Fotó: T. Szántó György/Demokrata (archív)
Hirdetés

–  Mennyire rajzolják át az önkormányzati választások a politikai erőviszonyokat?

–  Új helyzet alakult ki, ahol a politikai verseny éleződni fog. Eddig a Fidesz uralta az országos politikát és kevés kivételtől eltekintve az önkormányzatokat is, továbbá az erőforrások tekintetében is fölényben volt. Ez most megváltozik, mert az ellenzék meghódította Budapestet és számos nagyvárost, amivel egy megosztott, versengő politikai erőtér jött létre. Hosszú idő után, leginkább a véletlennek köszönhetően, az ellenzék ölébe pottyant a lehetőség, hogy alternatívát mutassanak fel a kormánnyal szemben. Ha teljesítik ígéreteiket, ha jól vezetik a rájuk bízott településeket, akkor nagyobb eséllyel indulhatnak a 2022-es választásokon.

–  Véletlenül?

–  A Borkai-videó az ausztriai Ibiza-felvétel forgatókönyvét idézi, hiszen utóbbit is a szavazás előtti hétvégén hozták nyilvánosságra Ausztriában. A Borkai-botrány főleg a nagyvárosok szavazóira volt hatással. A Fidesz-szavazók egy része nemcsak azért maradt otthon, mert ez a választás nem a miniszterelnökről döntött, hanem azért is, mert üzenni akartak a kormányzó erőnek, hogy az ilyen politikusokat ki kell vetnie magából, hogy vannak olyan erkölcsi, etikai határok, amelyeket nem lehet átlépni.

–  Ehhez képest Győrben többen mentek el szavazni, és nagyot győzött a Fidesz. És több kerületben is előfordult, hogy a fideszes jelöltek több szavazatot kaptak, mint 2014-ben, bár mégis veszítettek. Ez alapján nem úgy tűnik, hogy a Fidesz-szavazói otthon maradtak volna…

–  A parlamenti választásokon 70 százalékos részvétel mellett nyert a Fidesz kétharmaddal, a mostani arány is csak az előző önkormányzati választáshoz képest volt magas. A Fidesz el tudta vinni a törzsszavazóit, de sokan maradtak otthon. Elmaradt az inkumbens hatás, amely korábban Tarlós Istvánnál, Bús Balázsnál vagy Wintermantel Zsoltnál is érvényesült, hogy a hivatalban lévő polgármesternek nagyobb esélye van a vetélytársánál, mert nem pártszimpátiák alapján szavaznak rá. Az idei önkormányzati választás viszont tisztán pártszavazás volt, ahol a nagyvárosokban az ellenzék összezárt, és a Fidesz-jelöltekre csak minimális arányban voksoltak nem fideszesek. A felmérések ezt nem jelezték előre. A közvélemény-kutatóknak és a politikai elemzőknek sok mindent újra kell gondolniuk. Magam sem hittem volna, hogy a jobbikos szavazók átszavaznak a DK-s jelöltre. Például Vágó István is ezért tudott önkormányzati képviselőként győzni a XII. kerületben.

–  Az ellenzéki botrányoknak miért nem volt hatásuk?

–  A szocialistákról eddig is sejteni lehetett, hogy megdézsmálják a mézesbödönt, a Borkai-ügynek viszont megvolt minden jellemzője, amelyek igazán szaftossá tesznek egy ilyen történetet: pénz, prostituáltak, hatalom, luxuskörnyezet. A videót pár nap alatt egymillióan nézték meg. Ez ütős botrány volt, elvitte a fővárosi kampány fókuszát. Az ellenzék aztán sikerrel tolta rá a Borkai-ügyet a fideszes jelöltekre, és ez felülírta az alkalmatlan Karácsony Gergely kontra tapasztalt Tarlós István-féle kampányüzenetet.

–  Vége van a centrális erőtérnek?

–  Még nincs, de átalakulóban van. A DK és a Momentum között megkezdődött a harc, melyik párt legyen az ellenzék vezető ereje. A parlamentben és a Fővárosi Közgyűlésben is átrendeződésre számítok, mert a Momentum szeretne felzárkózni a DK mellé. Szerintem ezt a harcot Gyurcsány Ferenc nyeri meg, hiszen többször is bizonyította, ha kidobják az ajtón, visszajön az ablakon. 2014-ben Mesterházy Attila kihagyta a Bajnai Gordonnal kötött megállapodásból, de Gyurcsány Ferenc mégis beverekedte magát négy képviselővel az Ország­gyűlésbe. Bár akkor még nem tudott frakciót alakítani, 2018-ra ezt is elérte. A következő másfél év az ellenzéki átrendeződésről szól majd. Gyurcsány Ferenc pártja 18 százalékon van, a Momentum pedig tí­zen. Ha a DK visszanyomja a Momentum erősödési kísérletét, akkor kialakulhat egy új pólus, amelyik sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc politikáját nem támogatja. Majd akkor beszélhetünk a centrális erőtér végéről, ha az ellenzék 2021 végén miniszterelnök-jelölti előválasztást tart, továbbá az egyéni kerületben is egyetlen ellenzéki jelöltet indítanak, amelynek az eredményét mindegyik ellenzéki erő elfogadja.

