A szuverenitásvédelmi törvényt célszerű volna az energetikára is kiterjeszteni
Kibicek a pályán
Számtalan hazai példát lehet hozni az elmúlt évekből külföldi befolyásolási kísérletekre. Az újonnan felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal ezeket kívánja majd vizsgálni. Mindez annak kapcsán jutott az eszembe, hogy az utóbbi időben sorra-rendre botlok szakterületemen, az atomenergetikában is furcsa dolgokba. Persze nincs új a nap alatt. Ha valami, akkor az atomenergetika tipikusan olyan terület, ahol az érdekek és ellenérdekek sűrű szövevényében nehéz a tisztánlátás. Tegyünk azért egy próbát! Nézzünk meg néhány hazai szervezetet, amelyek külföldi kormányoktól és szervezetektől érkező pénzek révén próbálják a nemzeti érdekeket szolgáló szuverén energiapolitikai döntéseket, köztük a Paks II. Atomerőmű megépítését vagy éppen a Paks további üzemidő-hosszabbítását akadályozni.
Elöljáróban fontos leszögezni: az energetikában az egyik legfontosabb alapelv, hogy az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. Ezt az alapelvet Ausztria évek óta semmibe veszi, hiszen minden eszközzel fellép a vele szomszédos országok atomerőművi beruházásai ellen. Gondolhatunk itt a Paks II. projekttel kapcsolatban beadott bírósági keresetre, amelyet végül az Európai Unió Bírósága elutasított. Szintet lépett Bécs, amikor 2021 végén az osztrák parlament környezetvédelmi bizottsága olyan határozatot fogadott el, amelyben arra kérték a szövetségi kormányt, hogy minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközzel lépjen fel a Paks II. Atomerőmű megépítése ellen.
Néhány éve megdöbbenve fedeztem fel, hogy a nyílt jogi és politikai eszközökön túl az osztrák kormány más módot is talált a két új paksi blokk elleni „befolyásolási műveletük” kiszélesítésére. Nyilvános és hozzáférhető adatok alapján kiderült, hogy az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium 2018-ban azért támogatta az Energiaklub nevű magyar civil szervezetet, hogy Paks II. ellen különböző jogi eljárásokat indítson, ami szerepelt az éves beszámolójukban is. Ezek után Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője azonnali kérdést intézett a Parlamentben Süli János akkori tárca nélküli miniszterhez, aki elmondta: „A mi zöldszervezeteink nem kifejezetten zöldszervezetek, hanem atomerőmű-ellenes szervezetek.” Paks II. ügyében folyamatosak az ilyen támadások, amelyekhez az osztrákok magyarországi partnerek közreműködését is igénybe veszik.
Ezt támasztja alá az is, hogy az Energiaklub 2019-es pénzügyi beszámolójában konkrétan ez olvasható: „Figyelemmel követjük a Paks II. beruházással kapcsolatos ügyeket. Partnereinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a Paks II.-vel szemben további jogi lépéseket tudjunk meglépni.”
Soros a háttérben
De nézzük tovább a beszámolót: a német Grassroots Foundation támogatta az atomenergetikáról nyilvánvaló valótlanságokat állító Atomcsapda blogbejegyzéseit. A Paks II. projektet támadó Paksi Riot nevű csapatot pedig Soros szervezete, az Open Society Institute pénzelte. A nyílt társadalom támogatása címén Nyugaton rendre úgy gondolják, hogy akár nyíltan is beleszólhatnak egy ország belügyeibe. A 2020-as, 2021-es és 2022-es beszámoló/jelentés szerint az osztrák energiaügyért is felelős minisztérium továbbra is támogatta az Energiaklub atomellenes tevékenységét. Az Energiaklub pedig továbbra is figyel, hiszen 2023 végén bejelentették, hogy „ezentúl havonta frissülő sorozatot indítanak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik a kormány által felgyorsítani szándékozott paksi atomerőmű-beruházással”.
Ha jobban belegondolunk, akkor mindez azt jelenti, hogy az Energiaklub, a magát szakmaiként beállítani próbáló civil szervezet az osztrák kormánytól azért kap pénzt, hogy Magyarország szuverén energiapolitikai döntése, a Paks II. Atomerőmű ellen hangolja a közvéleményt, illetve jogi lépéseket tegyen…
Nyugati Pályán
Nyilvános adatok alapján a Greenpeace Magyarország atomellenes tevékenysége mögött szintén osztrákok (is) állnak, hiszen a zöldszervezetet döntően a bécsi székhelyű Greenpeace Central and Eastern Europe támogatja. Nem mellékes: az eredeti pénzügyi beszámolók szerint a Greenpeace Magyarország Egyesület tagságának 80 százaléka bécsi lakhellyel rendelkezik. (Az egyes beszámolók ezen részét valamiért azóta már „szerkesztették”, azaz kifestették, ezért a nevek és a címek már nem olvashatók.) A szervezet elnöke, alelnöke szintén osztrák.
