Bevallva vagy bevallatlanul, az ország apraja-nagyja évek óta használt ruhákból újítja meg a ruhatárát. Turkálóból öltözködnek az óvodások, az egyetemisták, a sportolók, a hírességek közül jó néhányan, de még politikusok, tévésztárok is. Használt ruhát hordanak az orvosok, tanárok, ügyvédek, de a hatalmas kínálatból a kedvükre válogatnak a divattervezők, színházi kellékesek, jelmeztervezők, stylistek is. Nem vesznek új ruhát a nyugdíjasok, a kispénzű alkalmazottak, a melósok sem, s bár a válság óta a second hand kereskedők forgalma is stagnál, vevőkörük mégis egyre bővül, mert egyre többen döbbennek rá arra, hogy fillérekért meg lehet venni valamit, amiért korábban a drága butikokban tízezreket fizettek. Ha pedig valaki azt gondolja, hogy csak igénytelen viskókban, öreg, düledező, dohos üzletekben lehet használt ruhát venni, térjen be valamelyik pesti plázába, és nézzen jól szét. A kisebb turkálóktól a több ezer négyzetméteres üzletekig se szeri, se száma az angol, holland vagy egyéb nyugati bálás ruhát forgalmazó üzletnek.

A WorldFashion amerikai, az Angex és a Háda angol, a Franchise.hu ír, az Italy Trend olasz, a Bumeráng ausztrál használtruha-kereskedelemmel foglalkozik, és valamennyien törekednek arra, hogy kiskereskedőként elsősorban közvetlenül szolgálják ki a vevőiket. Közben se szeri, se száma a viszonteladóknak, a kis turkálóknak, amelyekre vidéken is egyre nagyobb az igény. Egyre többen nyitnak bálabutikot, a nyugati határra járnak a bálákért, ahová holland, skót vagy brit kamionok hordják a színes rongyot.

A bálás ruhák közt rengeteg a vadonatúj öltözék: egy részüket ugyanis az outlet ruhák képezik, ami a nagy márkák visszamaradt, eladhatatlan készleteit jelenti. Ezeken a cégek fillérekért adnak túl, hogy megszabaduljanak a raktározás költségeitől.

Megdöbbentő, de igaz: ma már az ország színe-java használt ruhát hord. A nyugdíjasok azért, mert ezt tudják megfizetni, a fiatalok azért, mert divatos, mindenki megtalálja a maga stílusát, a jól szituált középosztály tagjai pedig azért, mert ugyanezt a kínálatot egy belvárosi butikban nem találják meg. Ráadásul senki nem ellensége a saját pénztárcájának. Van, aki nercbundát, és van, aki menyasszonyi ruhát is használtan szerez be, a sportolók márkás dresszei éppúgy innen származnak, mint a gyerekek plüssállatkái, a divatos táskák, az elegáns férfiöltönyök. A farmertől a sálig, a nyaklánctól a táskáig, a lakástextiltől a cipőig minden kapható használtan.

A magyarok zömét nem nagyon érdekli, hogy az uraságtól levetett nyugati holmiban jár, ha nem látszik rajta.

– Ki lehet mosni, ki lehet vasalni. Mi bizony nem dobnánk ki ilyen szép ruhákat – mondják többen is.

Tíz órakor nyit az Őrs Vezér téren található egyik nagy bevásárlóközpontban a Háda egyik fővárosi üzlete. Amíg a bevásárlóközpont szinte pang az ürességtől, a ruházati és cipőboltokban az eladókon kívül nincs egy teremtett lélek sem, addig a Hádában negyedórával a nyitás után 68 vevőt számolunk össze.

– Pedig ez nem számít erős napnak – mondja az egyik eladó. – Árucserés napon nem ritka, hogy egyidejűleg kétszáz vevő tolong a 700 négyzetméteres üzletben. Ilyenkor csak hosszú, kígyózó sort és fejeket látunk. Sorban állnak a kasszához, az immár 14 próbafülkéhez, mert be kellett látnunk, a nyolc fülke kevés.

Szabó Norbert üzletvezető elárulja, hogy ebben az egyetlen boltban 12 ezer különböző felnőtt-, és további 3500 gyermekruha várja a vevőket. A napi fogyást minden nap visszatöltik, így akár naponta lehet új darabokat találni, emellett minden hónapban teljesen új árukészlettel töltik fel az összes üzletet.

Angéla alig várja a hónap első szerdáját. Reggel irány a Háda. Saját bevallása szerint már szinte függőség alakult ki benne a hatalmas árukínálat, a jó minőség és persze a kedvező árak hatására.

Brigi fiatal hölgy, szeret csinosan öltözködni. Kincskeresőnek tartja magát, nem vásárol kényszeresen, csak azt veszi meg, amibe beleszeret.

– Az egész család innen öltözködik – vallja be.

Nem mindenki ilyen őszinte. Olyan is akad, aki szégyelli, hogy itt vásárol, ezért nem is kíván nyilatkozni. A többség azonban inkább büszke rá.

