Kihirdették a jogszabályt

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kedden elfogadott törvénymódosítás, amelynek értelmében kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A jogszabály szerdán lép hatályba. 

A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket. Az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.

A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik javaslatát. A kormánypárti politikus indítványában hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is „extraprofitot realizálnak”. 

A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki.

Bankszövetség: a lakástakarék helyett minél hamarabb új konstrukciót kel kialakítani 

A Magyar Bankszövetség arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék, mint takarékossági forma helyett, szakmai egyeztetés alapján olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhessen – közölte a bankszövetség az MTI-vel kedden.

Jelezték: az új formának a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit kell szolgálnia.

A közlemény leszögezi: a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás, ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.

Kitérnek arra, ha a lakossági megtakarítások időtartama alapján kialakított sorrendjében – bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakás-takarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok -, a mostani intézkedések a két hosszú futamidejű konstrukciót érintik.

Jelezték: a nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. 

A Magyar Bankszövetség kérése az, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsa vissza a kormány.

A közlemény kitér a lakástakarék-pénztári megtakarítás fontosságára is, amely az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált.     

Emlékeztetnek: Magyarországon a lakás-takarékpénztári rendszeren keresztül eddig több mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok megteremtéséhez, csakúgy, mint a lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2000 milliárd forintra rúg, ebből körülbelül 1 millió család valósíthatta meg lakáscéljait 2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van. 

A szövetség jelezte: a lakás-takarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakások piacának fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Ez a megtakarítási forma kiegészíti a csok igényléseket, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.

Rámutatnak: emellett a lakástakarék-pénztári termék jelentős szerepet játszik a gazdaság kifehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarék-pénztári rendszer ezáltal jelentős összegű áfát csatornázott be az állami költségvetésbe. 

A bankszövetség számításai szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához – mutatott rá a Magyar Bankszövetség.