A Levegő Munkacsoport szintén jelentős külföldi támogatásban részesül, miközben folyamatosan bírálják a magyar kormány energiapolitikai döntéseit és a REPowerEU tervet is, szemben Magyarország nemzeti érdekeivel, illetve fizikai lehetőségeivel. A szervezet folyamatosan támadja a két új paksi blokk megépítését, és az arra szánt pénzt például lakóépületek korszerűsítésére fordítaná. Nem túl meglepő módon ez a szervezet is bírálja a szuverenitásvédelmi törvényt…
A végére hagytam a Paks II. projektet régóta ellenzők után egy viszonylag új szereplőt. Itthon a Facebookon, a YouTube-on és az Instagramon is feltűnt egy hirdetésekkel vastagon kitömött oldal, amely a Nyugati Pályán hangzatos névre hallgat. Ha csak a képes, szöveges vagy videós tartalmakat nézzük, akkor egyáltalán nem tűnik fel, hogy ezek az oldalak kihez is tartoznak. De ha megnézzük a Nyugati Pályán Facebook-oldal adatvédelmi és jogi információt, akkor abban az áll: „Az oldalt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének (https://hu.usembassy.gov/) támogatásával a Flow PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség (www.flowpr.hu) üzemelteti.
A magyar nyelven terjesztett amerikai propagandára szánt támogatás bizonyára nagy lehet, hiszen a Facebook hirdetéstár-adatai szerint tavaly év végéig csak hirdetésre közel 140 millió forintot költöttek, de úgy is fogalmazhatunk, hogy az amerikai adófizetők költöttek el ennyit.
Az oldal az eredeti amerikai követségi szándék szerint arra akarja emlékeztetni az olvasókat, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik. Hogy is van ez? Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége fenntartja magának a jogot, hogy megmondja a magyaroknak, mit gondoljanak országuk hovatartozásáról? Mintha az USA-ban nem fogadnák el, hogy Magyarország a magyar választók többször kinyilvánított szabad akaratának köszönhetően leginkább Magyarországhoz tartozik, amelynek nemzeti érdekei vannak mind a Nyugathoz, mind pedig a Kelethez fűződő kapcsolataiban, amelyeket az ország jelenlegi kormánya politikájában következetesen érvényesít is.
Akkor is megvalósul
Ami érdekes még ezen az amerikai támogatást élvező magyar oldalon, hogy a magyar kormány egyes bel- és külpolitikai döntéseit kritizáló és a hazai baloldali kampányérdekeit is szolgáló bejegyzések mellett hemzsegnek az Oroszországgal, Kínával, az orosz „energiafüggőséggel”, atomtechnológiával és a Paks II. Atomerőművel kapcsolatos valótlanságok és csúsztatások. A propaganda részeként podcasteket is készítenek. Nem túl meglepő módon a január elején megjelent legújabb és a YouTube-oldalukon közzétett podcastben az elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt bírálják. Az adás leírásában megemlítették, hogy „a Nyugati Pályán podcast az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készül. Az adásban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok kormányának álláspontját.”. Ugyanakkor az USA nagykövetsége saját oldalán december végén aggályokat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Ugye, értjük?
Láthatóan a Paks II. Atomerőmű megépítését korábban is számos módon támadták és jelenleg is támadják. Éppen ezért Magyarországnak továbbra is minden eszközzel védenie kell a nemzet érdekeket szolgáló két új paksi blokk megépítését. A számtalan támadás ellenére a projekt brüsszeli jóváhagyással megvalósul, az utolsó szankciós csomagban a Paks II. Atomerőművet tíz helyen kivételként nevesítik, a beruházás immáron már a tényleg építési szakaszban van. Újabb mérföldkőként az első betonelem öntése az idén megtörténhet. A két új paksi blokk a megépítését követően legalább 60 évig fogja szolgálni a nemzeti célokat, valamint a magyar emberek és cégek megfizethető árú villamosenergia-ellátását.