Kína szereti Magyarországot

– Mit jelent az iroda megnyitása? Magyar nyelvű felületet is működtetnek, vagy csak egy magyarországi tudósítóiroda létesül?

– Egyelőre nincs tervben magyar nyelvű felület létrehozása, de az Európai Idők magyarországi irodája ragaszkodik az Európai Idők alapelveihez. Ez azt jelenti, hogy elkötelezettek vagyunk nemcsak abban a tekintetben, hogy a kínai olvasók még több magyarországi aktualitásról, gazdasági és társadalmi történésről értesüljenek, különösképpen a kínai–magyar kapcsolatok különböző eseményeiről, fejlődésének új szakaszairól és eredményeiről, hanem abban is, hogy előmozdítsuk a két nemzet barátságos kapcsolattartását és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködését. Fokozottan törekszünk arra, hogy sokkal több kínai hírt osszunk meg a magyar médiafogyasztókkal is.

– Mit kell tudni az Európai Idők Médiacsoportról?

– Az Európai Idők című folyóiratot 1983-ban alapították, és az elmúlt 40 év viszontagságain keresztül mára többnyelvű – kínai, francia, német, angol, olasz, spanyol –, komplex, transzeurópai média­csoporttá nőtte ki magát. Napi- és hetilapokat ad ki, francia és német nyelven havonta megjelenő periodikák, televíziós és online csatornákon közzétett videó- és hanganyagok tartoznak a portfóliójába. A járványügyi vészhelyzet időszakában napi- és hetilapjaink azon kevés európai folyóiratok közé tartoztak, amelyeket sikerült zavartalanul megjelentetnünk. Az új média felületeit tekintve hatásunk a legerőteljesebbek közé sorolható a tengeren túl, az Európai Idők a Kínai Hírügynökség és a Kínai Médiatudományi Egyetem félévente közölt rangsorában – a kínai nyelvű új médiumok között – mind a nyolc kategóriában folyamatosan a 30 legnagyobb befolyású médium között szerepel. A kínai nyelven megjelenő tengeren túli médiumok idén szeptemberben közreadott világranglistáján az Európai Idők a világ 12. és Európa első legnagyobb befolyású médiuma lett. A médiacsoportnak Franciaországban, Németországban, Angliában, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában állandó szerkesztősége van, ezenkívül hét irodát és öt kapcsolattartó irodát működtet az öreg kontinensen.

– Kinek szól az Európai Idők?

– Megalakulásától kezdve a tengeren túl élő kínaiakat akarja megszólítani, az európai kínaiak saját közösségükben történő meggyökerezését, sajátosságainak megőrzését segíti elő. Röviden, az Európa különböző országaiban élő, körülbelül 3 millió főre tehető kínai közösségeket hozza közelebb egymáshoz. Mindezeken felül azonban küldetésünknek tekintjük a világgal történő kommunikációt is. Cégcsoportunk elkötelezett a multikulturális tartalmak megjelenítése iránt is, amivel a kínai hírszolgáltatás fontos helyévé és csatornájává váltunk Európában. Különös figyelem vetül a helyi médiumokra, Németországban például öt helyi televízióval működünk együtt annak érdekében, hogy naponta sugározhassunk német nyelvű kínai híreket. Az öt tévécsatorna előfizetőinek száma eléri a 13 milliót.

– Akkor ez nemcsak hírközlésről szól, hanem kulturális missziót is teljesítenek?

– Igen. A hírszolgáltatáson túl fontos számunkra a kulturális tartalmak közlése is, beleértve a kínainyelv-oktatást, és ezen a módon mára a kínai–európai kulturális kapcsolatok fontos szervezőjévé és adathordozójává váltunk. Az anyavállalatunk által életre hívott Nemzetközi Kínai Versmondó és Dalverseny francia rendezvényei vagy a különböző kínai szervezetekkel együttműködve lebonyolított Frankfurti Kínai Napok című rendezvény is feladataink közé tartozik. Ez utóbbi már második alkalommal zajlott le nagy sikerrel. Emellett hatodik éve szervezzük meg az olasz, négy éve pedig a németországi Kínai Filmfesztivált. Október elején pedig első alkalommal a románt, Bukarestben.

– Miért érezték szükségét annak, hogy Magyarországon is képviseltessék magukat?

– Magyarország kis ország, a kínaiak pedig keveset tudnak róla, mi történik itt. Ezentúl azonban a legnagyobb kínai médiumban lesz állandó helye Magyarországnak. Tény, hogy az utóbbi években a kínaiak egyre jobban figyelnek Magyarországra, az EU „csintalan gyermekére”. A kínaiak úgy látják, ez egy különleges és nagyon barátságos ország. Mindezek mellett az irodaalapításnál szempont volt, hogy Magyarország az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés egyik fontos országa. Kína és Magyarország már régen kiépítette a stratégiai együttműködést, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és egyéb kapcsolatai gyümölcsözőek. Magyarország a Közép-Európába érkező kínai tőkebefektetés terén is az élvonalban van. Éppen ebben a hónapban indult útjára Magyarország történetének legnagyobb külföldi tőkeinvesztíciója, a CATL Magyarország befektetési projektje. A kínai–magyar együttműködés fellendülése nekünk, médiamunkásoknak is még szélesebb teret nyit majd.

– Az Európai Idők angol nyelvű oldalán egy cikk jelent meg nemrég, amelynek a címe: Magyarország, Kína zászlóshajója Európában. Mit jelent ez a valóságban? Tényleg ennyire fontos partnerré vált Magyarország Kína számára?

– Mindig azt mondjuk, hogy Magyarország Kína legmegbízhatóbb partnere az EU-ban. Szerbia mellett egész Európában a legjobb. Sok Kínával kapcsolatos „első történet” kezdődik Magyarországon. Az első európai ország, amelyik Kínával aláírta az Egy Övezet, Egy Út együttműködési dokumentumot, az első uniós ország, ahol használni kezdték a kínai vakcinát, és szintén az első európai ország, ahol egy kínai egyetem campust létesít. Ráadásul 2017 májusában a kétoldalú együttműködést az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelték.

– A kínai emberek részéről van-e érdeklődés térségünk, azon belül Magyarország iránt?

– A kínai befektetők Európában elsősorban olyan helyet keresnek, ahol politikailag, gazdaságilag, földrajzilag minden megfelel az együttműködésnek. Magyarország csodás ország a kínaiak számára, amely vonzza a figyelmüket. Eddig a térségben Magyarország kapta a legtöbb kínai befektetést, ez pedig a befektetési környezetnek, a politikai stabilitásnak és az emberek nyitottságának eredménye. Mi azt szeretnénk, ha a kínaiak egyre jobban megismernék ezt az Európa közepén fekvő országot, amely közülük mára tízezreknek vált otthonává.

– Ön elsősorban műfordító, elismert Petőfi-kutató. Arra lennénk kíváncsiak, hogy az új megbízatása mellett marad-e ideje Petőfire.

– Petőfi és a Petőfi-kutatás mindig a legfőbb szenvedélyem marad, amellyel lelkesen foglalkozom továbbra is. Úgy tervezem, hogy Petőfi továbbra is kitüntetett helyet kap az életemben. Október 16-án például Kiskőrösön tartok előadást Petőfi Kínában címmel a Petőfi 200 rendezvénysorozat keretében, és valószínű, hogy majd a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban is sort kerítünk egyre.