A tablósorozat a középkori magyarországi egyetemek létesítésébe enged betekintést, amelyet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeuma mutat be.

A Nagy Lajos király által 1367-ben Pécsett alapított első magyarországi egyetemet hamarosan követte a főváros első intézménye, az Óbudai Egyetem. A négy fakultásból álló Universitas Budensis alapítólevelét Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa. A kor belviszályai között azonban az egyetemet ? feltehetően 1403-ban ? Zsigmond király bezáratta.

Néhány évvel később, Zsigmond – a pápasággal való viszonyának rendezését követően, a belviszályok elültével – szükségét látta egy közvetlenül a befolyása alatt álló magyar univerzitás létesítésének. Az 1410. augusztus 1-jén újjáalapított egyetem négy klasszikus fakultással – „szent teológia, a kánon- és polgári jog, az orvostudomány és a szabad művészetek” karral – működhetett, mindazokkal a kiváltságokkal, amelyeket a nagy európai egyetemek ? a párizsi, a bolognai, az oxfordi és kölni ? élveztek.

Az 1410-es pápai bulla eredetiben nem, csak a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként maradt fenn. E kiállításon kerül első alkalommal hiteles másolatként hazánkban nyilvánosságra Érszegi Géza professzor szakavatott fordításában és átiratában.

A 13 tablóból álló sorozat korabeli dokumentumok felhasználásával kíván betekintést nyújtani a középkori Óbudai Egyetem életébe, melynek összeállításában nagy segítséget nyújtott Szögi László, az ELTE Könyvtár és Levéltár főigazgatója.

Az utolsó tabló bemutatja az utókor emlékezetét is, többek között szemlélteti a mai egyetemmel szemben kialakított Óbudai Egyetem Parkban Zsigmond király szobrát, melyet Rudas Imre rektor, Bús Balázs polgármester és Bayer József a Zsigmond Király Főiskola rektora leplezett le 2010. szeptember 1-jén.

A 2010. december 8-án nyíló tárlat résztvevőit Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, a Múzeum főigazgatója köszönti, megnyitót mond Dr. Gáti József, a XXI. század Óbudai Egyeteme kancellárja.