Kik ők és mit akarnak?

Egy főváros melletti agglomerációs településen találkozunk Krisztiánnal (41) a vasútállomáson. Munkából igyekszik haza, de szán ránk negyedórát, hogy a politikai divatokról beszélgessünk.

– A Fideszre szavaztam 2012 és 2019 között, ám tavaly már nem – mondja a pedagógus végzettségű férfi.

Krisztián jobbról ment jobbra, az vonzotta a párthoz, hogy „a Jobbik árulása után végre van egy jobboldali alternatíva a Fidesz mellett. Toroczkai pedig kiváló re­to­rikai képességű ember, jó gondolatokkal és meglátásokkal.” Nem szeretne elfogult lenni, szerinte a Fidesznek jó a családpolitikája, és fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarokat kiemelten támogatják, valamint megerősítik a történelmi egyházak pozícióit, ám fájlalja, hogy „az oktatással nem kezdenek semmit”.

– Történelmi bűn, amit a Fidesz csinál, sokáig nem akartam elhinni, de már igen: önálló gondolkodásra képtelen emberek tömegét akarják kinevelni. Értelmiségiként és tanár végzettségű emberként a pedagógusokhoz való hozzáállásuk és anyagi megbecsülésük felháborít. Sógornőm öt év után nettó 217 ezer forintot keres egy XII. kerületi iskolában – panaszolja Krisztián.

A Závecz Research múlt havi mérései szerint a biztos pártválasztók 9 százaléka támogatja a Mi Hazánkat, és mint láthatjuk, Krisztián frissen érkezett a párt táborába. Ám vannak, akik mélyebbről jöttek.

Zoltán 47 éves, és régi motoros jobboldali szavazónak számít, hiszen 1994-ben első választóként már a MIÉP-re voksolt, majd a Vona Gábor fémjelezte Jobbik vonzotta, ám Vonáékban csalódnia kellett.

– Harmadszor már nehezebben hiszünk egy pártnak, de azt becsülöm, hogy nálunk, az újbudai körzetben Novák Előd képviselőjelölt személyesen ment reggeltől estig házról házra aláírást gyűjteni, más pártoktól csak aktivisták jöttek. A Mi Hazánkat pedig azért kedvelem, mert szerintem is el kell venni az írástudatlanoktól a választójogot, hiszen az egy kiváltság, valamint a Covid-őrületre is ők adták az egyetlen értelmes választ, szkeptikusan álltak hozzá a lezárásokhoz és a vakcinákhoz, az idő pedig őket igazolta, mert ki beszél ma már járványról? Emellett a magyarságtudat ápolását vállalják, enélkül pedig nincsen politika – mondja a férfi.

Számára a Fidesz azért nem merült fel jobboldali alternatívaként, mert nem érti, hogy miért szavazzák le állandóan az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, valamint hogy miért nem számoltatták el a 2006-os események felelőseit.

– Vicc, hogy Gyurcsány és sleppje még mindig itt téblábol közöttünk. A Budaházy-ügy kilátástalan ítéletét se lenyelni, se kiköpni nem tudom, amint ahogy azt sem értem, hogy a saját korrupt politikusaikat miért kell a végsőkig védelmezniük, jobban járnának, ha megválnának tőlük – így Zoltán.

Tamás (25) informatikus, egy sikeres cégnek dolgozik a fővárosban, és azért tartja vonzónak a Mi Hazánkat, mert „egyelőre” úgy látja, az egyetlen párt, amelyet nem befolyásolnak külföldről, és témái között a legfontosabb kérdéseket feszegeti.

– Olyan ügyekért küzd, amelyeket ma a parlamentben senki más nem hoz szóba: végrehajtó-maffia, Covid-terror, a kisiklatott rendszerváltás, kivándorlás, a magyarság fogyása, a multik és a Világgazdasági Fórum térnyerése, a NATO-terjeszkedés megállítása, de a devizacsalás nevű, szervezett népnyúzó csalássorozatban se vett részt, tehát az egyetlen hiteles erő ebben a kérdésben is – sorolja fel az ügyeket Tamás.

