Kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évben a Magyarságkutató Intézet
Kiemelkedő szakmai eredményeket ért el a múlt évben a Magyarságkutató Intézet, elsősorban a klasszika filológia és az archeogenetika területén – mondta Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke szerdán, az eredményeikről és stratégiai céljaikról beszámoló sajtó-háttérbeszélgetésen.A főigazgató úgy fogalmazott, hogy 2023 márciusában „rendkívül rossz állapotban” lévő intézet irányítását vették át, amely a tudományos életben „érzékelhetően elszigetelődött”, a kutatásaiban tárgyi tévedések, a szabályozásában, a pénzügyi gazdálkodásában és a kommunikációjában pedig hiányosságok mutatkoztak.
Mostanra azonban minden a helyére került – mondta Kásler Miklós, hozzátéve: az intézetnek rendkívül ambiciózus tervei vannak a következő időszakra.
A magyar eredetkutatás kapcsán fontos feladatnak nevezte – többek között – a koraközépkori források újrafordítását. Hozzátette: azokon a területeken, amerre a magyarok vándoroltak, számos fel nem tárt írásos emlék található, „amit magyar ember még nem látott”.
Az elmúlt időszakban sikerült hozzájutni például örmény kolostorok könyvtárainak anyagaihoz, de érdemes kutatni a Kaukázus északi területein, Georgiában és az összes „isztánban” is – magyarázta, megjegyezve: ugyanezen területek a zenei emlékek szempontjából is lényegesek.
Kásler Miklós elmondta: elkezdték összeállítani a középkori latin feliratok enciklopédiáját, mert a középkori magyar források ma döntően szlovák és román gyűjteményekben lelhetők csak fel.
Beszámolt arról is, hogy jó ütemben haladnak a székesfehérvári királyi maradványok történelmi archeogenetikai kutatásai. Ennek kapcsán jelezte: 600 összekeveredett csontvázból vettek mintát, ebből 400 esetben hiánytalanul sikerült a teljes DNS-meghatározás.
Közölte: a fennmaradó 200 „degradált csontváz” vizsgálata is biztosan befejeződik ebben az évben. „Hogy mikor tudunk eljutni a 15 király végső azonosításáig, az attól függ, hogy az engedélyeket mikor kapjuk meg” – jegyezte meg Kásler Miklós, hozzátéve: az összehasonlításhoz referenciaszemélyként szóba jöhető királyok maradványainak mintavételéhez folyamatosan kérik az engedélyeket.
„A legnagyobb ambíciónk, hogy helyre kellene állítani a Szent István által alapított és építtetett Székesfehérvári bazilikát, amely európai kisugárzású Kárpát-medencei magyar emlékhely, s egyben fontos identitásképző központ lenne” – hangsúlyozta.
Beszámolójában a főigazgató kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptanterv (NAT) szerint készült iskolai tankönyvek már tartalmazzák a legújabb kutatások eredményeit, a pedagógusok képzésébe azonban még nem épült be minden. Hangsúlyozta: Pintér Sándor belügyminiszter felkérésére az intézet szakemberei már dolgoznak egy, a NAT-nak megfelelő továbbképzési terven.
Balogh Andrea Johanna, a Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy amióta az intézetnek új vezetése van, azóta megfelelnek a tudományos hitelességnek, rendben vannak a pénzügyek, valamint az embereknek is hitelesen és naprakészen tudnak beszámolni a legújabb ásatásokról, kutatásokról.
Közölte: tartalmaikkal már 1,1 millió Facebook-felhasználót értek el, emellett folyamatos az intézet honlapjának fejlesztése, valamint Instagram- és TikTok-profilt is indítottak a minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében.
