Kis magyar „antifasizmus”

Idén februárban a szélsőjobboldali csoportok által szervezett „becsület napi” megemlékezés ellentüntetésén már látványos volt a nemzetközi baloldali aktivisták jelenléte. Megjelent többek között a Rhythms of Resistance nevű világhálózat közel száz tagja, valamint az Antifa nemzetközi szervezet aktivistái. Ezen felbátorodva az Antifa magyar tagjai több, általuk szélsőjobboldalinak ítélt megemlékezőre is rátámadtak.

Az elmúlt hetek amerikai zavargásainak a hatására itthon is megkezdődött a szervezkedés. Több százan vettek részt június 7-én a Szabadság téri amerikai nagykövetség elé meghirdetett, többségében külföldieket megmozgató rasszizmusellenes megemlékezésen. A megmozdulás hangadói magyar és angol nyelven fejezték ki szolidaritásukat az amerikai Black Lives Matter tüntetőivel, majd a résztvevők kilenc percig térdeltek a rendőri intézkedés során elhunyt George Floyd emlékére.

Alapvető igazságtalanság

De miért érdekes egy tengerentúli ügy Magyarországon, és miért gondolják a baloldali aktivisták, hogy itthon szükség van rájuk? A hazai Black Lives Matter-tüntetés főszervezője, a G Ras néven ismert Komáromy Gergely a Demokratának elmondta, hogy nem csak a feketék elleni rendőri erőszak, főleg nem csak Floyd esete indokolja a megmozdulást, sokkal inkább az egész társadalmat átható alapvető, rendszerszintű igazságtalanság. Az énekes-aktivista úgy véli, hogy a barnább bőrű etnikumokhoz tartozókkal szembeni rasszizmus Magyarországon is létezik, amelyet a kormány „bevándorlásellenes propagandája” is erősít.

– Az USA az egyik mintaadó központja és szimbóluma az álszent, kizsákmányoláson, erőszakos elnyomáson alapuló világrendnek. Ezért az ott végbemenő pozitív, radikális, rendszerszintű változások, amelyekre most esélyt látok, kifejezetten jótékony hatással lehetnek az egész világra, beleértve hazánkat is – vélekedik Komáromy.

Más háza táján sepregetni mindig könnyebb. A demonstráció után szintén a Szabadság téren 50-100 fő, többségében roma tüntetett a magyarországi cigányellenesség miatt. A résztvevők közül később sokan elégedetlenségüknek adtak hangot, mondván, hogy a többségi társadalom számára könnyebb és divatosabb a távol levő amerikai feketékkel szolidaritást vállalni, mint a cigányokkal.

G Ras nem gondolja, hogy a feketékkel való szolidaritás egy „brand” lenne. Azt mondja, ők segítették a másik eseményt is, de elismerte, hogy a Black Lives Matter most „jobban kommunikálható”, és hogy a „kulturálisan beágyazott” romák elleni rasszizmusnak „sokkal nehezebb nekifutni”. Bízik benne, hogy megfelelő együttműködéssel a hazai roma polgárjogi mozgalom is erőre kaphat ettől a mostani világszintű megmozdulástól.

Kommunista panelek

A hazai baloldali mozgalmak egyik legmeghatározóbb propagandaplatformja a Facebook. Számos oldalt működtetnek, rendszeresen osztanak meg a közösségi média alapelveit sértő, uszító hangvételű, hamis híreket és bejegyzéseket, amiket a jobboldali tartalmakat egyébként rendszeresen cenzúrázó közösségi oldal továbbra sem tart aggályosnak.

Oldalaik a XX. századból jól ismert kommunista panelekkel hergelik közönségüket. Állandó harcban állnak az uralkodó osztállyal, tőkéshatalmak terrorjáról, osztályharcról, valamint a fasizmus és a kapitalizmus összefonódásáról értekeznek. Szerintük a fehérek bőrszínükre születési előjogként tekintenek, és hangsúlyozzák, hogy akik nem támogatják a Black Lives Mattert, azok rasszisták, akik pedig nem szimpatizálnak az Antifa tombolásával, értelemszerűen fasiszták.

A magyarországi antifasiszták egyik prominens Facebook-oldala, a No Pasarán egyik videójának leírásában a „romagyűlölők” meglincselésére szólít fel. „Itthon is így kellene a romagyűlölőket lekezelni” – írták ahhoz az Amerikában készült felvételhez, amin három fekete férfi megtámad egy fehér férfit, még a földön is ütve-rugdosva.

