A december 6-i Demokrata hetilap cikke.

Fotó: MTI/Kovács Attila
Hirdetés

„Alig hét hónappal a választás előtt a Fidesz újra módosítani próbálja a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó választási szabályokat. Még ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták azt a félfasiszta testvérpártjukra. 2014-ben eltörölték a listás választást, hogy így csináljanak többséget maguknak, most visszaállítanák a korábbi rendszert, mert abban bíznak, hogy így tudják elvenni az ellenzékét. Most szólok: nem fog menni. A hatalom, amely úgy váltogatja az elveit, mint más az alsógatyáját, nem méltó a budapestiek bizalmára” – háborgott Karácsony Gergely nemrég a Facebookon. Budapest főpolgármesterének dühét az váltotta ki, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a napokban törvényjavaslatot nyújtott be, hogy akár már a jövő júniusi voksolásra módosítsák az önkormányzati választás szabályait Budapesten, ahogy az előterjesztő Novák Előd megfogalmazta, a „0,5 százalékos Párbeszéd túlhatalmának” akarnak véget vetni, elvégre „antidemokratikusan ad a torz választási rendszer túlhatalmat ugyanúgy a Párbeszédnek a fővárosban, ahogy az országgyűlési választási rendszer pedig a Fidesz túlhatalmát biztosítja”.

A változtatás lényege, hogy szinte egy az egyben visszaállítaná a 2014 előtti választási szabályokat. Erre szinte egy emberként ugrott talpra az ellenzék, dacára annak, hogy 2014-ben éppen e szabályok megváltoztatása miatt voltak kiborulva, terrorakciónak és törvényesített csalásnak nevezve az akkor bevezetett módosítást, mondván, a Fidesz érdeke, hogy a választópolgárok akarata minél kevésbé érvényesüljön a mandátumszámok kiosztásánál. Most mégsem ujjonganak örömükben, hogy változás jön, sőt, nagyjából ugyanazokat a frázisokat pufogtatják, mint tíz évvel ezelőtt.

Tisztázná az erőviszonyokat

Jövőre lenne tízéves az a kormánypárt által tető alá hozott budapesti választási rendszer, amelynek értelmében a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és kilenc, kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja a közgyűlést, utóbbi helyekre a nem győztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján lehetett bekerülni. A javaslat ezzel szemben listás választással töltené fel a helyeket.

– Noha a korábbi rendszer sem volt tökéletes, a Fidesz módosításait követően kijelenthetjük, kifejezetten igazságtalan és aránytalan lett mind az országgyűlési választások, mind a fővárosi közgyűlés megválasztása, ezért mind a kettőt szeretnénk megváltoztatni. Most jött el az idő, búvópatakként egyes politikai körökben már hónapok óta terítéken van az ötlet – mondja a Demokratának Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, utalva arra, hogy október elején nem más, mint a korábbi SZDSZ-es Fodor Gábor vetette fel először egy az Indexen megjelent véleménycikkében.

Korábban írtuk

Akkor Fodor azzal érvelt, hogy érdemes volna visszaállítani a több mint húsz éven keresztül működő listás választási rendszert, hiszen mint írta, ez a megoldás arra is alkalmas lenne, hogy tisztázza a politikai erőviszonyokat.

Kinek lenne jó, kinek nem?

A baloldalon máris elkezdődött a matek, sokan hivatkoznak a Vox Populi elemzőblog számításaira, amelyek szerint a jelenlegi választási rendszerben Karácsonyék akár még növelni is tudnák az ellenzéki fölényt a városi közgyűlésben, ám ha bejönne a képbe a listás választás, akkor akár még a jelenlegi stabil pozíciójuk is elúszhat.

„Ha egy ötpárti (tehát a Momentumot is tartalmazó) karácsonyista lista pont 40, a Fidesz 37, a Kutyapárt 11, a Mi Hazánk pedig hat százalék szavazatot kap, akkor 14, 13, 3 és 2 listás mandátumot szereznek a javaslatban szereplő d’Hondt-szabályt követve. Tehát a főpolgármesterrel együtt is csak 15 mandátumot kapnának a karácsonyisták, és ezzel elveszne a közgyűlési többségük a 33 fős testületben” – számol a Vox Populi.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Lapunk kérdésére azt Toroczkai László sem tagadja, pártja jól járna a változással, de siet leszögezni, hogy minden komolyan vehető politikai erő, így a Fidesz és a Demokratikus Koalíció is profitálhatna belőle.

