Kiemelt fontosságú a Nézőpont Intézet szerepe a magyar közéletben

Gulyás Gergely a kutatóintézet alapításának 15. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen közölte: ma már nemcsak a múlt „értelmezése és újraértelmezése” folyik, hanem a jelen értelmezése is a politika tárgya, sőt talán a legfontosabb politikai küzdelmek része.

A miniszter azt mondta: a Nézőpontnak abban van a többi között kiemelt jelentősége, hogy szakértő segítséget nyújt az aktuális események értelmezéséhez.

Úgy fogalmazott: az intézet 2006-os alapításakor „a magyar közélet a legnagyobb mélypontját élte át” Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédének nyilvánosságra kerülése után. Ekkor – folytatta – született az a felismerés, hogy nem elég csupán a düh, csupán az elégedetlenség a fennálló renddel szemben, hanem szakmai alapokon kutatási forrásokra és közvélemény-kutatásokra alapozva kell olyan politikai alternatívákat megfogalmazni, amelyek segítségére lehetnek egy majdan létrejövő polgári kormánynak.

Ez bevált – hangoztatta Gulyás Gergely, hozzátéve, a Nézőpont Intézetnek nagy szerepe van abban, hogy „fontos közpolitikai döntések megalapozottan tudnak megszületni”. Azt mondta: a Nézőpont a közpolitikával foglalkozó intézetek azon kisebbségéhez tartozik, amelyek nemcsak közvélemény-kutatásokat készítenek, „hanem előtte mérnek is”.

Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke beszédében párhuzamot vont azzal, hogy Margaret Thatcher megválasztása előtt néhány évvel think tanket alapított, majd 11 éves regnálásával Nagy Britannia legtovább hivatalban lévő miniszterelnöke lett. „Nekik tizenegy év elég volt, nekünk nem” – jelentette ki.

Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, 2006-tól 2010-ig a Fidesz frakcióvezetője, köszöntőjében felidézte, hogy „emlékezetes időszakban”, 2006 nyarán vetődött fel a Nézőpont megalapításának gondolata, az után, hogy a Fidesz két országgyűlési választást elvesztett. Akkor úgy vélték, azzal tudják szolgálni a polgári oldal győzelmét, ha megerősítik a háttérintézményeiket- tette hozzá. Azt mondta, 2006 és 2010 között az intézet elemzéseivel apránként, lépésről lépésre „dolgozta meg a közvéleményt”, újabb és újabb érveket gyártottak, szereplésükkel, pedig a bizonytalan szavazókat is meg tudták győzni. „Most ugyanez a feladat” – hangoztatta a jövő tavaszi választásokra utalva Navracsics Tibor.

Győri Tibor, a Nézőpont elnöke, alapítója az eseményen a többi között arról beszélt: a kutatóintézet „politológus start upként indult”, azzal a céllal, hogy a nemzeti konzervatív oldalt segítse. Mráz Ágoston Sámuel, az intézet társalapítója köszönetet mondott mindazoknak, akik 15 éves működésük alatt segítették a Nézőpontot. Az intézet egyik jövőbeli céljának a közép-európai terjeszkedést jelölte meg. Büszkék arra – mondta -, hogy kormány közeli intézetként határozzák meg a Nézőpontot, és azon dolgoznak, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Az eseményen az intézet korábbi elemzői folytattak panelbeszélgetést, amelyen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy a kutatóintézetek, think tankek hitelességének kulcsa az őszinteség. Meglátása szerint a magyar jobboldalnak az a versenyelőnye, hogy őszintén beszél magáról, nem köntörfalaz, ehelyett megvallja világnézeti értékeit, szemben a baloldali intézetekkel, amelyek „megpróbálják eljátszani a függetlenséget”.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal alapítója a többi között személyes tapasztalatait osztotta meg az intézet 2010 előtti munkájáról.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője egyebek mellett azt hangsúlyozta: 2010 előtt azért volt szükség jobboldali kutatóintézetek létrehozására, hogy szembeszálljanak a közéletet akkor domináló hamis, baloldali magyarázatokkal.