Kilenc hónap alatt 56 ember halt meg lakástűzben

A közlemény szerint idén az első három negyedévében 4645 lakástűz volt, 947-tel kevesebb, mint 2022 első kilenc hónapjában, ami 17 százalékos csökkenést jelent.A vizsgált időszakban 55,3 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 28,7 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ami 34 százalékos csökkenést jelent – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy a legnagyobb tűz május 6-án Zalaegerszegen volt, ahol egy társasház földszinti lakása gyulladt ki. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek, és 800 négyzetméteren pusztítottak. Az oltás három órán át tartott, 30 tűzoltó 11 tűzoltójárművel avatkozott be, 49 embert és két kutyát mentettek ki a társasházból – idézték fel.

Az első kilenc hónapban a lakástüzekben 51 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei 58 áldozatot követeltek; a leggyakrabban egyedül élő idősek váltak lakástűz áldozatává. Az OKF közlése szerint naponta átlagosan 17 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 398 ember sérült meg, 45-tel, vagyis tíz százalékkal kevesebben, mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett.

A lakástüzekhez összesen 9033 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók 3076 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás 18 órán át tartott: április 6-án egy 350 négyzetméteres, nádfedelű családi ház égett Kápolnásnyéken, ahol 40 tűzoltó 9 járművel akadályozta meg, hogy a lángok a szomszédos istállóra és garázsra átterjedjenek. Az első három negyedévben 473 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 1328 embernek kellett kiköltöznie – tették hozzá.

A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 227 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba (27 százalék), nyílt láng (17 százalék), a fűtési rendszer hibája (13 százalék), sütés-főzés (9 százalék), avar- vagy szemétégetés (6 százalék), dohányzás (3 százalék), illetve a kémény műszaki állapota (3 százalék) miatt gyulladt ki épület – sorolták.

Hozzátették: 223 otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. A legtöbb alkalommal a konyhában (19 százalék), kéményben (12 százalék), illetve hálóban (9 százalék) csaptak fel a lángok. Mint írták, a 4645 tűzzel érintett lakóépületnek csupán 0,3 százalékában, 16 otthonban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. Az otthon jellegű tüzek száma a fűtési szezonban a legmagasabb, így az előttünk álló három hónapban még nagyobb odafigyelésre lesz szükség – jegyezték meg.

Közölték azt is, hogy szén-monoxid miatt az első három negyedévben 777-szer riasztották a tűzoltókat, 72-vel, 9 százalékkal kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában. 138 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 14-gyel többen, mint egy éve. A közlemény szerint öt ember vesztette életét szén-monoxid miatt, 4-gyel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.

A mérgező szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van, és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ha elérhető a vízmelegítőnk vagy fűtőeszközünk égéstere, látható a láng, akkor mindenképpen vásároljunk egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt otthonra – javasolja az OKF.