A fiatal informatikus állítja, sok esetet mondhatna, amely „valódi” jobboldali kormányzás idején egyszerűen nem történhetett volna meg, példaként említi a migránsokat távol tartó mezőőrök elleni pert, a Budaházy-procedúra végkifejletét, valamint a „TASZ és egyéb felforgató erők térnyerését”. Tamás szerint a Fidesz tétlenül nézi az ellenzék külföldi finanszírozását, és felelős a „teszteletlen, milliók életét megnyomorító kísérleti injekciók erőltetésében, a WHO protokolljának átvételében” is. Az informatikus abban reménykedik, hogy a Mi Hazánk hamar meg tud szilárdítani egy korszerű szervezeti kultúrát, „mielőtt a különböző érdekkörök bedarálnák őket”, mert szerinte jól kormányoznák az országot.

Péter (31) azzal kezdi az interjúnkat, hogy számára mindig is a hagyományos értelemben vett jobboldali értékek voltak a legfontosabb iránymutatók, és szerinte Magyarországon ezeket csak a Mi Hazánk képviseli hitelesen, ezért is szavazott rájuk tavaly.

– Nekem rendkívül fontos, hogy a normalitás értékrendjét képviselje az a mozgalom, amelyet megtisztelek a szavazatommal. A Mi Hazánk már a járvány előtt is érdekelt valamelyest, de leginkább a Covid alatt kezdtem el érdeklődni irántuk, mivel egyetlen pártként álltak ki következetesen az oltás kötelezővé tétele ellen, illetve a vírussal kapcsolatos valóban hiteles tájékoztatás mellett. Ezzel hatalmasat nőttek a szememben – mondja Péter.

A férfi szerint a Fidesz politikájában van azért egy-egy pozitív elem is, példaként a migránskérdés kezelését és a hazafias filmek gyártásának támogatását említette, de inflálódott a politikai hitelességük.

– A Fidesz az utóbbi évek során elkanyarodott a jobboldaliság valóban konzervatív értelemben vett képviseletétől, ezért ha valaki jobboldaliként szeretne szavazni, akkor csak a Toroczkai László által vezetett pártot támogathatja, amennyiben nem akarja meghazudtolni magát.

György (70) már nyugdíjas, de továbbra is művészettörténészi munkájának él. Világéletében jobboldali volt, a Mi Hazánkat pedig azért kedveli, mert bennük látja a MIÉP utódját.

– Talán Ady mondta, hogy egy kis nemzetnek lélegzetet venni is radikálisan kell. Ezt értette meg Csurka István, és adta tovább, elsősorban gondolkodóként. Remélem, hogy a Mi Hazánk vezetői tanulnak a MIÉP hibáiból, Csurka ugyanis pontosan látott és írt le folyamatokat, de irányítani, pártot vezetni nem tudott. Talán egyre több, Dúró Dórához hasonló rátermett fiatal fogja úgy érezni, hogy tennie kell a hazájáért. A Mi Hazánk fontos feladata, hogy a Fidesz sok esetben hibás döntéseit építően kritizálja, nem úgy ahogy a baloldal, zsigeri gyűlöletből. Jó lenne az is, ha a Fidesz felfogná, hogy a Mi Hazánk úgy konkurál vele, hogy közben egy irányba néznek, és úgy is bánna vele.

Erdélyi Ákost (18) még kevesen ismerik, de már sokan látták. Ő is szerepel a Mi Hazánk új, „A fiatalok körében már a legnépszerűbb” óriásplakátján, stílszerűen a jobb szélen áll. Interjúnkat azzal kezdi, hogy a párt programja és tettrekészsége vonzotta, meg hogy nem „hisztiellenzékként működik, mint a balliberális pártok, amelyek nem kérnek a Fidesz álnemzeti, valójában külföldi érdekeket kiszolgáló politikájából, sem a szélsőliberális posztkommunista baloldali politikai elitből”.

Ilyen markáns vélemény hallatán kíváncsiak voltunk, hogy fiatalként miért éppen ez a párt kezdte el érdekelni, és nem a Momentum vagy a Kutyapárt.

Ákos nem habozott a válasszal, ugyanis szerinte a Mi Hazánk az egyetlen politikai erő, amelyik valóban foglalkozik a fiatalok helyzetével, és programja van az oktatási rendszert érintő reformok tekintetében, ellenben „a Kutyapárt sosem lehet szempont egy komoly politikai döntést illetően, a Momentum meg képtelen megérteni a magyar néplelket, így a magyar fiatalokat sem tudja képviselni”. Véleményével nincs egyedül, hisz a Medián márciusi kutatásából kiderült, hogy a Mi Hazánk a legnépszerűbb a fiatalok (18–29-es korcsoport) körében. Tévedés ebből arra következtetni, hogy „jobbra tolódik” az ifjúság (ugyanebben a felmérésben a Kutyapárt 19, a Momentum 17 százalékon állt); inkább azt jelzi, hogy a fiatalok közül sokan nem vevők a liberális világra.