– Nem véletlen, hogy most a Párbeszéd visít a leghangosabban, amely soha az életben nem tudott volna bejutni sem az Országgyűlésbe, sem a fővárosi önkormányzatba saját jogán. Javaslatunk leginkább a félszázalékos, elenyésző magyarországi támogatottságú Párbeszéd, illetve a kamupártok életét nehezítené meg – húzza alá a Mi Hazánk elnöke, azt sem rejtve véka alá, hogy a javaslatukban megfogalmazott feltételek – a listához elengedhetetlen volna, hogy egy párt vagy főpolgármester-jelöltet, vagy legalább három kerületben polgármesterjelölteket állítson – kiválóan alkalmasak lennének a kamupártok kiszűrésére. Ezek Toroczkai szerint erősen elszaporodtak mostanában, és úgy látja, különösen sokan vannak azok, amelyek a Mi Hazánk 2018 óta hirdetett szlogenjeit másolják, gyaníthatóan rájuk küldték őket. A régi-új modell szerint ugyanis csupán egy közös ellenzéki lista, a Fidesz, az MKKP, valamint a Mi Hazánk tudná megugrani a bejutási küszöböt.

Ám dacára annak, hogy a nagyobb politikai szereplők érdekeit nem sérti, hogy most elmozduljanak valamilyen kompromisszum irányába, Toroczkai László úgy látja, meglehetősen kevés pozitív visszajelzést kaptak, a Fidesz egyelőre érdemben nem reagált, és a fővárosi választási rendszer átírásáról szóló javaslat parlamenti vitáján sem vett részt senki tőlük annak ellenére, hogy megszavazták a kérdés napirendre kerülését. Igaz, a KDNP részéről Nacsa Lőrinc jelen volt, és azt mondta, „akár tudjuk is ezt a módosítást támogatni”. A pártelnök annál furcsábbnak tartja a baloldal reakcióját.

– Bejelentésünk után két napig néma csend volt, utána egymás után mondták vissza Karácsonyék mantráját a Fidesz által megírt szövegről és a félfasiszta testvérpártról. A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az egyik jogászunk vetette föl az ötletet, de ma már az sem titok, hogy jogi kérdéseket illetően konzultálunk sok mindenkivel, többek között Schiffer Andrással is – húzza alá Toroczkai László.

Érdekesség, hogy amikor a listás voksolás kérdését még csak Fodor Gábor pedzegette, az LMP sajtóosztálya a Magyar Nemzetnek azon kérdésére, hogy támogatnák-e a felvetését, azt nyilatkozták, hogy „a fővárosi lista kivezetését az LMP anno hevesen ellenezte, ennek visszaállítása így akár támogatható is lehet, a módosítás részleteinek függvényében”.

A Mi Hazánk elnöke szerint szerint érdekes kérdés, hogy a Párbeszéd, amely még a baloldali mezőnyben is törpepártnak számít, mégis hogyan tudta ebben a kérdésben elérni, hogy mindenki felmondja a szövegét. Toroczkai László azt sem zárja ki, hogy a kutya a külföldről érkező pénzeknél van elásva, elvégre ezek Karácsonyékon keresztül jönnek, fontos szereplői a szétosztásának is.

Mi változna a parlamenti választáson?

A Mi Hazánk a budapesti mellett az országgyűlési választási szabályokat is átírná. Míg a fővárosra vonatkozó változtatásokat kodifikált törvényjavaslatként nyújtották be, egyszerűen azért, mert hét hónap múlva választások lesznek, ami az országgyűlési választásokat illeti, ott tudatosan csak egy határozati javaslatot adtak be azzal a céllal, hogy nagyobb mozgástere legyen a politikai vitának.

– Azt gondoltuk, hogy előállt egy olyan helyzet, amikor meg tudnak egyezni a pártok – mondja a Demokratának Toroczkai László. Tulajdonképpen a német modellt vennék át, amivel egyrészt megszűnne a győzteskompenzáció, másrészt amikor a mandátumokat kiosztják, azok száma hűen tükrözné a listákra leadott szavazatok arányát, hangsúlyozza a pártelnök. Szerinte ebben a rendszerben a 2022-es választásokon a Mi Hazánk hárommal több helyet szerzett volna a Parlamentben, és a Fidesznek sem lenne kétharmadota a szavazatok bő 50 százalékával, ami szerinte előnyös volna, mivel valódi kontroll jöhetne létre az Országgyűlésben.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a két módosítással, amelyek további érdekessége, hogy a radikális párt összekötötte őket: ha az egyik mehet, mennie kell a másiknak is.

„A Mi Hazánk a határozati javaslatát csak összevont, együttes vitán engedi tárgyalni a fővárosi választási rendszer hasonló módosításával, melyet visszavonna, ha nem kerülne napirendre a Fidesz túlhatalmának véget vető indítvány is” – szögezte le Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője az X-en.