Az elsőfokú bíróság márciusban emberölés kísérlete miatt hat és fél év börtönre ítélte a vádlottat, azzal, hogy legkorábban büntetése kétharmadának kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Hirdetés

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és a sértett 2020. november 12-én Budapesten az 1-es villamoson utazott. A vádlott az akkor kötelező járványügyi előírások ellenére úgy viselte maszkját, hogy az kizárólag a száját takarta. A sértett felszólította a vádlottat a maszk szabályos használatára. Emiatt szóváltás alakult ki köztük és a vádlott többször megütötte a sértett fejét és bele is rúgott. A vérző fejű sértett a villamosvezetőhöz ment, arra kérte, hívjon mentőt, rendőrt, majd visszatért korábbi helyére. A vádlott megkérdezte tőle, hogy kihívta-e a rendőröket. A sértett azt válaszolta: azok után, amit a vádlott művelt vele, természetesen. A vádlott ezen felháborodott, elővett egy 7 centiméteres kést és „nem fogok verésért börtönbe menni, inkább meghalsz!” felkiáltással nyakon szúrta a sértettet. Ezután a vádlott felszólította a villamosvezetőt, hogy nyissa ki a szerelvény ajtaját, és elmenekült. A sértettet, aki súlyosan megsérült, mentők vitték kórházba, ahol megműtötték.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlott és védője is fellebbezett.

Az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet tényállása megalapozott, csupán kisebb helyesbítésekre szorul. A vádlott terhére megállapított cselekmény azonban súlyosabban minősül: aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete. A vádlott ugyanis azért szúrta nyakon a sértettet, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Emiatt nőtt a büntetés mértéke kilenc évre, a végrehajtási fokozata pedig börtön helyett fegyház. Ráadásul a vádlott a bűncselekményt alig egy héttel azután követte el, hogy más tette miatt kiszabott büntetéséből feltételes szabadságra bocsátották, ezért ki kellett zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből – áll a közleményben.

Korábban írtuk