Kíváncsiak voltunk, hogyan reagáltak Ákos ismerősei, barátai, amikor megtudták, hogy a Mi Hazánkat támogatja. A fiatalember szerint a párt parlamentbe jutását követően nyitottabbak lettek az emberek a Mi Hazánkra, így sokkal több érdeklődő kérdést és pozitív hangvételű reakciót kapott, mint előtte. Ákosnak a Fidesz azért nem merült fel jobboldali alternatívaként, mert ellenszenves neki a „kormánypárt hintapolitikája, a nagy mértékű korrupció, továbbá hogy tettek helyett csupán kommunikációs fegyverként használ kultúrpolitikai és nemzetvédelmi kérdéseket”.

Ákos a Mi Hazánkban nem csak politikai, hanem értékközösséget lát, szerinte ez az alulról szerveződő mozgalmuk tagjai közötti rendszeres kapcsolattartásnak és a csapatépítő programoknak köszönhető.

– Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a párt által alapított Fekete István Szabadegyetem színvonalas előadásai hatalmas tudásanyagot és ismeretet adnak át az érdeklődőknek, ezzel bővítve az ismereteinket. Pár szóval összefoglalva: hazaszeretet, bajtársiasság és cselekvőképesség – mondja Ákos.

Zoltán (20) egyetemista, és Dúró Dórának nagy szerepe volt abban, hogy a Mi Hazánk kezdte érdekelni, ugyanis „erkölcsileg feddhetetlen” politikusnak tartja.

– Pozitív képet fest róla a lendülete, amellyel egyaránt helyt tud állni család­anyaként és politikusként. Az elmúlt harminc év a bizonyság rá, hogy a magyar kétpólusú politika megbukott, ezért bizalommal tekintek a viszonylag fiatal Mi Hazánkra. Pártprogramjuk is valódi problémákra kínál megoldást, ugyanis támogatják a kis- és közepes vállalkozókat és szembemennek a kizsákmányoló multinacionális érdekekkel; kezdeményezték a szívhangtörvényt, amely egyaránt védi a gyermeket és az anyát is; fellépnek a szexuális devianciákat propagálók ellen; mernek cigánybűnözést emlegetni és az áldozatok védelmére kelnek; valamint csak ők beszéltek nyíltan a Covid-oltások bizonytalan mellékhatásairól – mondja Zoltán.

Az egyetemista szerint a Fidesz „látszatpolitikája” valójában nem szolgálja a családok és a magyarok érdekét.

– Jól látható ez a külföldi multinacionális cégek jelenlétéből, amelyeknek folyamatosan kedvez a kormány. Ezek a gigantikus céghálózatok kiviszik a megtermelt profitot, és rendkívül alacsony bérért dolgoztatják az emberek többségét. A csok pedig rendkívül megemelte az ingatlanok árát, és az újonnan építendő házak is csak a külföldi cégek építőanyag-eladásait növelték, a legtöbb ilyen ugyanis Németországból származik – állítja Zoltán.

Bodonyi Alexandra (18) a Mi Hazánk Ifjai közé tartozik. Neki azért rokonszenves a formáció, mert „az egyetlen párt, amelyik nemcsak észreveszi a problémákat, de megoldást is kínál rájuk”. Alexandra a világjárvány idején kezdett el politikával foglalkozni, amikor is ellenezte a Covid-oltás kötelezővé tételét.

– Csak a Mi Hazánk állt ki az oltatlanok negatív megkülönböztetése ellen, ez komoly támaszt nyújtott nekem és a családomnak ebben a kilátástalan időszakban. Továbbá se a Momentumban, se a Kutya­pártban nem látom azt a megbízhatóságot, komolyságot és hazaszeretetet, mint a Mi Hazánkban – mondja Alexandra.

A radikálisabb jobboldali nézetek azonban továbbra is megosztóak; Alexandra nem titkolja, hogy konfliktusba keveredett rokonaival és iskolatársaival, amikor megtudták, hogy a Mi Hazánkkal rokonszenvez, de ez nem riasztotta el. A Fideszt azért nem kedveli, mert szerinte „nem a kisemberek érdekeit igyekszik képviselni”, hanem „inkább a multinacionális cégeknek kedvez, ezáltal is háttérbe szorítva a magyar kisvállalatokat”.

A csurkai örökség című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.