–  Mennyire lehet működőképes a baloldali összefogás a testületekben?

–  Másfél évig inkább az ellenzéki pártok közötti verseny erősödik fel, hiszen ezek különböznek programjaikban, céljaikban, érdekeikben. Márki-Zay Péter is beszállhat ebbe a versenybe, mert a választások után hangsúlyozta, hogy jelöltjeik 160 településen nyertek. Gyurcsány Ferenc nem engedi, hogy a DK vezető szerepét elvegyék, a szocialisták és a Jobbik pedig az eljelentéktelenedés ellen küzdenek. Miközben kifelé mosolyognak, belül veszekednek.

–  Mi várható Karácsony Gergelytől, akinek nem célja a kormánnyal való együttműködés?

–  Karácsony Gergely úgy vette át a hivatalát, hogy tudja, mit vállal, hiszen ott ült a közgyűlésben, tisztában van a főváros helyzetével. Kerületi polgármesterként is tudnia kell, mi az önkormányzat, és mi az állam feladata. Nem mondhatja azt, amit Demszky Gábor, hogy minden rosszért a kormány a felelős, minden jóért pedig ő. Orbán Viktor már jelezte, hogy a Tarlós Istvánnal aláírt szerződéseket a kormány betartja. Ha Karácsony Gergely ezeken túl meg akar valamit valósítani, neki kell előteremtenie a fedezetet. A bizonyítási kényszer az ellenzék oldalán van, hogy be tudják-e tartani az ígéreteiket.

–  Megerősödhetnek-e vidéken az ellenzéki pártok?

–  Igen, mert ahol pozíciókat nyertek, ott elkezdhetnek építkezni. A nagyobb városok éves költségvetése több tízmilliárd forint. Megnő a gazdasági erőforrásuk, amivel helyi újságokat, helyi televíziókat indíthatnak, sőt a kormánypárti médiát is kitilthatják, mint Karácsony Gergely teszi ezt a Lokállal. Tanácsadó cégeket bízhatnak meg, közvélemény-kutatásokat készíttethetnek. Elkezdik építeni azt az agytröszthálózatot, ami kell egy választási sikerhez. Ez javítja az esélyeiket. Ha helyi szinten jól kormányoznak, akkor pedig még inkább megerősödhetnek.

–  Ki lehet 2022-ben az ellenzéki miniszterelnök-jelölt?

–  Gyurcsány Ferenc, aki önmérsékletet mutatott a fővárosi kampányban, nagy valószínűséggel Dobrev Klárát javasolja majd miniszterelnök-jelöltnek. Kérdés, hogy az ellenzéki pártok beállnak-e mögé. Ha nem mindenki támogatja, akkor további kérdés, hogy kialakul-e egy harmadik pólus, és az mennyire lesz vonzó a választóknak. Ha Karácsony Gergely jól vezeti a fővárost, akkor neki is van esélye, hogy miniszterelnök-jelölt legyen.

–  Ha a széttöredezett ellenzék helyett létrejön egy egyesült ellenzék, milyen stratégiát kell a Fidesznek alkalmaznia?

–  Ez nem ismeretlen terep a Fidesz számára, hiszen 2002 és 2010 között hasonló versenyhelyzet alakult ki. Ez jobban összetartja a Fidesz-tábort, pláne ha Gyurcsány Ferenc vezeti az ellenzéket. Bár igaz, hogy 2006 óta új generáció nőtt fel, amelyik csak elbeszélésből ismeri a szemkilövetést és a nokiás dobozos korrupciót. A Fidesznek folytatnia kell a jó kormányzást. A közmunkások számának csökkenése, a majdnem teljes foglalkoztatottság azt mutatja, hogy a kormány sikeres politikája elért az alsó rétegekig. A gazdasági eredményeket a választók beárazták. A kormányzó pártok számíthatnak arra is, hogy az ellenzék az önkormányzatokban népszerűtlen intézkedéseket fog hozni. Ha a gyerekek ingyenes tömegközlekedését a jegyárak emeléséből finanszírozzák, akkor az a középosztály terheit növeli. A mostani eredmény alapján is stabil többsége lenne a Fidesznek. Ha lesz olyan téma, ami mozgósítja a kormánypártiakat, akkor a kétharmados győzelem sem kizárt.