a saját önazonosság és szuverenitás meggyengülése, lépésenkénti feladása azonosítható.

„A történelmi eseményekről való megemlékezés lehetőséget ad arra, hogy ismét megbecsüljük saját magunkat és a ránk szabott feladatokat is. Európa akkor válhat ismét erőssé, ha elhalványult színeit képes külön-külön megerősíteni” – hangoztatta Varga Mihály.

Az ünnepségen Gór Csaba, a Fidesz 4. számú választókerületi elnöke arról szólt: október 6. arra emlékeztet, hogy a nemzeti egységért sok magyar feláldozta az életét és „a birodalmak árnyékában” folyamatosan küzdeni kell a megmaradásért.

Bíró Zsolt, a főváros II. kerületének fideszes önkormányzati képviselője felsorolta a 13 kivégzett honvéd tiszt nevét. Mint mondta, az ő küzdelmük mai szabadságunkban lelt értelmet.

A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az 1849. május 8-án az osztrák hadsereg golyózáporában hősi halált halt Schittenhelm Ede honvéd tüzér síremlékét.