Királyok, szentek Székesfehérváron
A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot.
Van mire büszkének lennünk. A Magyarországról külföldre férjül adott és az idegenből ide házasított királylányok térképe egy egész Európával élénk diplomáciai kapcsolatokat ápoló országot és dinasztiát mutat. Aragóniától Thüringiáig, Nápolytól Thesszalonikiig, Bizánctól Lengyelországig, Szicíliától a Kijevi Nagyfejedelemségig. E királyi ház és országa vallási élete, államszervezete, diplomáciája, kultúrája, ma is eleven öröksége várja a látogatókat.
Egy különleges animációnak köszönhetően megelevenedik II. András király koronázása. Az uralkodói beavatás szertartása és az ehhez szorosan kapcsolódó egyházszervezés különösen nagy hangsúlyt kapott a kiállításon. Az Árpád-ház Isten országának buzgó, mély hitű építője volt. Ez a világnak legtöbb szentet adó dinasztia. Érdemes felsorolni őket: Szent István király, Szent Imre herceg, Skóciai Szent Margit (Szent István unokája) és fia, Szent I. Dávid skót király, Szent László király és leánya, Szent Piroska, Prágai Szent Ágnes (III. Béla unokája), Szent Erzsébet (II. András király leánya), Portugáliai Szent Erzsébet (II. András dédunokája), Szent Kinga és Szent Margit (IV. Béla király leányai), ifjabb Szent Erzsébet (III. András leánya), Toulouse-i Szent Lajos püspök (V. István unokája.)
Lenyűgöző a XII. századi ezüst koronázókereszt, a korabeli királyi udvar műhelyének remeke, akárcsak a kor román stílusú templombelsői és szobrai. Rácsodálkozunk a régi mesterek részletes kidolgozottságú alkotásaira, megilletődünk a XI. századi csolnoki bronzharang láttán – ez a legrégebbi fennmaradt harang, mely ezer évvel ezelőtt hívta szentmisére a magyarokat.
Figyelemre méltó több hasonló liturgikus tárgy mellett a XII. századi dunaszentmiklósi egyenlő szárú oltárkereszt. Ugyanilyen kereszt található a szintén kiállított tiszabezdédi tarsolylemezen, bizonyítva, hogy Árpád Kárpát-medencébe hazatérő magyarjai között voltak keresztények. További ötvösremekeket vonultat fel az Imre király és II. András udvarából való ékszereket, dísztárgyakat bemutató terem, ahol V. Istvánnak a margitszigeti domonkos apácakolostorból előkerült XIII. századi koronája is látható.
A XIII–XIV. század jelentősebb településeit és hadi útjait ábrázoló térképet nézve rádöbbenünk, hogy a korabeli fő közlekedési vonalak majdnem teljes egészében azonosak a maiakkal. Némi leegyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy autópályáink nyomvonalán egykor Árpád-házi királyaink seregei vonultak hadba.
Olyan páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon, mint III. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus jeles magyar eredettörténete, a Gesta Hungarorum eredeti példánya vagy épp Julianus barát IV. Bélának írott levelének eredetije, amit a Vatikáni Levéltár őriz.
A 17 termet végigjárva egy egész Európában meghatározó keresztény nagyhatalom rajzolódik ki a látogató előtt. Az Árpád-ház nem kullogott a történelem után, hanem máig hatóan formálta azt, védelmezve a nemzeti és állami szuverenitást, építve a magyar jövőt.