– Aki szégyelli, az vegyen ruhát magának tízszer ennyiért. Ez is a magyarok leleményessége – mondja egy másik fiatal hölgy, Kati, aki szerint a nagy multikban működő márkás üzletek előbb-utóbb csődbe fognak menni, ha ugyanazt meg lehet venni a tizedéért is. – Használt ruhának mondják, ám sok ingen, szoknyán, kabáton látszik, hogy vadonatúj, hogy még nem volt soha senkin.

– Még a címke is rajta van – mutat egy márkás fürdőruhát Gabi, aki egy uszodában dolgozik, ezért elsősorban a fürdőruhák érdeklik. – Nézze ezt a speedo-dresszt. Egy új dressz ára ennek a tízszerese – teszi be gyorsan az új kincset a kosarába.

Dóra is célirányosan az új, vagy újszerű, márkás gyermekruhák után kutat. Tapasztalatból tudja, hogy biztosan talál ilyet, mivel évek óta itt vásárol a gyerekeinek. Hangsúlyozza, hogy nem azért, mert úgyis kinövik, hanem azért, mert a kedvét leli abban, ha a gyerekek egyedi, jó minőségű ruhákban járnak.

Anikó szerint a kínai üzletek forgalma is megcsappant, amióta az üzletlánc több pesti plázában üzletet nyitott.

– Ezek kitűnő minőségű márkás nyugati ruhák, össze sem lehet hasonlítani a gagyi kínaival, ami két mosás után kinyúlik, tönkremegy. Az anyagáról már nem is beszélve – szögezi le.

– Én nem tehetem meg, hogy hetente ide járjak, mert nekem ez is drága – teszi vissza az akasztóra az egyik blúzt Jolánka néni. Az idős hölgy nyugdíjas, a férjének keres kardigánt a hűvösebb nyári napokra. Ő csak akkor jön, ha valóban szüksége van valamire. Máshol nem vesz ruhát. Az árak nagyon kedvezőek. Egy gyerekruha átlagosan ezer forint, egy póló 1500, egy blúz 1700–2500 forint között mozog.

Háromféle bolttípus van: a darabáras, ahol minden egyes ruhadarabnak egyedi ára van, a kilós, ahol minden ruhadarabot lemérnek, és a súlya szerint kell fizetni (2990 forintot kilónként) és az eső áras kilós, ahol a kilogrammonkénti ár mindennap csökken, ahogy fogy az árukészlet. Ebben az üzletben egyedi áron lehet megvásárolni az egyes ruhadarabokat, egyedül a lakástextilnek van kilós ára.

A céget Háda György alapította a kilencvenes évek közepén. Az akkor még építési vállalkozóként dolgozó Háda György Zalaegerszegen házat épített az egyik használtruha-kereskedelemmel foglalkozó megbízójának, akivel azután jó barátságba került és az első kamionnyi használtruha-szállítmányt tőle rendelte meg. Akkoriban a bálás ruhákat csak ipari géprongynak használták, de többször megesett, hogy a melósok titokban kicsempésztek a bálából egy-egy szép darabot.

Háda György kezdetben kultúrházakban, közösségi házakban árusította a ruhákat, de a cég hamarosan kinőtte magát, olyannyira, hogy a használtruha-kereskedelemben piacvezetővé vált. Az angliai használt ruhákat forgalmazó cég a fővárosban 18, országosan 59 üzletet működtet, több tízezer négyzetméteren.

– Érzékelhetően kevesebbet vásárolnak, ugyanakkor az új boltnyitások következtében az eladásaink száma összességében nő – mondta a Demokratának Lakatos Krisztián, a cég ügyvezető igazgatója. – Az elmúlt három évben stagnált a forgalmunk, a kereskedelem teljesen átalakult. – Ha valaki azt hiszi, a Háda valami hatalmas turkáló, ahol a mások által levetett rongyokban turkál a szegény nép, téved. Számos üzletember, jól szituált orvos, egyetemi tanár, ügyvéd jár hozzánk, épp a ruhák egyedisége miatt. Lehet, hogy nem vallja be azután, hogy hol vette az öltönyét, ha megdicséri valaki a kifogástalan eleganciáját.

Az angliai gyűjtés jellemzően három forrásra támaszkodik: a konténeres szelektív hulladékgyűjtésre, a zsákokban történő háztól-házig gyűjtésre és a használtruha-felvásárlásra. A válság óta Angliában is vannak, akik nem ingyen, hanem pénzért, jellemzően néhány fontért adják el a használt ruhát. Sokszor vadonatúj ruhákat is. Meggondolták magukat, vagy ajándékba kapták, de nem jó a mérete, nem tetszik a színe. A nyugati országokban lényegesen többet költenek öltözködésre, így jóval több a felesleg is. A külföldi használt ruhák elárasztották Kelet-Európát, teljesen átalakítva a vásárlói szokásokat is. Az, ami nálunk régen szégyellnivaló volt, mára stílussá, divattá vált.

Hernádi Zsuzsa