Kiállunk a normalitásért

– Miért nem elég törvényekkel fellépni a Nyílt Társadalom Alapítvány ellen?

– A Nyílt Társadalom rájött, hogy nem a politika, hanem a civil világ szintjén kell megjelennie. Olyan színben tüntetik fel magukat, hogy érzékenyítenek és felvilágosító tevékenységet folytatnak, miközben ezzel elfogadhatatlan módon kikerülik a törvényeket, amelyek a gyermekmolesztálást bűncselekménynek tartják. A Nyílt Társadalom sikeresen benyomult a joghelyzet és a saját stratégiája közötti résbe, és létrehozott egy hálózati rendszert, amellyel eredményesen befolyásolják az embereket. Ez Nyugat-Európában már hetven éve tart. Azóta több generáció nőtt fel úgy, hogy azt hiszik, amiben élnek, az a normális. Aki ezt megkérdőjelezi, azt rögtön kirekesztőnek, rasszistának bélyegzik meg, holott csak arról beszélnek, ami az ő őseik számára évszázadokon keresztül a normalitást jelentette. Nem lehet tehát csak a törvényekben bízni akkor, ha az ellenfél ravasz technikával kikerüli a jogi szabályrendszert. Nekünk is le kell menni a civil szféráig, hiszen az ellenfelet azon a harctéren kell legyőzni, ahol jelen van. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mi is meg akarjuk kerülni a törvényt, hiszen a normalitás egyenlő a törvények betartásával.

– A Nyílt Társadalom Alapítvány hetven éve építi hálózatát, hatalmi pozíciókat is szereztek. Hogyan lehet ezzel sikeresen szembeszállni?

– Bár több évtizedes előnyben vannak, a jó hír az, hogy a mi rendszerünk már létezik. Csak széttagolt. Világszerte számos érdekvédő, családvédő szervezet működik egymástól függetlenül. Az a feladatunk, hogy a hatékony működés érdekében összekapcsoljuk a hasonló szellemiségben működő intézményeket. A Védett Társadalom Alapítvány ernyőszervezetként integrálja a már meglévőket. Nem irányítunk, hiszen nem állunk senki felett, hanem csak koordinálni szeretnénk a hasonlóan gondolkodókat, akik egymásnak rendeltettek. Ha ezt a munkát jól végezzük el, nem kell évtizedekig építkeznünk, hogy egy erős rendszer álljon szemben a támadó féllel. Mi nem ellenezzük, ha valaki nem hagyományos családban akar élni, de ne az legyen a követendő minta. Lassan már szégyennek számít a keresztény vallás, a nemzeteket pedig meg akarják szüntetni, holott az tartja fenn az emberiséget. Vannak bizonyos alapértékek, amelyeket meg kell őrizni, ezt hívjuk mi a normalitás világának. Ez nem ideológiai vagy politikai kérdés. A Nyílt Társadalom nem hatalmi tényező, nem döntéshozó szerv, hanem egy civil rendszer, amely egyre inkább lehetetlenné teszi a normalitás érvényesülését. Nyíltan kell ellene fellépni, a problémát a gyökerénél megragadva.

– De hogyan tudnak védelmet nyújtani a globalista ideológiákkal szemben?

– Aki folyamatosan védekezik, annak minimális esélye sincs megnyerni egy küzdelmet, ezért első feladatunk, hogy a frontot mindenáron megállítsuk. Ehhez először létre kell hozni egy látható erőt, és felhívni rá az emberek figyelmét. Egyelőre életre kell hívni a hálózatot, azokat a kis közösségeket, amelyekhez ténylegesen is lehet csatlakozni, nem csak virtuálisan, és ahol olyan aktív munkát lehet végezni, mint a 2002-es választások után megalakult polgári körökben. A konkrét feladatok csak ezután következnek. Hamarosan megalakulnak a Védett Társadalom Alapítvány területi alapszervezetei, és lehetőség lesz rá, hogy aki egyetért céljainkkal, a tettek mezejére lépjen. Szerencsére nem a nulláról kell építkeznünk, mint annak idején a Nyílt Társadalomnak, igaz, annyi pénzt sem tudunk hozzátenni, az eredmény azonban reményeink szerint mégis ugyanaz lesz.

– Miért? Mi a titkuk?

– Munkánk során öt alapértékre koncentrálunk: életvédelem, családvédelem, vallás- és lelkiismereti szabadság, kultúra és hagyomány, valamint biztonság. Mindegyik területen szakembereket, pszichológusokat, jogászokat kérünk fel. A mi erőnk a tömeg normalitása mellett a szakmaiság lesz. Lehet majd velünk jó vitákat folytatni, de szakmai érvek alapján nem tudnak legyőzni. Létrehozzuk például a Budapest Bizottságot, amely olyan logika szerint működik majd, mint a Helsinki Bizottság, természetesen az övékével ellentétes filozófiával. Továbbá beszélgetéseket, előadásokat szervezünk, nemzetközi szimpóziumokat hívunk össze, demonstrációkat tartunk, akciózunk. Bár Magyarországról indul az építkezés, ez alapvetően nem magyar történet, hanem nemzetközi.

– Hol tartanak a nemzetközi hálózat­építésben?

