Kína 2025-ös tervei: innováció, reform és stratégiai partnerségek Magyarországgal
Kína gazdasága továbbra is erőteljes növekedést mutat, miközben Magyarországgal való kapcsolatai egyre szorosabbá válnak. Gong Tao kínai nagykövet értékelte a 2024-es év eredményeit és a jövő kihívásait. A gazdasági együttműködés erősödik, a mesterséges intelligencia, robotika és az elektromos autóipari fejlesztések kerülnek idén a középpontba. De mit hoz a jövő, és milyen szerepet játszhat Budapest Peking terveiben?
„2024 a reformok előrehaladásának éve volt, dacára annak, hogy az elmúlt év során összetett és kihívásokkal teli fejleményekkel kellett szembenéznünk, amelyeket fokozódó külső nyomás és növekvő hazai nehézségek jellemeztek” – mutatott rá Gong Tao nagykövet hozzátéve, a gazdaság egyértelműen pozitív irányba fordult, amit jól mutat, jelentős nyomás alatt is elérte Kína bruttó hazai terméke (GDP) 134,9 billió jüant, ami 5 százalékos éves növekedést jelent, szemben a globális 3 százalékos átlaggal. A nagykövet azt sem rejtette véka alá, hogy hazája továbbra is a világ leggyorsabban növekvő nagy gazdaságai közé tartozik, és mintegy 30 százalékkal járul hozzá a globális gazdasági növekedéshez.
A beszámolóból kiderült, hogy a 2024-es évben összesen 12,56 millió városi munkahely jött létre, a felmérések szerint az átlagos városi munkanélküliségi ráta 5,1 százalék volt. A fogyasztói árindex (CPI) 0,2 százalékkal emelkedett. A külkereskedelem rekordmagasságot ért el, és Kína exportjának globális piaci részesedése folyamatosan növekedett. A devizatartalékok meghaladták a 3,2 billió amerikai dollárt. Az egy főre jutó jövedelem reálértéken 5,1 százalékkal nőtt.
Az eredmények között Gong Tao megemlítette, hogy „a Chang’e-6 űrszonda végrehajtotta az emberiség első mintavételét a Hold túlsó oldaláról, és elkészült a 450 km/órás sebességű kínai nagysebességű vonat.”
A 2025-ös tervekről a diplomata elárulta, hogy tervezik az új nemzeti és csúcstechnológiai fejlesztési övezetek innovatív fejlesztésének felgyorsítását. Elősegítik az innovatív vállalatok fejlődését, és támogatják a magas szintű technológiák alkalmazását új és egyedi termékek előállítására. Kiemelten támogatják az úgynevezett „unikornis” és „gazella” vállalatok fejlődését, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások új területeken és piacokon törjenek előre.
„Az AI Plus kezdeményezés keretében hatékonyan kombináljuk a digitális technológiákat Kína gyártási és piaci erejével. Támogatjuk a nagyszabású mesterséges intelligencia modellek széles körű alkalmazását, és erőteljesen fejlesztjük az új generációs intelligens terminálokat és okosgyártó berendezéseket, beleértve az intelligens, hálózatba kapcsolt új energiaforrású járműveket, mesterséges intelligenciával vezérelt telefonokat és számítógépeket, valamint intelligens robotokat” – sorolta Gong Tao.
A nagykövet azt is hangsúlyozta, hogy a kínai-magyar kapcsolatok újabb szintre léptek – külön kiemelte a tudományos és technológiai együttműködés lendületes fejlődését. „A BYD és a CATL mellett több kínai high-tech vállalat is Magyarországot választotta európai bázisának”. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország a Pujiang Innovációs Fórum díszvendége volt, és a Kína–Magyarország Tudományos Innovációs Nap, valamint a kétoldalú tudományos és technológiai bizottság 10. ülése is sikeresen lezajlott. Ezek az események tovább erősítették az együttműködést a kutatás és az ipar területén.
Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai is bővültek: a kétoldalú kereskedelem volumene 16 milliárd dollár fölé emelkedett, ami 11,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. A nagykövet szerint Magyarország nem csupán egy piac Kína számára, hanem egyfajta regionális központ is. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre több kínai nagyvállalat – köztük a BYD, a CATL és a NIO – vetette meg a lábát az országban, komoly szerepet szánva Magyarországnak az európai elektromos jármű- és akkumulátorgyártásban.
A diplomata külön kitért Xi Jinping kínai elnök 2024 májusi látogatására, amely új fejezetet nyitott a két ország kapcsolatában. „Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt Új Korszak Átfogó Stratégiai Partnerséggé fejlesztették a kínai-magyar viszonyt” – fogalmazott.
Gong Tao szerint Magyarország Kína egyik legfontosabb partnere Közép-Európában, hiszen Budapest hosszú távon is elkötelezett a kínai beruházások előmozdítása mellett. Kína ezt stratégiai lehetőségként értékeli, hiszen Magyarország földrajzi elhelyezkedése és stabil gazdasági környezete vonzó célponttá teszi a kínai vállalatok számára.
De nem csak a gazdasági kapcsolatok erősödnek. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a kulturális és oktatási együttműködések is egyre intenzívebbek. A Konfuciusz Intézetek és az egyetemi csereprogramok népszerűsége folyamatosan nő, miközben a turizmus is fellendülőben van. „A jövőben még inkább építünk ezekre a kapcsolatokra, hogy tovább mélyítsük a két ország közötti barátságot” – mondta Gong Tao.