Az AntifaInfo Budapest nevű oldal a bolti fosztogatásokról és tömeges lincselésekről mint a felkelés természetes velejáróiról írt. Álláspontjuk szerint mindez a társadalom által verítékes munkával előállított javak visszaszerzése, végső soron a saját életünk kiszabadítása a „pénz rabságából”. A társaság hangsúlyozza, hogy a tulajdon „nem szent dolog, hanem az ellenségünk”. Ezen oldalak közös jellemzői, hogy a nemzeteket és államokat nem ismerik el, ezért a „tőkéshatalom” ellen való harc nem vesz figyelembe törvényi korlátokat; a legnagyobb hazai kormánypártot pedig következetesen FideSS-nek nevezik.

Ahogy Amerikában, úgy itthon is teljes mellszélességgel támogatja a „rendszer” ellen való lázadást a mainstream: a baloldali-liberális sajtóorgánumok, mint a Mérce és a 444 nagy erőfeszítéssel mosdatja az antifasisztákat, és veszi át kritika nélkül a narratívájukat. Sok esetben pedig álhírekkel és tudatos félremagyarázásokkal hangolják olvasóikat mind az itthoni, mind az amerikai állam és rendfenntartó szervei ellen.

Importált sérelmek

Komáromy nem tud róla, hogy Magyarországon léteznének szervezett antifasiszta, antirasszista akciócsoportok, szerinte itthon az önszerveződő civil aktivizmus még gyerekcipőben jár, inkább a szervezettség, így a hatékonyság hiánya jellemző.

– Én csak létrehoztam a Szabadság téri eseményt a Facebookon, meghívtam rá az ismerőseimet, majd összefogtunk pár lelkes fiatallal, és körbement antirasszista, valamint Magyarországon élő, főként amerikai és afrikai külföldiek csoportjaiban is – mondta az aktivista. Az eseményt anarchista, kommunista és számos ellenzéki csoportban, például momentumos közösségekben is megosztották.

A Black Lives Matter Hungary nevű Facebook-csoportot június elején hozták létre. A közösség közel ezerfős, zömmel külföldiekből álló tagsága meglehetősen vegyes képet mutat. Szép számmal vannak CEU-s diákok és LMBT-aktivisták, velük pedig remekül megférnek a kommunisták, anarchoszindikalisták és más szélsőbaloldali ideológiájú tagok is. A magyarok többnyire multikulturális háttérből jönnek, részben magyar származásúak, vagy pedig a párjuk külföldi. A huszonéves magyar lányok esetében egészen más jelenség figyelhető meg. Sokuk inkább a fogyasztói társadalom lelkes tagjainak tűnik, nem ideológiailag motiváltak, inkább az egzotikumot és a „trendiséget” keresik.

Bár a csoport sokszínűsége alapján arra lehet következtetni, hogy a tolerancia alapérték köreikben, a posztok és a hozzászólások ennek éppen az ellenkezőjéről árulkodnak. A csoportban Rákosi Mátyás „aki nincs velünk, az ellenünk van” logikája érvényesül: a leírásban világossá teszik, hogy „ha közömbös vagy az igazságtalansággal kapcsolatban, akkor az azt jelenti, hogy ellenünk vagy”.

A bejegyzésekben követendő példaként hivatkoznak azokra a fehér civilekre, rend­őrökre, politikusokra, akik letérdelnek a fekete tüntetők előtt. A szobordöntéseket, valamint az antifasiszta tüntetők által rasszistának vélt személyek és a rendőrök elleni erőszakos támadásokat bemutató videókat egyöntetűen megéljenezik. Általános vélemény, hogy a rendőrség terrorszervezet, amit a rabszolgasághoz hasonlóan örökre meg kell szüntetni. A magyar kormány elleni kommentárokért sem kell messzire menni. Az egyik hozzászóló szerint az Orbán-kabinet ugyanazt az ellenállást és bánásmódot érdemli, mint az egykori apartheid állam a bukása előtt.

G Ras nem tagja a Black Lives Matternek, ezért a nevükben nem tud nyilatkozni, de mint a tüntetés szervezője elmondta, hogy elítéli az élőlények elleni, illetve a személyi tulajdon elleni erőszakot.

– Én az erőszakmentes módszereket támogatom, ugyanakkor az elnyomó hatalmat jelképező élettelen tárgyak elleni szimbolikus erőszak, mint a szobordöntés, belefér, sőt szükséges is lehet a radikális, rendszerszintű változások eléréséhez.

– Ez az egész mozgalom pont az erőszakos, pusztító kizsákmányolás globális rendszerének leváltásáról szól, a széthúzás helyett összefogásról, egy jobb, igazságosabb világról mindenki számára – mondja az aktivista. Úgy tűnik azonban, hogy eszmetársainak többsége inkább tűzzel-vassal harcolná ki az általuk igazságosnak vélt világot. Valahogy úgy, mint elődeik a huszadik század első évtizedeiben Oroszországban.