Kínaiak közöttünk

Magyarországon már a századelőn is éltek kínaiak, majd a néhány tucatnyi budapesti kereskedő a nagy gazdasági világválság beállta után hazatért Kínába. A változó intenzitású és minőségű államközi kapcsolatok azután váltak tartósan stabillá, hogy a Szovjetunió és Kína is rendezte viszonyát. Onnantól kezdve a Kínai Népköztársaság polgárai viszonylag könnyen utazhattak a közép- és kelet-európai blokk országaiba. Hazánkba először a nyolcvanas évek derekán érkeztek kisebb munkásbrigádok Kínából, közülük néhányan szerződésük lejárta után a hazatérés helyett Magyarországon kezdtek el kereskedelemmel foglalkozni. Ekkor jelentek meg nálunk a klasszikus kínai termékek, ruhák, az első gyorsbüfék. Az elszegényedő közép-európaiaknak az olcsó kínai ruhanemű hatalmas segítséget jelentett.

Hazánk az Európában üzleti lehetőségeket kereső kínaiak fontos célországa lett, miután a kínaiak 1988 és 1992 között vízum nélkül utazhattak Magyarországra. 30-40 ezer fős közösség jött létre, tagjai jellemzően Pekingből, illetve Fucsien és Csöcsiang tartományokból érkeztek. A közösség lélekszáma az utóbbi évtizedekben ingadozott, a kétezres évek elején, majd a gazdasági válság nyomán 10-15 ezerre csökkent, majd a Letelepedési Magyar Államkötvény bevezetésének, a kínai–magyar kapcsolatok fejlődésének és a kedvező gazdasági légkörnek köszönhetően mára megközelítőleg 25 ezerre nőtt.

A magyarországi kínai társadalom meglehetősen rétegzett. Az első hullámmal érkezők jellemzően szerény anyagi háttérrel vágtak neki a kalandnak, majd szorgalmas munkával teremtettek maguknak biztos egzisztenciát. Társadalmi kapcsolataik a gazdasági tevékenységükre korlátozódik, magyar ismerőseikhez, barátaikhoz is jellemzően a munkájukon keresztül kapcsolódnak.

A letelepedési kötvénnyel jöttek mögött ezzel szemben jelentős pénzügyi háttér áll, a 250 ezer eurós összeget ugyanis csak a tehetősek engedhetik meg maguknak. Természetesen a kötvényvásárlók között is vannak kereskedők. Jellemző, hogy a család mindenét eladja Kínában, hogy Magyarországon kezdhessen új életet. Nem ritka az sem, hogy a jelentős vagyont felhalmozó családfő gyermekét és feleségét költözteti Magyarországra, ő maga Kínában marad, hogy pénzt keressen.

Nagy számban vannak nálunk kínai egyetemisták is, akik szintén külön társadalmi csoportot alkotnak. Ők jellemzően végzettségüknek köszönhetően otthon, Magyarországon, de a nyugati világ bármely részén is képesek munkát találni. A hazánkban működő kínai vállalatok pedig előszeretettel alkalmaznak olyan fiatalokat, akik megtanultak magyarul, és jól megértik magukat magyar kortársaikkal.

Két, külföldön élő kínai nem kezd el csupán azért barátkozni, mert mindketten kínaiak. Sokkal fontosabb, hogy ugyanabból a tartományból érkezzenek, illetve ugyanabba a társadalmi csoportba tartozzanak: a diplomás, magasan kvalifikáltak a hasonló kvalitásúak társaságát keresik. Van ugyanakkor szolidaritás a kínaik között, a többség pedig elkötelezett patrióta. A jelentős sikereket felmutató Kína ma nemzeti reneszánszát éli, a kínaiak pedig büszkék a nemzetükre, éljenek bárhol a világon.

A hazánkban élő kínaiak sosem alkottak zárt közösséget, nálunk klasszikus kínai negyed sem jött létre. A fővárosban vannak ugyan olyan kerületek – Kőbánya, Józsefváros –, ahol nagyobb számban találhatók, illetve ahol kialakultak a jellegzetes piacok, bevásárlóközpontok, de merev elkülönülésről szó sincs. A kínai közösségek relatív zártsága alapvetően a nyelvi izoláltságra vezethető vissza, az angolul vagy magyarul tudók kifejezetten nyitottak a magyarok irányába. Szerelmi és baráti kapcsolatok is könnyen alakulhatnak, munkatársak, egyetemi szaktársak között egyaránt. Aki tehát a nyelvi korlátokat képes áttörni, azok előtt a magyarországi kínai közösség nyitva áll.

Gyermekeik oktatására nagy figyelmet fordítanak. A kínai családok többsége valamelyik budapesti nemzetközi iskolába íratja gyermekét, ahol megtanulnak angolul, franciául vagy spanyolul. A két­ezres évek eleje óta pedig arra is van lehetőség, hogy a Budapesten működő Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumban végezzék tanulmányaikat, ahol a kínai tanrend követése mellett a magyar nyelvet is elsajátítják. Az említett kínai szolidaritásra jellemző, hogy a kínai vállalatok karitatív tevékenységük közben nem feledkeznek meg a kínai iskola támogatásáról sem.

A kilencvenes években érkezett családok jellemzően nagyon konzervatív felfogásúak. Idejük java részét munkával töltik, a család az első, illetve arra törekszenek, hogy gyereküknek kínai párt találjanak. A harminc alatti generáció azonban már másképp gondolkodik, mentalitásban sokkal közelebb állnak magyar kortársaikhoz, mint a szüleik generációjához. A vegyes házasságok egyre gyakoribbak, ilyen családból származnak a Shaolin testvérek is, akik Magyarország első téli olimpiai aranyérmét szerezték.

A kínai élet Magyarországon korlátok nélkül megélhető tehát. Budapesten több kínai keresztény gyülekezet működik, ezek jellemzően valamelyik újprotestáns felekezethez tartoznak. A legnagyobb közösség hatalmas templomot tart fenn, amely a Monori Center közvetlen közelében kapott helyet. A néhány tucat hívő saját adományokból újíttatta fel a romos raktárépületet és hozott létre modern gyülekezeti teret. Az istentiszteletek alkalmával a jól ismert keresztény gitáros dallamok éppúgy felcsendülnek, mint a saját szerzeményként megszületett kínai keresztény énekek.

A protestánsok mellett kevés számú katolikust tartanak számon, illetve egy jelentősebb létszámú buddhista közösséget is. A többség azonban semmiféle kultuszt nem követ, leginkább a kínai népi hitvilág elemei színesítik életüket. Ennek részeként Budapesten is minden évben megünneplik a kínai újévet és a sárkányhajó-fesztivált. Igazából egy kínai embernek alig lehet hiányérzete Magyarországon. Ehhez pedig hozzátartozik az is, hogy Magyarország a kínai gasztronómiai kínálat tekintetében Európában egyedülálló gazdagsággal büszkélkedhet. Budapesten számtalan autentikus kínai vendéglő működik, illetve a nyáron nyitva tartó China Town terasz a legigényesebb ízlésűeknek sem okoz csalódást. Azok pedig, akik otthon szeretnék elkészíteni a kínai konyha autentikus fogásait, számos boltban beszerezhetik a hozzávalókat.

A kínai kulturális élet szintén soha nem látott mértékben virágzik hazánkban. Kínai festménykiállítások, tárlatok, színi- és irodalmi előadások várják mindazokat, akik a klasszikus vagy kortárs kínai irodalom szépségeiben akarnak elmélyedni. Kulturális intézmények, egyesületek garantálják a hazánkban élők művelődését.

Kínaiak Magyarországon című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.