– A nemzetközi hálózat kiépítését már a járvány alatt elkezdtük. Jelen vagyunk Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Európa-szerte. Az alapítvány megalakulásának bejelentésével nagy lendületet vettünk, óriási az érdeklődés, a szervezetek folyamatosan jelzik csatlakozási szándékukat. Azért van szükségünk minél több külföldi kapcsolatra, hogy elrettentő példaként be tudjuk mutatni, milyen gyakorlat működik azokban az országokban, ahol az abnormalitás már teret nyert. Az egymás közötti információcserének hatalmas jelentősége van. Ezt láttuk legutóbb, amikor Tucker Carlson az Orbán Viktorral készített interjújával több tízmillió amerikai szemét nyitotta fel.

– Mit lehet elérni azokban az országokban, ahol a hagyományos értékek háttérbe szorultak?

– Nehéz kérdés, mert úgy tűnik, ott a folyamat már visszafordíthatatlan. Például a kanadai törvények lehetőséget nyújtanak a gyermeknek, hogy szülői engedély nélkül nemet váltson. Ha a szülő ezt mégis ellenzi, akkor feljelentik. Őszinte leszek: nem látom, rövid távon mi jelenthetné a megoldást, hiszen az elmúlt hetven év alatt olyan generációk nőttek fel, amelyek tagjainak már nincs más jellegű tapasztalatuk. Ugyanez a helyzet a migrációval is: egyelőre nem látni a megoldást. Nem lehet egyik pillanatról a másikra minden illegális migránst, vagy akik nem akarnak integrálódni, hazaküldeni. A kérdés nem az, hogy a fertőzött országok menthetők-e, hanem hogy mennyire tudjuk lassítani a folyamatot. Ha nem sikerül gátat vetni az áradatnak, teljesen mindegy, milyen törvényeket hozunk.

– Ezek szerint még Magyarországon sem sikerült megállítani őket?

– Magyarország stratégiai előnyben van, de a taktikai pozíciónkat tekintve nem állunk jól. Például a gyermekvédelmi törvény kapcsán nem a törvényről szólt a vita. Az unió tagjaként vannak kötelezettségeink, és ha szembemegyünk az árral, akkor retorziókra számíthatunk, így könnyen kialakulhat a magyar nemzettel szembeni pszichózis, gondoljunk csak a labdarúgó-Európa-bajnokságon történtekre. Ezért kell ott megállítani a frontot, ahol a politika nem tudja. Például az ellen nagyon nehéz védekezni, amikor a strasbourgi bíróság két határsértő ügyében elmarasztalja a magyar államot. Akkor kell tüntetéseket szerveznünk, amikor Strasbourg ilyen határozatot hoz, hogy ne csak az illegális migránsok, a törvénytelenség mellett tüntetők kerüljenek be a nemzetközi médiába.

– Hisz a sikerükben?

– Amíg a Nyílt Társadalom rendszere hatvan éven át konspiráltan működött, láthatatlan maradt a titkosszolgálatok előtt is. 2015-ben azonban kiléptek a fényre, láthatóvá tették magukat, és ezzel hibát követtek el. Megkaptuk az esélyt, hogy sikeresen küzdjünk ellenük. A jól lefedett és szakmailag zseniálisan felépített fedőrendszerekből előjöttek a háttérben megbúvó másodszándékok. Amikor az NGO-k nyíltan kiálltak a migráció mellett, sokan például otthagyták az Orvosok Határok Nélkül és az Amnesty International szervezeteket, mert rájöttek, hogy nem a gyógyítás az igazi cél. Annyira magabiztosnak érzik magukat, hogy nagyképűen azt gondolják, Brüsszel úgyis azt teszi, amit ők mondanak. Mára annyira elbízták magukat, hogy ez is az előnyükre válhat. Továbbá meggyőződésem, hogy még Nyugat-Európában is az emberek többsége a normalitás pártján áll.

– Közelednek a 2022-es országgyűlési választások. Mire számítanak?

– Szinte mindenre. Iszonyatos erők összpontosulnak náluk, mindenre gyorsan reagálnak. Alapstratégiájuk, hogy egyben tartsák az ellenzéket, mert matematikailag csak így van esélyük nyerni. Stratégiájuk egyik része, hogy olyan akciókat szervezzenek, amelyekre a kormány rosszul vagy nem konzekvensen reagál. Ilyen volt az SZFE ügye, ahol a kormány nem akart még egy frontot nyitni, inkább tudomásul vette a törvénytelenséget. Ez stratégiai hiba volt. A politika sem engedheti magának, hogy a stratégiáját taktikai okok miatt felülírja. Ha nincs a koronavírus miatti lezárás, az összes egyetemen elindulhatott volna az egyetemfoglalás. A biztonság fogalmához nem csak a migráció, a terrorizmus és a bűnözés tartozik, vannak nem látható rendszerek is. Amikor béke van, senkit nem foglalkoztat a biztonság, mert természetesnek veszi. Fontos, hogy a polgár biztonságban érezze magát, hogy a társadalmon ne legyen úrrá a félelem, mert akkor annak szavaznak bizalmat, aki nyugtató szándékkal lép fel.

– A politikai közbeszédben rengeteg a személyeskedés. Erre mi a válaszuk?

– Engem nagyon zavar, hogy az emberek többsége összekeveri a politikai stratégiát a politikus esendőségével. Ezzel kapcsolatban ők nagyon jól tudják manipulálni az embereket. Ezeket egy sorsdöntő szavazás alkalmával el kellene különíteni egymástól. Ha a Fidesz veszít, nem az a kérdés, hogy jobb- vagy baloldali párt lesz-e hatalmon, és még csak nem is az, hogy nemzeti vagy globális kormányunk lesz-e, hanem az, hogy a hatalom a normalitás vagy az abnormalitás jegyében fog-e működni.