Kiemelkedő eredményeket ért el az Európa Tanács a magyar elnökség alatt
Kiemelkedő eredményeket ért el az Európa Tanács (ET) a magyar elnökség alatt a nemzeti kisebbségek ügyében, valamint a zöld emberi jogok területén – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Németh Zsolt, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője is, emlékeztetett, november közepéig Magyarország adja az ET elnökségét.
Szerdán és csütörtökön a parlamenti közgyűlés politikai ügyek és demokrácia bizottsága tartott ülést. Németh Zsolt meghívására mintegy ötven parlamenti képviselő érkezett Magyarországra Európa különböző pontjairól.
A fideszes politikus úgy vélekedett: az Európa Tanács azért jelentős a magyar külpolitika szempontjából, mert ez a szervezet foglalkozik hangsúlyosan a demokrácia, a jogállam, az emberi és kisebbségi jogok kérdésköreivel.
A magyar elnökség egyik fontos záróakkordjának nevezte, hogy csütörtökön Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára beszámolt az elért eredményekről.
Németh Zsolt a nemzeti kisebbségek ügyében azt hangsúlyozta, hogy az ET elfogadta Kovács Elvira szerbiai magyar képviselőnek a nemzeti kisebbségek védelméről szóló jelentését, és „erre a fonalra fölfűzve” a magyar elnökség négy konferenciát szervezett: kettőt Budapesten, kettőt pedig Strasbourgban. A tanácskozások következtetéseit Strasbourgi deklaráció címen foglalták össze. A fideszes politikus kiemelte: bízik benne, hogy ezt a munkát folytatni fogják a soron következő elnökségek.
A zöld emberi jogokról szólva Németh Zsolt közölte: a miniszteri bizottság elemezte a parlamenti közgyűlésnek a legutóbbi plenáris ülésén elfogadott határozatát, és megvalósíthatósági tanulmány készítését rendelte el arról, hogy a zöld emberi jogok kiépítése érdekében szülessen-e kiegészítő jegyzőkönyv az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez a környezeti jogok kérdésében.
A kétnapos ülésen napirendre tűzték a Közel-Kelet, Jordánia és Líbia helyzetét, a britek kilépését az Európai Unióból (Brexit), valamint a Nyugat-Balkán szituációját is.
Utóbbival kapcsolatban a politikai bizottság meghallgatta Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosát. Azt a fontos következtetést vonták le: az Európa Tanács és az Európai Unió számára közös feladat a következő évekre, hogy lendületet adjanak a nyugat-balkáni országok európai integrációjának – közölte a fideszes politikus, megjegyezve, az ET-nek tagjai a nyugat-balkáni államok. Németh Zsolt jelezte, hogy jövőre ebben a témában jelentést fogad majd el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.
